Kamerák mögött /SL. FF./

Ez annyira rá vall...

Másnap sajgó szívvel, és fejjel keltem fel hajnalok hajnalán (igazából nyolc óra volt, de ez most mellékes). Nagyon bántott, hogy Rugge csak így ignorált engem, a fejem pedig azért fájt, mert... hát az én idegrendszerem sem bírja az időzónák közötti ugrálást. Az álmom is nagyon zavaró volt, hiszen újraéltem minden emlékemet a fiúval, de a végén... hirtelen minden elromlott. 

Álmos fejjel lépkedtem le a lépcsőn, majd a konyhába vettem az irányt, ahol csak gyorsan lefőztem egy kávét, majd cukor nélkül úgy ahogy van, megittam. Kicsit jobban éreztem magam, ezért már is elkezdtem készülődni az intro felvételéhez.

☆☆☆☆

-Szia! -léptem oda a legjobb barátnőmhöz.

-Hello csajszi -ölelt át szorosan Valu. -Hogy vagy? -nézett rám aggódó tekintettel. Hát, igen nem festhettem a legjobban... 

-Szarul -vontam meg a vállam, mire elnevettük magunkat.

-Szeretnéd, hogy megverjem? -emelte fel az ökleit.

-Azt tartogassuk későbbre -mosolyodtam el. -Előtte még beszélek vele...

-Oké... De, ha olyat mond, amivel megbánt megtudja, hogy milyen, ha Valentina Zenere bedurvul -ropogtatta meg az ujjait, egy gyilkos mosoly kíséretében.

-Köszi, de... kicsit ijesztő vagy -nevettem az arckifejezésén. -És veled minden oké?

-Most igen -vonta meg a vállát. -Aztán két másodperc alatt történik valami hülyeség, és semmi nem lesz rendben -mosolyodott el. 

-Most leírtad az életem -bólintottam. -És... Mike-al? Vele mi van? -érdeklődtem a kapcsolatukról.

-Barátok vagyunk -sóhajtott.

-De te nem ezt akarod... -értettem meg. 

-Persze, hogy nem! Először úgy voltam vele, lefekszünk, elfelejtem, vége. De ő más... 

-Huhh... Ez szép volt -taglóztam le. 

-Nagyon költői vagyok ma -bólintott. 

-Szóval... minden szar az életünkben? -kérdeztem. 

-Minden szar -bólintott újra. -Na, szépen vagyunk... Mi történt velünk?

-Elpuhultunk -vontam meg a vállam.

-Úristen! -hallottunk egy kiáltást, majd amikor odanéztünk hirtelen egy test csapódott nekünk, amitől mindhárman feldőltünk. -Ti hülyék! Leléptek Cancún-ba, és egy csomó izgalmas dolog történik veletek, de nem hívtok fel...

-Caro... Megfojtasz -nevettem kínosan, ugyanis még mindig a fotó stúdió épülete előtti betonján feküdtünk kiterülve. 

-Megérdemlitek -állt fel Caro, majd a kezét nyújtva felsegítette Valu-t, majd engem. -MINDENT el kell mesélnetek! Basszus csak négy napig voltatok távol! Te menyasszony lettél, plusz terhes is vagy -mutatott rám. -Te pedig... -fordult Valu felé. -Jó, te nem változtál, de akkor is!  

-Caro, ígérem mindent megmagyarázok, majd de előtte... Itt van már tudjuk ki? -kérdeztem halkan. 

-Voldemort? -kérdezte Caro. 

-Tudjuk, hogy nem te vagy itt a legokosabb -veregette meg a vállát a másik lány nevetve. 

-Haha -forgatta meg a szemét. -Akkor Jorge-ra célzol? 

-Persze, hogy rá -mondtam, majd körbenéztem a tömegben. -Egyébként... Rugge-t is meg kéne találnom...

-Anyám, hogy neked mennyi pasi ügyed van!