Summer in San Francisco (Michael Clifford)

4

L I L I B E T H  H E I G H E L

Miután kimérgelődtem magam, és felvettem az otthoni trikóm és rövidnadrágom, lementem a konyhába reggelit csinálni, mivel már vissza úgy sem tudnék aludni. Csináltam két adag rántottát, hogy azért valahol elkezdjem a bébicsősz feladatom, majd miután a felét elfogyasztottam, elindultam körbe a lakásba, hogy összeírjam a bevásárlólistát. Szó szerint, minden IS kell. Egy nagy lap felét teleírtam a szükséges dolgokkal, kocsiba ültem, majd a legközelebbi boltba menve megpróbáltam beszerezni mindent.
Egy-két dologért át kellett mennem a drogériába, de így is végeztem fél tizenegyre.

Mikor hazaértem nem meglepő módon Clifford még aludt, ezért nyugodtan el tudtam kezdeni ebédet csinálni. Mire végeztem a gyros-sal, hallottam hogy Michael megnyitja a fenti fürdőben a csapot. Hát csoda! Fel tudott kelni!

Tányérra raktam egy adagot, majd a szobámba kuckóvá elfogyasztottam azt, és egész délután filmeket néztem és olvastam.

Legközelebb ezt az elfoglaltságom akkor hagytam abba mikor Clifford bekopogott.

-Gyere!- szóltam ki neki.

-Szia.- köszönt majd lehuppant az ágyam végébe. Én a tetejében ültem.

-Ettél a kajából?- kérdeztem.

-Ja, elég jó lett.- mondta - Figyelj! A tegnapi....- kezdett bele- Nem akartam annyira bunkó lenni. Calum-mal sem, és téged sem akartalak felhúzni.

-Jé, rájöttél hogy neki estél a legjobb barátodnak ?- mondtam flegmán.

-Már mondtam. Bocsánat! Csak eldurrant az agyam amikor megláttam hogy ott ül a derekadon és fogdos.

- Nem fogdosott hanem csikizett! Van közte különbség, de akkor sem kellett volna ennyire eldurvulni. De semmi baj! Csak nem értem miért most jött elő a védelmező éned.- mondtam neki.

- Figyelj, tudom hogy néha előjön a bunkó és csapongó énem, de van egy kedves oldalam is. Bármennyire is furcsa, és tudom hogy nem vagyunk testvérek, de én tényleg meg akarlak óvni Beth! Vigyázni akarok rád!- mondta, én pedig köpni-nyelni nem tudtam. Hogy...hogy vigyázni akar rám? Mint...mint egy bátyó?

-Még soha, senki nem szólított Beth-nek. Mindenkinek csak Lili vagy Lilibeth voltam.- jelentettem ki mellékesen.

-Hát, akkor megengeded hogy én legyek az első?- kérdezte mosolyogva, én pedig egy nagyon furcsa dolgot éreztem. Bizsergett a gyomrom környéke, de ezt betudtam annak hogy éhes vagyok.

-Meg.- mondtam ki.

-Akkor? Szent a béke Beth?- kérdezte, majd széttárta karjait.

- Szent a béke.- másztam le hozzá az ágy végébe, majd ölelő karjaiba bújtam. Nagyon jó érzés volt. Tudni, hogy van valaki aki vigyáz rám. Tudom, Luke-ék is ott vannak, de azért mégis más az, mint Michael-lel, aki testvérként van itt nekem.

-Jut eszembe.- engedett el- Mikor megyünk a sátrazásra?

-A tervek szerint jövőhéten. Remélem anyáék is hazajönnek addigra.

  ***

Pár nappal később Michael-lel épp a nappaliban ültünk, és valami vicces filmet néztünk. Az elmúlt napokban elég jól meg voltunk, nem bunkóskodtunk meg semmi ilyesmi. Fura is volt eléggé, de a ,,megakarlak védeni mindentől" szöveg után elég jól esett, hogy nem civakodtunk mindenen. Igazból, elég közel kerültünk egymáshoz. Ne értsetek félre, csak mint testvérek.