Untitled

451 38 5
                                    

Felix nem is sejtette, hogy éppen aznap omlik benne össze minden. Nem sejtette, hogy mikor feláll az asztaltól a telefonért, már vissza sem megy.
Meglepte Changbin komolysága, s hangja a telefonban, már akkor nem számított semmi jóra. Ám amikor a fiú megmondta neki hogy nem találkozhatnak többet, úgy érezte hogy ő a legszerencsétlenebb ember a világon.

Pont ahogy Changbin, ő is úgy gondolta, hogy nem jár neki semmi jó, s ezért történik ez is.
Felix hiába kérdezte a másiktól hogy mi történik, az nem felelt. Nem volt hajlandó elmondani az okot a válásra.
Az igazság az, hogy Changbin nem volt képes hazudni neki. Nem tudta volna kimondani hogy csak kíváncsi volt, vagy hogy csak szórakozott a másikkal. Valószínűleg az sokkal jobban fájt volna Felixnek. Így inkább válaszok nélkül hagyta őt.

A vöröske összetörten csuklott a székre, s így Changbin nélkül már ijesztően hatott a terasz sötétsége is.
Semmit sem értett. Pár óra alatt elvesztette az egyetlen barátját, és a fiút akibe több mint valószínűleg bele is szeretett.
Bem bírta felfogni, hogy mi történik vele, s hogy miért.
Előtört belőle a sírás, hosszú idő után először. Úgy sírt, mint alig két éve. Ugyan olyan keservesen, csak most sokkal nagyobb fájdalmat érzett. Egyedül akart lenni, nem akarta hogy bárki zavarhassa.

Bárhogy gondolkodott, semmi ésszerű magyarázat nem jutott az eszébe. Changbin csak szórakozott vele - gondolta. Ám ezt szinte azonnal el is vetette, hiszen tudta hogy butaság. Changbin nem tett volna vele ilyet, és ebben teljesen biztos is volt.
Nem adhatja fel. A fekete hajú volt a kulcsa a boldogsághoz, a szabadsághoz. Nem engedi el.

Éppen ezért, jó húsz percnyi pityergés után elindította az első hívást. Majd a másodikat...harmadikat...negyediket. Egészen így ment ez a tizedik hívásig, de Bin nem vette fel. Nem válaszolt az sms-ek, és az egyébb üzenetekre sem.
De Felix nem adta fel. Eltökélte hogy holnap megkeresi.

Ennyi volt a szerencséje. Hogy másnap dolgozatra kellett menni az új iskolába. No meg hogy Changbin megmutatta melyik az ő termük, s neki hála ismert onnan pár embert.

Holnap minden rendben lesz...

Mondogatta miközben családját figyelmen kívül hagyva sétált a szobájába. Nem válaszolt a záporozó kérdésekre, mintha nem is hallotta volna őket.
Arra sem volt energiája hogy beálljon a zuhany alá, így csak felöltötte pizsamáját, leoltotta a villanyt, s bebújt az ágyába.

Pár órája még minden a legnagyobb rendben volt...pár órája még volt jövője a másikkal...pár órája még az első randit élte át.
De most, nincs senkije. Elvesztette Changbint, és nem tudta miért. Csak a holnap reménye maradt neki...

De azt is elvesztette...

Pontosan úgy, ahogy eltervezte a napját, korán kelt. Lezuhanyzott, megreggelizett. Persze mindezt teljes csöndben, egy szó nélkül tette. Fogaskerekei megállás nélkül a fekete hajú döntésén agyaltak, de hiába az álmatlan óráknak, megoldást még mindig nem lelt.

Elhatározta hogy a teszt után megkeresi Changbint, s kérdőre fogja vonni. Éppen ezért ma sokkal magabiztosabban lépkedett az iskola folyosóin. Ezúttal nem volt szüksége semmi fajta útba igazításra, de a fekete hajú sem várt rá a teszt terme előtt. Meg kell mondani, Felix borzasztóan csalódott volt.

Pontosan ez volt az oka annak, hogy a dolgozat borzalmas lett. Szégyellte magát, de a sok tanulás ellenére is majdnem az egész papír üres volt. Ennek ellenére nem próbált tovább gondolkozni a válaszokon. Alig húsz perc alatt leadta, s elindult a terem irányába.

Nagy pechére óra volt, így a falnak dőlve várakozott.

Changbin ellentétben a vöröskével sokkal elkeseredettebb volt. Ő ugyanis tudta miért kellett megszakítani a kapcsolatot. Szíve szakadt meg minden alkalommal mikor megcsörrent a telefonja, vagy üzenetet jelzett, de nem vehette fel. Félt hogy a nő betartja a fenyegetést, s a végén az anyukájától kapna Felix egy gyomrost.
Nem kockáztathatta.

Három órás késéssel sétált az óra közepén a termük irányába. Tudta hogy a tanárnak lesz egy-két nem túl kedves szava, de nem érdekelte. Olyan volt mint egy szellem, aki csak sétált, de fejben nem volt ott.

Ám amikor a folyosón megpillantotta a vöröskét, a falnak dőlve, magához tért. Felix eljött, mert nem akarta feladni. Melegség töltötte el Changbin mellkasát. Arra vágyott hogy megölelje őt, s megmondja hogy egy barom volt, s felejtsék el az előző estét, de nem tehette.
Kínozta magát azzal, hogy nézte az elkenődött srácot, ahogy mereven bámulja terme ajtaját.

Nem mehet arra, nem mehet be. Felix nem láthatja meg, nem találkozhat vele.
Szomorúan, szótlanul búcsúzott a fiatalabbtól, s hangtalanul indult ki az épületből, pont amikor megszólalt az óra végét jelző csengetés...

Az ajtó kinyílt, s Felix ellökte magát a faltól. Szemeivel Changbin barátait kereste, s szerencsére egyikőjük kifelé tartott.

-Jisung! - kapta el a srác karját, akire nagyon úgy tűnt, hogy a szívrohamot hozta.

-Felix! Hát te mit csinálsz itt?

-Changbint keresem! Kihívnád? - magyarázta a meglepett Jisungnak, aki elhúzta a száját.

-Nincs itt. Ma még nem láttuk, de jobb ha nem keresed most.

-Miért?

-Mert nem akar találkozni veled. - sóhajtott fel, megadva magát a barna hajú.

Felix torkában a gombóc jelezte hogy valami nem okés, kérlelően pillantott a másikra.

-El kell mondanod ha tudsz valamit!

-Nem mondhatom el. Megígértem neki hogy nem szólok semmit, senkinek!

-Kérlek Jisung! Tudnom kell mi történik!

Könyörgött Felix könnyeitől csillogó szemekkel. Nagyon úgy tűnt, hogy nem puhul meg, de Jisung végül megadta magát.

-Csak annyit mondok, hogy nem nagyon volt más választása. Ha okos vagy, és jól figyelsz majd rá fogsz jönni Felix! - nézett mélyen a szemébe - De most tényleg mennem kell, és így is többet mondtam mint szabadott volna!

-Köszönöm... - remegett Felix, s elengedte Jisung karját.

A srác pillanatok alatt eltűnt a folyosón, mintha ott sem lett volna...

Ahoy!
Engedjetek meg nekem egy kis önpromót khm...

Taraaa a legújabb könyvem...

Ez egy sokkal hardabb, 18+-os könyv lesz, ahogy látható Jikook shippel...
Iszonyat izgatott vagyok miatta, mert naaagggyon régóta tervezem, így ha valakinek van ideje és kedve nézzen rá👉👈
Esküszöm hogy jó lesz 🙈
Az első rész már kint is van, ha esetleg valakit érdekelne...

Lights /Changlix (Befejezett) Where stories live. Discover now