Lights /Changlix (Befejezett)

Lunch

Felix borzasztóan izgatottan ébredt fel reggel. Még elalvás előtt Changbinnal videochateltek, és már akkor pillangók kerültek pocakjába. Hát még ha arra gondolt, ma bizony megismeri a híres Somint, és Changbinnal éjszakázhat.

Szinte kipattant az ágyból nyolc órakor, és nem is cicózott sokáig, készülődni kezdett. Először megreggelizett a családdal, miközben arról csacsogott, mennyire várja már a mai napot. Olivia már nagyon unta, Rachel viszont szívesen hallgatta a történeteket és öccse izgalmát.
Nagyon örült neki hogy Felixet ilyen boldognak látja, és szerencsére Changbin is hamar a szívébe lopta magát, így csak mosolyogva hallgatta vöröske öccsét.

Reggeli után mintha puskából lőtték volna, Felix úgy sietett hogy készüljön. Rekord idő alatt pakolt össze magának ruhát másnapra - persze pizsama nélkül, azt lopni akar - és rögtön indult elfoglalni a fürdőt.
Lezuhanyzott, miközben már alig várta hogy eljöjjön a 11 óra, és elmehessen Changbinnal.
Sajnos még úgy is felöltözött, bőven volt hátra egy órája. Csalódottan konstatálta hogy túl gyors volt, de nem tudott már mit tenni.

A maradék egy órában csak ide-oda sétálgatott a lakásban, az agyára menve mindenkinek. Nem csoda hát, hogy a család szabályosan fellélegzett mikor Felix egy "Holnap jövök!" kiáltással eltűnt a házból.

-Nocsak, készen vagy? - lepődött meg a fekete hajú.

-Már egy órája! Legyél rám büszke! - ugrott párja nyakába Felix.

-Az is vagyok - karolta át derekát Changbin, miközben orrával Felix arcát böködte - Mindened megvan?

-Lehet hogy pizsit elfelejtettem pakolni...

-Aha elfelejtetted mi? - vonta fel szemöldökét Bin - Csak csórni akarsz hm?

-Neeeem - rázta fejét mosolyogva Felix, ezzel elárulva magát.

-Hát legyen, de csak mert emlékszem milyen jól nézel ki benne!

-Egyébként tetszik a pulcsid! - csillant fel Felix szeme ahogy realizálta, Changbin egy fekete csuklyás pulcsit viselt.

-Nem nem! Ez a kedvencem, ezt nem csaklizod el! - tiltakozott azonnal Bin.

-És mi van... - kezdte Felix, miközben megfogta a csuklyáról lógó madzagokat - Ha akkor lopom el mikor nem figyelsz? - kérdezte meghúzva azokat, hagyva hogy Changbin arca előtt össze szűküljön az anyag egészen addig, míg az semmit nem látott.

-Nem hagyom.

-Ha nem látod, nem tehetsz ellene semmit!

A fekete hajú válasz helyett csak hirtelen előre hajolva érintette ajkát végre Felixéhez. Felix azonnal felhagyott terveivel, és inkább leoperálta párja fejéről az anyagot, egy pillanatra sem megszakítva a csókot.

-Azt hittem le akarsz fejelni - suttogta mihelyst elváltak levegőért.

-Ha ellopod a pulcsimat, foglak is... - morogta Bin, miközben ujjaikat össze kulcsolva elindult az utcán.

Felix csak nevetve adott egy puszit a másik hideg arcára, majd hozzá bújva folytatták az útjukat.

Sokat kellett sétálni, de szerencsére nem volt olyan hideg. Changbin viszont minél messzebb voltak, annál feszültebbnek látszott.

-Minden rendben? - kérdezte Felix aggódva.

-Csak nem akarom hogy a szüleim megbántsanak...

-Kibírom én, bármit mondanak! - erősködött a fiatalabb.