hallod a tengert?

tizenhárom

Még most sem hiszem el, hogy sikerült tegnap beszélnem Andreával. Rengeteg erőt adott ez a pár perc, ameddig láthattam és hallottam a hangját. Természetesen kisírtam a lelkem, de ezzel nem volt egyedül. Így 1,5 hónap egy aprócska hír is az otthoniakról rengeteg könnycseppet tud okozni. Lehet felszabadító is egy hívás vagy le tud nyomni a mélybe. Velem az előbbi történt, így nyugodt szívvel vágtam neki a mai napnak, amit sikeresen el is veszítettünk. Nem bántuk, hisz nem ez a legfontosabb nap a héten.

-Zsolti.- szaladtam az említett személy felé. Sikeresen meg is botlottam. Már készültem az elvágódásra, de egy erős kar felém nyúlt és elkapott.

-Köszi.- biccentettem Zozónak. Próbáltam kikászálódni a karjai közül, de ő továbbra se engedett el. Próbáltam izegni- mozogni, hogy hatással legyek rá, ám ő továbbra se vette a lapot.- Mennem kell.- mutattam a kezére, amit a derekamon pihentetett.

-Oké, persze!- mosolygott kínosan, majd levette a kezét a testemről.

Zsoltit sikerült utolérnem. A sziklás rész felé vettük az irányt. Helyet foglaltam egy kövön, majd az említett fiúra pillantottam.

-Nagyon felkavart ez a hívás?- utaltam a mai napi teljesítményére.

-Lehet. Bizonyítani akarok neki nagyon, de ez a megfelelési kényszer nem tesz jót nekem. - húzta el a száját.

-Ne görcsölj rá. Állj úgy a rajthoz, hogy semmit nem érzel.Hessegesd el az összes gondolatot a fejedből. Fókuszálj a pályára és minden jó lesz. - biztattam Zsoltit, aki a mai nap nem teljesített úgy, ahogy szeretett volna.

-Köszi Gabi.- karolta át kedvesen a vállam.

-Na mizu emberek?-ült le közénk Zozó.- Már nagyon menni akarok valahova. Nyerjük már meg a holnapot!

-Azon leszünk.- mosolyogtam.

-Megcsináljuk.- állt fel eltökélten Zsolti.

- - -

A jutalomjátékot elveszítettük. De ez nem vette el a kedvünket. Megrendeztük újra a Bajnok a pusztában című játékestet.

-Oké. A játék a következő. Én megsúgom valakinek a szót, tárgyat vagy embert, nektek pedig ki kell találnotok.- vázolta fel a tervet Zsolti.

-Ki mutogat előszőr?- kérdezte Dávid.

-Te.- kacsintott rá bénán Zsolti.

-Ha nem találjátok el 10 fekvő.

-Én nem játszok akkor.- jelentette ki határozottan Zozó.

- Ha meg kitaláljátok Dávidnak van 10 fekvő.

-Mi van, ha Dávid direkt rosszul mutogatja?- húzta össze a szemöldökét Szandi.

-Akkor Dávid mindig fekvőzik.- vonta meg a vállát Zsolti.

-Ne már.- horkantott fel Dávid.

-Mehet?- hajolt oda Dávidhoz, majd belesúgta a megfejtést a fülébe.

Dávid először Zozóra mutatott, ámi mielőtt folytathatta volna Norbi beleszólt.

-Majom.- ordította el magát. Mindenki nevetni kezdett, úgy, hogy a játékot meg kellett szakítani.

-Na emberek normálisan!- szólt ránk ,,szigorúan'' Zsolti.

Dávid elkezdett a lábával tekerni, mint ha egy biciklin ülne. Mivel nehéz volt állva, ezért jót szórakoztunk bénázásán.

-Tudom.- jelentkezett Dorka, mint ha arra várt volna, hogy felszólítsák.- Bmx.

-Az.- vágódott le fekvőtámasz helyzetbe Dávid. Simán lenyomta a tíz darabot.

-Szandi te jössz.- hívta oda magához Zsolti.

Belesúgta a fülébe a választ. Szandi elkezdett hadonászni össze-vissza és közben tátogott.

-Palik Laci.- mondtam el a megfejtést.

-Igen.- nyújtotta a kezét pacsira, majd belecsaptam.

-Most már nyomás aludni!- terelgetett minket az ágyak felé Zsolti.

//////////////////////////////////////////
Köszönöm szépen a 3k megtekintést! Meg szeretném ragadni az alkalmat és köszönetet mondani @gazoisreal -nek, aki kitette a könyvet sztorijába, ezzel hozva csomó olvasót. Ha ezt olvasod, akkor sok puszi neked! Remélem továbbra is olvasni és szeretni fogjátok a könyvem!

Ui: nem ez lett a legjobb rész, de hamarosan érdekesebb rész jön.

Love,
Miranda