tizenhat

844 46 23
                                    

A villát és a jutalmat is elveszítettük. Az előnyt sikerült megnyernünk. Laci bejelentette, hogy jövő héten a mexikói válogatott ellen fogunk küzdeni. Elszántan vágtunk neki a hét utolsó csapatjátékának, a végjátéknak.

A rajtnál álltunk. 9-7 volt az állás. A kihívók vezettek. Mellettem Dorci, az örök riválisom állt. Az én feladatom volt hárítani a meccslabdát, míg az említett lánynak behúzni az utolsó pontot. Ahogy meghallottam a sípszót rohanni kezdtem. A félhomály miatt nehezebben láttam az akadályokat. A pályán hasítottam, de az utolsó akadálynál, a kocsi lehúzásánál egy nagyot estem. Mellettem Dorci már neki is kezdett a ügyességinek. Két karikát kellet feldobálni egy csőre. Sikeresen kipakoltam a dobóeszközöket. Nagyon szorított az idő, hiszen Dorci már feldobott egy karikát. Eldobáltam rengeteget. Egy karika maradt a kezembe. Kifújtam a levegőt és elhajítottam. Ráesett a csőre. Futásnak eredtem,hogy összeszedjem a karikákat. Mikor visszaértem a kihívók már Dorci nyakába ugrálva kezdték el kántálni a dalukat. A sírás határán állva vonultam le a helyemre. Mindenki némán figyelte a pályát, ahol a kihívók a nevetséges koreográfiájukat csinálták.

-Sajnálom.- sírtam el magam. A fiúk idegesen morzsolgatták a kezüket. Dorka mellém lépett és átkarolt. A karjára hajtottam a fejem.

- - -

A legjobb statisztikám nekem lett. A villa nappalijában ültünk és tanakodtunk a holnapi párbajon. Mindenki feszült volt. Fogalmam sem volt, hogy ki legyen Dávid ellenfele.

-Szerintetek mi legyen?- néztem körbe a könnyeimmel küszködve. Velem együtt még Dorka sírt. A többiek jól tartották magukat.

-Szerintem kövessük az eddigi taktikát. Mivel nekem van Dávid után a legrosszabb statisztikám, így nekem kell mennem.- meredt maga elé Zozó.

-Egyetértek Zozóval.- felelte Szandi.

-Szerintem is ez lesz a legjobb.- sírta el magát újból Dorka.

- - -

A medáljátékon Zozó és Bogi szerzett medált. A párbaj előtt még Zsolti félrehívott . A fejembe már megszületett a döntés.

-Figyelj Gabi.- fogta meg a vállam Zsolti.- Zozónak egyre jobban megy a játék. Eszméletlen gyors a pályán, amit rengetegszer ki tud használni. Bármikor lehet hirtelenhalálba küldeni, mivel métereket rá ver az ellenfelére. Az ügyességit se kapkodja már el. Egyre ügyesebb. Vannak napok, mikor verhetetlen. Nem hagyhatjuk, hogy ő ma kiessen. Még rengeteg minden van benne, amit eddig nem tudott megmutatni. Én fogok ma menni párbajozni.

-De Zsolti...- kezdtem bele a mondandómba, ám ő megszakított.

-Én fogok menni.- mondta ki határozottan. A könnyeimmel küszködve bólintottam, majd átöleltem.

-Kérlek gyere vissza.- suttogtam a fülébe.

-Megpróbálom.

- - -

-Gabi! Kit jelölsz Dávid ellenfelének?- kérdezte Laci.

-Sok mindent mérlegeltem. Tegnap még biztos voltam a döntésemben, de reggelre más lett. Az eddigi taktika nem vált be, ezért most váltanunk kell. Mindenkinek az érdeke, hogy a legerősebb játékosok maradjanak bent. Ezért Zsolti lesz Dávid ellenfele. -hadartam el a felvezető szöveget. A sírástól alig kaptam levegőt.

A fiúk elmentek a csónakhoz, ami felviszi őket a pálya elejéhez. Zozó ült mellettem és a földet bámulta.

-Nem ezt beszéltük meg.- nézett rám összeráncolt szemöldökkel.

-Tudom.- suttogtam halkan.

-Egész délelőtt a párbajra koncentráltam. Azért hajtottam annyira a medálért. Biztos voltam benne, hogy én megyek.- lassan a kezével felém nyúlt és átölelt. Zokogva viszonoztam az ölelését. Ahogy a kamerások elléptek, még egy utolsót oda súgott.- Nekem kellene ott állnom.

- - -

A medálomat felajánlottam Zsoltinak, de ő nem fogadta el. A pályára indultak. A mellettem ülő Zozóra pillantottam, aki rászorított a karomra. Zsolti és Dávid rettentően gyorsan mentek a pályán. Zsolti egy picivel előbb ért ki. Előnnyel kezdhette az ügyességit. Mindketten csomó labdát eldobáltak. Talán egy pillanattal előbb Zsoltinak sikerült bedobnia a labdát. Egy-Egy volt az állás. Mindketten elrohantak a labdáért. Zsolti eldobta a labdát. Azért imádkoztam, hogy menjen be az a fránya eszköz, am a kosárt eltalálva esett a földre. Dávid is elhajította az említett tárgyat, de neki be is esett.

-Zsolti exatlonjának vége.- ordította Laci a fiúk háta mögül. A könnyeim eddig is folytak, de most jobban megeredtek.

-Nyugi.- csitítgatott Zsolti. Átöleltem és lehunytam a szemem. Vártam, hogy ha kinyitom Zsolti áll boldogon előttem, úgy, hogy megnyerte a párbajt. De nem így történt.
/////////////////////////////////////////
Ez tök hosszúra sikeredett. Olyan rossz volt leírni a párbajt. Remélem tetszett! Hamarosan hozom a következő részt.

Love,
Miranda

hallod a tengert?Where stories live. Discover now