A végjáték második fordulója. Mivel tegnap sikerült megnyernünk az előnyt, így egy kicsit nyugodtabban kezdtünk neki a mai napnak. Az előző napi maga biztos nyereség után, magunkénak éreztük a mai napot is.
A végjáték második fordulóját nyertük. Az ügyességi nekünk láthatóan jobban ment, ezért biztosak voltunk benne, hogy ez a mi játékunk.
A harmadik forduló, vagyis a végjátékok végjátéka már nem ment annyira.-Mi ez az ügyességi?- kérdezte Brigi kiakadva az óriási hálót látva.
-Amerikai foci.- mutatott Norbi az említett dobóeszközök irányába.
-Ki akar menni?-nézett körbe Zsolti.
-Én mennék, ha lehet.- nyújtotta fel a kezét Zozó.
A kihívók vezettek 4-0-ra is, de onnan sikerült felhúznunk magunkat 4-3-ra. A kihívók utolsó pontját Alexa húzta be. Nekünk kell holnap részt vennünk a párbajon. A legrosszabb statisztikával Norbi rendelkezik. Megint Zsolti választ ellenfelet, mivel ő rendelkezik a legjobbszámokkal.
- - -
-Jók voltunk ma.- nézett körbe Zsolti a szomorkodó társaságon. Mindenkit megviselt a mai vereség, mivel arra számítottunk, hogy holnap senki nem megy haza tőlünk.
-Hogy én mennyire utálom ezt az ügyességit.- fújtatott bosszúsan Dávid.
-Nézzük a jó oldalát!- szólalt fel hirtelen Norbi.
-Van jó oldala?- ráncoltam össze a szemöldököm.
-Holnap lehet megszabadultok tőlem.- vonta meg a vállát az említett fiú, majd elnevette magát. Mi is követtük a példáját.
-Bárki is megy haza, hiányozni fog.- biggyesztette le a száját Dorka.
-Nekem is.- bólogattam együttérzően.
- - -
-Gabi! Gondoltam, hogy itt leszel.- foglalt mellettem helyet Zozó.
-Hol máshol?- mutattam a fából készült tornácra.
-Hogy érzed magad a mai nap után?- mosolygott rám kedvesen.
-Eléggé szomorú vagyok, hogy valaki távozik tőlünk.-mondtam, majd tovább bámultam a földet. Zozó megfogta a kezemet és bátorítóan rászorított.
-Én is. Bár én annak örülök, hogy te itt vagy. Ennél több már nem kell.- pillantott rám mosolyogva. Éreztem, hogy az arcom lángvörös lesz. Brigi szerencsére éppen időben érkezet.
-Megzavartam valamit?- pillantott az összekulcsolt kezünkre. Zozó elkapta a karját és visszahúzta az ölébe.
-Nem.- próbáltam meg mosolyt erőltetni az arcomra.
-Miért vagy ennyire piros?- fürkészte az arcom. Hirtelen lefagyott a mosoly az arcomról. Mellettem Zozó visszatartott nevetéssel nézett rám.
-Szerintem én most megyek... Úgy is dolgom van. Igaz Dávid?- ordítottam oda az éppen arra sétáló fiúnak.
-Mi van?- ráncolta össze a szemöldökét.
-Semmi.- temettem a kezem a még mindig vörös arcomba. Hátam mögött hallottam Zozó és Brigi nevetését.
-Miért vörös az arcod?- hunyorgott rám Dávid közelebb lépve. Zozó és Brigi nem bírta tovább hangosan nevetve terült el a földön. Dávid csak értetlenül meredt rájuk.
- - -
Dávidnak és Dorkának is sikerült szerezniük medált. Az előbbinek a másodikat, még az utóbbinak az elsőt. Medálok terén jól teljesítettünk, de még előttünk állt egy párbaj.
-Zsolti! Ki lesz Norbi ellenfele?- szólította fel Laci a mellettem álló fiút.
-Nehéz volt a döntés. Nem tudtam melyik kezembe harapjak. Mindkét fiú nagyon erős játékos. Természetesen mindenki véleményét kikértem. Arra a döntésre jutottunk, hogy az eddigi taktikát követjük, ezért Norbi ellenfele Dávid lesz.- mondta ki a másik párbajozó nevét Zsolti.
Dávidot jól meg szorongatta Norbi. Mindkettő medálját elvesztette Dávid a párbaj során, de sikerült visszajönnie. Norbi elvesztése eléggé megviselte a csapatot, mivel egy nagyon jó humorú és kedves embert vesztettünk el. A buszban is némán utaztunk, ami sebesen robogott a tábor felé. Az ablakon kinézve csillagokat véltem felfedezni a sötét égbolton. Nekem ezek a csillagok az elveszített csapattársaimat szimbolizálták. Ma egy csillaggal bővült az égbolt.
//////////////////////////////////////////
Szerintem ők nyolcan voltak az igazi csapat! Annyira hiányzik ez a nyolcas. Bár nem voltak hosszú ideig együtt, még is nagyon jól működtek együtt.Love,
Miranda
YOU ARE READING
hallod a tengert?
FanfictionBEFEJEZETT! [exatlonx gazo ship fanfiction] Ott álltunk a végén. Kéz a kézben. Vártam,hogy vége legyen ennek a 4 hónapos őrületnek. Az arcodat figyeltem, amin az izgalomnak már nem látszott nyoma. Dühös se voltál. Csak egy keserű mosolyjal ajándékoz...