hallod a tengert?

huszonnégy

Elveszítettük a villát és a jokert is. A csapatunk a szakadék szélén állt. Széthúzások is voltak. Dorka Dáviddal volt éjjel- nappal, míg én Zozóval töltöttem a szabadidőmet. Olivér a két társaság között ingázott folyamatosan.

-Figyeljetek!- ültem le a körbe. Direkt egy olyan órát választottam, amikor az operatőrök nem voltak nálunk.- Muszáj megbeszélnünk a mostani helyzetet!

-Igen!- helyeselt Oli.

-Nagyon rossz látni, hogy megy a széthúzás a csapatban, szóval mindenki mondja el mi a gondja a másikkal.

-Ki kezdi?- nézett körbe a társaságon Dorka.

-Mondjuk te! Kezdhetnéd azzal, hogy miért nem kedvelsz engem.- szólalt fel a kelleténél hangosabb Zozó.

-Nem igazán tudom. Egyszerűen így alakult.- vonta meg a vállát a szőke lány.

-Szerintem nem ismerted meg rendesen. Ő az egyetlen személy, akit nem hagytál magadhoz közel engedni. - mondtam el az észrevételeimet.

-Lehet.- suttogta halkan Dorka.

-Azt javaslom, hogy ti ma csak együtt legyetek. Muszáj beszélnetek!- adtam ki a feladatukat. Úgy éreztem magam, mint ha egy bíró lennék, aki ítéletet szab a vádlottaknak.

-Hogy mi?- nézett rám furcsán Zozó.

-Jól hallottad! - bólogattam hevesen.

-Ki lesz a következő?- néztem körbe a többieken.

-Én.- tette fel a kezét a magasba Oli.

-Kivel van problémád?- ráncolta össze a szemöldökét Dorka.

-Ja nem! Pisilnem kell.- állt fel Olivér.

-Muszáj volt ezt bejelentened?- nevettem el magam.

-Nem akartam bunkó lenni.- rohant ki a faházból.

- - -

A nézeteltérések rendeződtek. A mai napon látszott, hogy csak az ügyességin dőlt el a meccs. 10-8-ra a kihívók vitték az előnyt. Mi elszántan álltunk oda a másnaphoz. Ez volt az utolsó esélyünk.

Az arany pályán mentünk. 10-9 volt az állás. Tőlünk Zozó és Dorka ment, míg a kihívóktól Dave és Bogi. A két fiú lett a befejező ember.
Ott álltunk a pálya szélen a két sráccal, Olival és Dáviddal. Palik visszaszámolt, majd elrajtoltatta a két lányt. Dorka és Bogi fej-fej mellett haladtak, de végén Dorka tudta felkapni előbb a piros zászlót. Zozó elrajtolt és hozta a pályát egy picivel. Zozó előbb kezdte az ügyességit. Négy totemet kellett leütni korongokkal, majd egyet feljuttatni egy tartókára. Zozó egyet hibázott csak, így gyorsan lent volt a négy totem. Davenek még fent volt három. Zozó eldobált kettőt,aztán kifújta a levegőt és meglökte a korongot. Eljutott a tartóig. Párat pörgött rajta, ezért félő volt, hogy leesik. Ez nem jött volna jól , hiszen már Dave is lelökte az összes totemet. A korong nem esett le. Ez azt jelentette, hogy nem párbajozunk. Dávid Zozó felé rohant. Majdnem felborította a srácot olyan lendülettel érkezett. Mi is odaszaladtunk, ám nekünk sikerült is, ezért a földön fetrengve ölelkeztünk. Amikor végeztünk felálltunk és elénekeltük az indulónkat.

-Ügyes voltál.- öleltem magamhoz Zozót, aki egy puszit nyomott a fejemre.

-Ma mindenki az volt.- vált el tőlem, hogy a szemembe tudjon nézni.

-De azért nélküled nem ment volna.- kacsintott rá.

-Na tubicáin indulás!- szólt oda Dorka, aki már a táskájával felpakolva várt ránk.

-Megyünk már.- kaptam fel én is a táskám, majd amikor a kamerák tisztes távolságba voltak, megfogtam Zozó kezét.

-Ezek járnak?- hallottam Dorci hangját a hátam mögül, mikor elsétáltunk a kispad mögött.

-Biztos.- válaszolt a lánynak Viki.

-És ez baj?- kérdezte tőlük Bogi.

-Jaj Bogi! Minek szólsz bele mindenbe?- kezdett el vele újra veszekedni Dorci. Legszívesebben oda mentem volna megvédeni, de nem tehettem.
///////////////////////////////////////////
Helcso emberek! Mi jót csináltatok ma?
Remélem tetszett ez a rész! Hamarosan folytatom.

#teamBogi vagy #teamDorci?

Már nincs jelentősége, de azért megkérdezem. (haha)

Love,
Miranda