Miután hazaértem, jól belakmároztam, lezuhanyoztam, és készenlétbe vágva magam, indultam el Kelly-hez.
Nem tud róla hogy megyek, de annál jobb.Útközben benézek egy kisboltba, veszek egy jó nagy adag nasit, meg innivalót, majd zsákmányommal megyek tovább a lányhoz.
Egyszercsak megcsörren a telefonom, és Luke neve villog rajta.
- Mi a helyzet Heighel? - kérdezi.
- Változatlan. Veled Hemmo?
- Unatkozunk a srácokkal. Nincs kedvetek eljönni Kelly-vel?
- Pont felé tartok. De akkor megyünk.
- És? Hogy állsz a pasikkal? - tette fel a kérdést váratlanul.
- Jaj. Hát izé... sehogy - vágtam rá, de még ki sem mondtam, már tudtam hogy átlát rajtam.
- Húhú. Bepaliztál?
- Még nem teljesen. De majd elmesélem.
- Nálunk vagyunk - ennyit mondott, majd már le is rakta.
Kelly-ékhez érve, természetesen elmondtam neki minden Gray-jel kapcsolatos dolgot, kiveséztük hogy akkor most mi van Clifforddal, és hogy ezek után mi lesz.
- Szia Liz! - köszöntem Hemmings anyukájának.
- Lányok! Milyen kellemes meglepetés! Hogy vagytok? - nézett ránk kedvesen, majd arrébb állt, hogy beengedhessen minket.
- Jól vagyunk! És ti?
- Régen voltatok. Az a helyzet! - mosolygott ránk ,,szigorúan" - A szobában vannak - csak ennyit mondott, mi pedig indultunk is meg az említett helyiségbe.
- Szevasztok! - köszönt Ash.
- Haló! - követte őt Cal és Luke is.
Michael természetesen még egy bólintásra sem méltatott, de miért is köszönne?
- Na mesélj! - huppant le az egyik babzsákba Luke - Képzeljétek srácok! Lilibeth Heighel bepalizott - nézett a fiúkra, én pedig egész végig Michael reakcióját figyeltem.
Mintha egy pillanatra meglepettség suhant volna át az arcán, egy kis grimasszal fűszerezve, de aztán póker arcot vágva nézett tovább maga elé.
- Hát ma reggel találkoztunk. Futni voltam, és bele...
- Várjunk csak! Mióta jársz te futni? - vágott a szavamba Ashton szórakozottan.
- Meg miért? - kérdezte mostmár Calum.
- Hát... - kezdtem bele, de nem tudtam mit kéne mondanom. Hogy: A baromarcú haverotok kikészített az elmúlt napokban, aztán levezetésképpen. Nem nyerő. - Csak elmentem. Egyedül akartam kicsit lenni, de szerintem jól tettem. Elég rendes srác.
- Mi a neve? - faggatott Hemmings.
- Grayson.
- Hány éves? - csatlakozott megint Ash.
- Huszonhárom - jelentettem ki.
- Huszonhárom?! - nézett rám Michael úgy, mint aki nem érti.
- Igen - bólintottam.
- Meg vagy te húzatva? Egy huszonhárom éves palival kavarsz?! - kérdezte felpattanva addigi helyéről, majd mutogatva az arcom előtt, és artikulálva kérdezte ezt.
- Nem kavarok Michael, csak hogy tudd! - akadtam ki én is - És különben is. Mi a franc közöd van hozzá? - néztem rá kérdőn.
- Csak...csak... - kezdett el akadozva beszélni - Érdekel mi van veled! - szólt oda enyhébben, én pedig, talán eddigi életemben először, úgy beolvastam neki, hogy az csak na.
YOU ARE READING
Summer in San Francisco (Michael Clifford)
RandomLilibeth élete fenekestül felfordul, mikor nevelőapjának vérszerinti gyermeke, Michael, hirtelen a családhoz költözik, egy konfliktus következtében, mely valószínűleg a jövőben is folytatódik. Michael teljesen megváltoztatja a lány életét és ezzel...