Camilla Potter, a másik túlélő 1-4. ᵈᵐ

6.fejezet - Meccs és meglepetések

Dumbledore professzor utasítására visszatértünk a nagyterembe. Tíz perccel később csatlakoztak hozzánk a Hugrabug, a Hollóhát és a Mardekár tanulói is, akik semmit nem értettek az egészből.
- Jómagam és a tanáraitok átkutatjuk a kastélyt - jelentette be Dumbledore, miután McGalagony és Flitwick professzor gondosan bezárták a nagyterem minden ajtaját - A saját biztonságotok érdekében itt kell töltenetek az éjszakát. A prefektusok őrt állnak az ajtóknál, s a távollétemben az iskolaelsők utasításait kell követnetek... Ha bármi történik, azonnal tudni akarok róla - fordult Percyhez, aki láthatóan roppant büszke volt fontos beosztására - Üzenjetek valamelyik kísértettel!
Dumbledore indulni készült, de az ajtóban visszafordult.
- Majd' elfelejtettem... Ezekre szükségetek lesz.
Hanyagul intett varázspálcájával, mire a hosszú asztalok mind a fal mellé repültek. Egy újabb pálcasuhintásra hálózsákok százai tűntek fel a padlón.
- Aludjatok jól - búcsúzott Dumbledore.
Amint becsukódott mögötte az ajtó, nyomban izgatott zsivaj tört ki a teremben, a griffendélesek beszámoltak társaiknak a történtekről.
- Mindenki bújjon be a hálózsákjába! - szólt Percy - Tíz pere múlva takarodó!
- Gyertek - intett Ron Harrynek és Hermionénak, mindhárman fogtak egy-egy hálózsákot, és félrevonultak a terem egyik sarkába.
Én már teljesen kimerültem az aznapi eseményektől, szóval ott helyben belebújtam egy hálózsákba.
- Szerinted Black még mindig a kastélyban van? - kérdezte Jackob, aki ekkor feküdt le mellém.
- Dumbledore nem tartja kizártnak - feleltem.
Egy ideig bámultuk a mennyezetet, amely gyönyörűszép, tiszta csillagos eget tükrözött.
- Még szerencse, hogy épp ma próbálkozott – mondtam. - Pont azon a napon, amikor egy lélek se volt a toronyban.
Körülöttünk mindenkit ugyanaz a kérdés foglalkoztatott: Hogyan jutott be Black az iskolába?
- Takarodó! - kiáltotta Percy. - Mostantól egy pisszenést se halljak!
A következő pillanatban az összes gyertya kialudt. Nem maradt más fényforrás a teremben, csak a néhány ezüstösen derengő kísértet és az elvarázsolt mennyezet.
Óránként egyszer egy-egy tanár is megjelent, ellenőrizni, hogy minden rendben van-e. Hajnali három körül, mikor a legtöbb diák már aludt, Jackob megbökte a vállam.
- Hm? - fordultam felé.
- Te nem félsz? Mármint, ez a Black... ha engem akarna elkapni...
- Egy kicsit félek - suttogtam - De tudom, hogy amíg Dumbledore itt van, addig nem lehet nagy baj.
- Bátrabb vagy, mint gondoltam - mondta halkan a hugrabugos. Szerencsémre sötét volt, mert így nem látta, hogy elvörösödtem.

A következő néhány napban Sirius Black nevétől volt hangos az iskola. Sorban születtek a légből kapott elméletek arról, hogyan sikerült bejutnia a kastélyba.
A Kövér Dáma szétszabdalt festménye lekerült a falról, hogy átadja helyét Sir Cadogannek és hájas pónilovának. Az új őrportré azonban nem igazán vált be, Sir Cadogan mindig mindenkivel párbajozni akart, s ha nem volt épp harcos kedvében, nevetségesen bonyolult jelszavakat talált ki, amelyeket napjában legalább kétszer lecserélt.
- Ez komplett bolond! - panaszkodott Seamus Percynek - Nem kereshetnénk valaki mást?
- Egyik kép sem akarta vállalni a munkát - felelte Percy - Félnek, hogy ugyanarra a sorsra jutnak, mint a Kövér Dáma. Csak Sir Cadoganben volt elég bátorság.
Minket a harcias lovag zavart a legkevésbé. A történtek óta mindenki engem és Harryt figyelt. A tanárok különböző ürügyekkel elkísértek a folyosón, Percy pedig (bizonyára édesanyja utasítására) úgy ügetett a nyomunkban, mint egy házőrző kutya. És mindennek a tetejébe McGalagony professzor a szobájába rendelt minket, de olyan komor arccal, hogy azt hittem, meghalt valaki.
- Nincs értelme tovább titkolni a dolgot maguk elől - fogott bele a mondókájába a tanárnő - Tudom, hogy rettenetes, amit most mondani fogok, de Sirius Black...
- Tudom, hogy meg akar ölni - bólintott fáradtan Harry - Hallottam, amikor Ron édesapja elmesélte a feleségének. Mr. Weasley a Mágiaügyi Minisztériumban dolgozik.
Én nem dolgoztam fel ilyen könnyen a friss információt. Egész nap olyan arcot vágtam (Harryék szerint), mint akivel citromlevet itattak.