hallod a tengert?

tíz

-... Dávid neked kell párbajozni.- mondta ki a srác nevét. Dávid nem lepődött meg. Eltökélten állt oda a párbajra, amit sikerült is megnyernie. Nem veszített egy futamot sem. Sírva búcsúztunk Szilastól.

- - -

- A mai nap nagyon kell!- szólalt meg Zsolti.

-Enikő félre tudod tenni a sérelmeidet?- nézett az említett lányra Brigi.

-Igen.- suttogta Enikő.

A probléma ott kezdődött, hogy Enikő ki öntötte a szívét Szandinak. Elmondta neki, hogy úgy érzi nem fogadjuk be. Szandi jót akart, ezért elmondta nekünk. Enikő fülébe hamar eljutott a hír. Besértődött Szandira és ránk.

-Akkor mehetünk?- érdeklődött Zozó, aki abban a pillanatban pattant fel az ágyról.

-Persze.- tettem be középre a kezem, ezzel imitálva a többieket a csapatkiáltásra.

- - -

A mai napot 10-6-ra buktuk, ezért újra a dzsungelbe kerültünk. Azon csodálkoztam, hogy eddig nem támadott meg minket egy anakonda vagy valami hasonló szörnyeteg.

-Halljátok!- rontott be Szandi a kis helyiségbe.- egy vadállat van a zuhanyzóba!

-Hogy kerül oda Zalán?- tanakodott Dávid.

-Nem Zalán.- forgatta meg a szemét.

-Akkor mi?- kérdeztem.

-Egy szarvasbogár.

-Az lenne a szörnyeteg?- érdeklődött Zozó, majd elnevette magát.

-Ez nem vicces!- kezdett el kislányos ,,hisztizni'' Szandi.

-Elintézem.-kelt fel az ágyáról Dávid.

-A hős védelmező.- nevetett Zsolti.

-Csak meg ne öld!- kiáltotta Dávid után Brigi.

Pár perc elteltével visszaértek mindketten. Dávid arca rémült volt. Szandi boldogan lépkedett mellette, mint ha semmi sem történt volna.

-Mi tartott eddig?- kérdezte Zsolti.

-Nagyobb ez az állat, mint gondoltam. Kb ekkora volt.- mutatott Szandi fejére.

-Mint Szandi feje?- ráncoltam össze a szemöldököm.

-Igen.- bólogatott hevesen Dávid.

-Sajnos nem sikerült eltávolítani.- biggyesztette le a száját Szandi.

-Jó lesz így fürdeni.- mormogtam magamban.

- - -

-Jól vagy?- lépett mellém Zozó. A rúdra támaszkodva figyeltem a pusztaságot.

-Azt hiszem láttam Szandi bogarát.- nevettem el magam.

-Milyen volt vele találkozni?- érdeklődött kedvesen.

-Eszméletlen.

-Elhiszem.- nevette el ő is magát.

-Nem bánom, hogy ide jöttünk vissza. Itt jobban egybe vagyunk.- sóhajtottam egy nagyot, majd Zozóra pillantottam.

-Igazad van.- karolta át a vállam.- Most képzeld ott elmenekülnél előlem. Itt meg csinálhatom kedvemre ezt.- mutatott a kezére, ami még mindig a vállamon pihent.

-Biztos vagy benne Kempf Zozó?- mosolyogtam rá, majd lelöktem a kezét.

-Gabi meddig menekülsz?- sóhajtott egyet. Vissza akartam kérdezni, ám nyílt az ajtó, ezért inkább elhallgattam. Zsolti lépett ki rajta.

-Zavarok?- kérdezte meg illedelmesen.

-Nem.- mosolygott rá kedvesen. Az elmúlt pár napban eléggé megkedvelték egymást. A kezdeti ellenszenvesség elmúlt. Barátság szerű kapcsolatot alakítottak ki.

-Miről szól a bájcsevely?-érdeklődött kedvesen Zsolti.

-Gabi nem akar velem lógni.- pufogott Zozó.

-Hát Zolikám megértem.- veregette meg a srác vállát.

-Már te is ellenem vagy?- biggyesztette le a száját.

-Igen.- nevette el magát Zsolti.

-És holnapra mi a terv?- tértem a lényegre.

-Megnyerjük a jutalmat, bármi is legyen az.- szólt eltökéltem Zsolti.

-Úgy legyen!- helyeseltem.

- - -

Természetesen a jutalmat nem mi nyertük, ezért a faházban kellett lennünk a nap hátra lévő részében.

-Játszhatnánk valamit.- dobta fel az ötletet Dávid.

-Mit játszanánk itt a semmi közepén?- vonta fel a szemöldökét Brigi.

-Felelsz vagy mersz?

-Tudtommal már nem vagyunk tinik.- hurrogta le Zsolti.

-Tényleg nem vagyunk azok.- helyeselt Zozó.

-Van valami jobb ötleted?- kérdezte Dávid.

-Nincs.

- - -

-Nem fogok felmászni a tetőre!- rázta a fejét Zozó.

-Akkor vetkőzz!- kurjantott fel Dávid.

-Hülye vagy!- csapott Dávid hátára- Inkább akkor mászok.

Zozó kisétált az ajtón, majd felkapaszkodott az oszlopon. Felhúzta magát és már a tetőn is volt.

-Most énekelj valamit!- kiáltotta fel neki Dávid.

-Azt várhatod.- nevette ki Zozó.

-Akkor éneklek én.- még mielőtt énekelni kezdett volna, befogtam a száját.

-Köszi Gabi!- mosolygott le rám kedvesen.

-Legközelebb akkor is énekelni fogok.- mérgelődött Dávid
///////////////////////////////////////////
Mi ez a rész tejóisten. Sírok magamon, milyen hülyeségeket kitalálok. Remélem tetszett! Hamarosan hozom a folytatást!

Love,
Miranda