Kamerák mögött /SL. FF./

Közelebb van hozzám

K A R O L

Rugge-val egymás mellett haladva sétáltunk a folyosón, amikor közelebb hajoltam hozzá, és halkan megszólaltam. 

-Figyelj, nem lehetne, hogy a többiek nem szereznek tudomást arról, hogy miket mondtam el neked az öltözőben? Nincs kedvem a, "te vagy a hősünk" vagy a "milyen önfeláldozó vagy" megjegyzésekhez. Illetve a bátyám is... senki nem tudja, hogy ő a bátyám, kivéve Caro, és Valu, mivel őket már nagyon régóta ismerem -hadartam le egy szuszra, mire a srác csak rám nézett. 

-Karol, tényleg úgy nézek ki, mint aki elárulná, hogy van egy féltve őrzött bátyád, akiről az egész világon csak körülbelül öt ember tud? -kérdezett vissza, azonban sajnos én túl jól ismerem őt. 

A következő tíz percben ismét két személlyel gyarapodott azok száma, akik megtudták, hogy Erik a bátyám...

☆☆☆☆

-Nem hiszem el ezt az embert -motyogtam magamban, miközben a folyosón siettem végig, hogy levezessem az idegességemet.

Dühösen léptem be az öltözőmbe, majd levágtam magam a sminkes székbe. Azzal viszont nem számoltam, hogy Angelina, és Michela is az öltözőben tartózkodtak, így mindketten ijedten kapták fel a fejüket az érkezésemre. 

-Mi történt, Karol? -kérdezték egyszerre, majd közelebb léptek. 

-Az, hogy Rugge megint kikészített! Elmondtam neki az egyik majdnem legfontosabb titkomat, és megkértem, hogy tartsa meg. Erre mit hallok tíz perccel később, hogy miről beszélget Mike és Agus? Persze, hogy arról, amiről EGYÁLTALÁN nem kéne tudniuk! -fújtattam idegesen, mire a két lány összenézett. 

-És mondd csak, Karol... -kezdte Angi, miközben megfogta az egyik hajtincsemet, és elkezdte kezelésbe venni a hajamat. -Azért vagy mérges, mert még két ember megtudta, vagy azért, mert Rugge mondta el nekik? 

-Természetes, hogy mindkettőért! Először is tudom, hogy Mike és Agus a legjobb barátaim, de akkor is nagyon pletykásak! Biztos, hogy mindjárt hozzátok is elér majd a titkom, pedig ez nagyon sokat számít nekem! És Rugge-ra pedig nagyon dühös vagyok, ugyanis ő a legeslegjobb barátom, és megígérte, hogy nem mondja el senkinek! Ha benne nem bízhatok, akkor kiben másban? -sóhajtottam fel. 

-Én még mindig azt hiszem, hogy más az az ok! -szólalt meg Michela is. 

-Mégis mi lehetne az okom? Rugge elárulta a barátságunkat, csak azért, hogy elújságolja a hírt a haverjainak, hogy Erik nekem nem is a barátom! -vontam meg a vállam, mire a két lány ismét összenézett. 

-Karol, valamiről tudnod kell... amikor elmentél egy egész hétre, és senki nem hallott rólad, akkor Rugge... eléggé kiakadt. Mármint tudta, hogy elmentél, ugyanis a rendező mindenkit értesített, de ő akkor is teljesen beparázott! Tudjuk, hiszen bármennyire is megvetjük a pletykákat, azért mi is hallunk ezt-azt a srác fodrászától! De amikor visszértél, és meglátott téged Erik-kel annyira felidegesítette magát, hogy azt elképzelni sem tudod! Így teljesen érthető, hogy boldogan mesélte el a barátainak, mivel sokkal nyugodtabb lett, hogy nincs a képben Erik! -vonta meg a vállát Michela, mire elgondolkoztam. 

-Tényleg ennyit jelentett neki, hogy eltűntem, és Erik-kel jöttem vissza? -néztem a két lányra, mire egyszerre bólintottak. 

-Persze, hogy sokat jelent neki, hiszen sze... -kezdte volna Angi, mire a másik lány oldalba könyökölte, így abbahagyta a mondatot. -Szeret, mint egy barátot! -javította ki magát, de látszódott rajta, hogy eredetileg nem ezt akarta mondani. 

Felsóhajtottam, majd megfogtam volna a nyakláncomat, de ekkor furcsállva vettem észre, hogy nem lóg a nyakamba, ahogy mindig szokott. Ijedten pattantam ki a székből, mire Angi elengedte a hajamat, és mindkét lány furcsán nézett rám.