Kamerák mögött /SL. FF./

Rugge minden bajom forrása

R U G G E

-Rugge, van egy szipi-szupi hírem! Nem fogod elhinni! -csapta ki az ajtót a menedzserem, Charles.
Én csak álmos fejjel néztem fel az ágyamból, miközben próbáltam rájönni, hogy hol vagyok, mennyi az idő, és ki vagyok.

-Charles... Mi van? -kérdeztem, ugyanis a férfi tudtommal még Cancún-ban tartózkodott, hogy egy fontos nem tudom milyen meeting résztvevője legyen. -Mit keresel itt?

-Van egy nagyon jó hírem -ugrált fel-alá a szállodai szobámban.

-Mi az? -kérdeztem sóhajtva, majd nagy nehezen felálltam a kényelmes ágyamból, hogy átcsoszogjak a mini konyhába, ahol öntöttem magamnak kávét, majd leültem az egyik bárszékre.

-Szereztem neked egy házat itt Buenos Aires-ben -mondta izgatottan, mire én a hír hallatán kiköptem a kávém.

-Mi? -köhögtem folyamatosan, ugyanis az ital valahol megakadhatott a torkomon.

-Hát nem nagyszerű? -tárta szét a karjait, mint aki ölelést vár. Mit is mondjak... a menedzserem olyan, mint egy óvodás.

Ahogy a mondás tartja, olyan a menedzser, amilyen a menedzseltje...

K A R O L

-Karol! Nagyon, nagy baj van! -csapta ki az ajtómat a legjobb barátnőm, Valu.

Én csak fáradtan húztam a fejemre a takaróm, ugyanis Valu nem foglalkozva az idővel, hajnali hatkor csörtetett be hozzám.

-Hmmm -morogtam, majd éppen vissza is mentem volna az álmok világába, amikor a barátnőm rám ugrott. RÁM!

-Karol! Ébredj, nem hiszed el, hogy mit hallottam! -rázogatott Valu, én pedig végre valahára kinyitottam a szemem.

-Mi történt, Valu? -sóhajtottam feladva, hogy a barátnőm békén hagyjon engem.

-Rugge... -mondta ki azt a nevet, amitől tudta, hogy azonnal éber leszek.

-Mi van vele? -ültem fel hirtelen, ami miatt összefejeltem Valu-val.

-Áu... Charles, a menedzsere... vett neki egy házat itt Buenos Aires-ben -mondta tragikusan, mintha ez lenne a világ legrosszabb híre.

-Ezért keltettél fel? -nyüszítettem fel.

-Nem... hanem, hogy HOL vett házat neki.

-Itt Buenos Aires-ben. Az előbb mondtad!

-Hidd el Karol, te nem akarod hallani...

-Valu! Mondd már el kérlek, szeretnék még egy kicsit aludni a forgatás előtt!

-Charles, Rugge menedzsere... mellettetek vett egy házat -fújta ki a levegőt.

-Mi? -fagytam le. -Nem, nem, nem, nem! Az nem lehet...

-Pedig de... -bólogatott Valu szomorúan.

-Úristen... hogy lehetek ennyire szerencsétlen? -sápadtam le. -Biztos vagy benne? Egyáltalán honnan tudod ezt?

-Charles mondta... nagyon sajnálom Karol, de jobb ha tőlem tudod, mintha Rugge egyik pillanatban beállítana...

-De Rugge-val barátok vagyunk! Semmi baj nem lehet... ugye? -álltam fel az ágyamból, ugyanis ilyen hírek után én már soha többé nem tudok elaludni.

-Karol... mindenki tudja, hogy még mindig szeretitek egymást -mondta a barátnőm, de én ügyet sem vetve rá, nyitottam ki a szekrényem valami ruha után kutatva. -Nem zárhatod el az érzéseidet, azért mert egy hülye voltál!