5.fejezet - Colin Creevey

915 45 0
                                    

Ebéd után a borús idő ellenére lementünk az udvarra. Észrevettem, hogy valaki figyel. Egy pöttöm egérfrizurájú fiú, aki egy mugli fényképezőnek tűnő tárgyat tartott a kezében, és meredten bámult minket. Mikor Harry és én ránéztünk, elvörösödött.
- Megengeditek, Harry? Én...én Colin Creevey vagyok - motyogta izgatottan a fiú, és bátortalan lépést tett felénk - Én is a Griffendélbe kerültem. Szabad egy...nem zavar, ha...megengeded, hogy csináljak egy képet?
A fiúcska reménykedve felemelte kameráját.
- Rólunk? - kérdezett vissza értetlenül Harry.
- Bizonyítaná, hogy találkoztam veletek - bólogatott lelkesen Colin - Mindent tudok rólatok. Elmesélték a történeteteket. Azt, hogy hogyan menekültetek meg, amikor Tudjátokki meg akart ölni, és hogy eltűnt, meg minden, és hogy még mindig van egy villám alakú sebhely a homlokodon. Az egyik srác a szobánkban azt mondta, hogy ha a megfelelő oldatban hívom elő a filmet, akkor a fényképek mozogni fognak.
Colin zihált az izgalomtól.
- Csúcs ez a hely, nem? Fogalmam sem volt, hogy a sok furcsaság, amit csinálok, az varázslat, amíg meg nem kaptam a levelet a Roxfortból. Az apám tejesember, és ő se akarta elhinni. Csinálni akarok egy csomó fényképet, hogy hazaküldhessem neki. Tök jó volna, ha rólatok is lenne egy képem.
Esedezve nézett ránk. Irtó aranyos volt.
- Ha esetleg odaadnám a gépet a barátodnak, én pedig,mondjuk, közétek állnék... Aztán alá is írnátok nekem, ha megkérlek?
- Aláírt fénykép? Potter, te aláírt fényképeket osztogatsz?
Az egész udvar visszhangzott Draco gúnyos hangjától. Malfoy Colin mögé lépett. Kíséretében (mint mindig), ott voltak nagydarab, sötét tekintetű gorillái, Crak és Monstro.
- Lehet sorban állni! - harsogta - Harry Potter aláírt fényképeket osztogat!
- Nem osztogatok - csattant fel Harry - Fogd be a szád, Malfoy.
- Irigykedsz? - szólalt meg vékonyka hangján Colin, akinek az egész válla volt olyan széles, mint Crak nyaka.
- Irigykedek? - fintorgott a szőke. Már nem kellett ordítania, mert az udvaron mindenki minket figyelt - Mire? Kösz szépen, én nem akarok ragyát a homlokomra. Attól, hogy valakinek kilyukasztják a fejét, még nem lesz a világ csodája, szerintem.
Crak és Monstro bután vihogtak.
- Állj! - emeltem fel a hangom - Nyugodjunk meg, és...
- Nyaljál csigát, Malfoy - mordult fel Ron, mire Crak abbahagyta a vihogást, és fenyegetően dörzsölni kezdte az öklét.
- Vigyázz, Weasley, ne csinálj semmi csúnya dolgot, különben anyukád érted jön és hazavisz.
Fülsértő rikácsolásra váltott:
- Ha még egyszer egy rossz szót hallok rólad...
Az ötödéves mardekárosok egy csoportja hangosan nevetett a paródián.
- Weasley is szeretne egy aláírt fényképet, Potter - folytatta Draco. - Többet érne, mint a ház, amiben otthon laknak.
Ron előkapta magifixezett varázspálcáját, de Hermione ekkor becsapta a könyvét, és suttogva rászólt:
- Vigyázz!
- Mi folyik itt? Mi folyik itt?
Gilderoy Lockhart sietett felénk, lobogó türkizkék talárjában.
- Ki osztogat aláírt fényképeket?
Harry válaszolni akart, de mire megszólalt volna, Lockhart átkarolta a vállát, és kedélyesen a fülébe harsogta:
- Micsoda kérdés! Hát persze, hogy megint te vagy az, Harry! No, essünk túl rajta, Mr. Creevey. Tripla portré, ez elég fair ajánlat, nem igaz? És mind a hárman aláírjuk neked.
Colin matatni kezdett a kamerával, és elkészítette a fényképet. Közben felhangzott a délutáni órák kezdetét jelző harangszó.
- Indulás az osztályokba, gyerekek! - oszlatta fel a csődületet Lockhart, és ő is elindult az épület felé. Még mindig az oldalához szorítva tartott minket.
- Remélem értitek, mi történt - szólt Lockhart, mikor egy oldalajtón beléptünk a kastélyba - Azért álltam mellétek, hogy falazzak nektek. Most, hogy a kis Creevey engem is lefotózott, a társaitok nem fogják azt gondolni, hogy sztároljátok magatokat... Hogy is mondjam... pályafutásotok jelenlegi pontján még nem időszerű aláírt fotókat osztogatni. Őszintén szólva, beképzeltségnek tűnik. Minden bizonnyal eljön majd az idő, amikor hozzám hasonlóan mindenhova magatokkal kell majd vinnetek néhány tucatnyi képet, de valljuk be, ott még nem tartotok.

Camilla Potter, a másik túlélő 1-4. ᵈᵐDonde viven las historias. Descúbrelo ahora