♡ Gyönyörű napot kívánok nektek, Lads! ♡
Meg is hoztam a hatodik fejezetet, amely a véleményem szerint eléggé izgalmas lett, ugyanis megismerjük Adeline halálának történéseit. Bízom benne elfogja nyerni a tetszéseteket, ha így lesz akkor visszajeleztek nekem valamilyen formában. Nagyon sokat jelentene! ♡
Elképesztően hálás vagyok nektek a rengeteg voteért, kommentért és megtekintésért, egyszerűen csodálatosak vagytok! ♡
Legyen további szépséges napotok! ♡
Jó olvasást! Millió puszi és hatalmas ölelés: Ladybady ♡
~Mindenkinek csak egyvalaki jut, akinek a nevét elkiálthatja a halál pillanatában.~
Szabó Magda
Visszaemlékezés:
Adeline Webster~
Azalatt a néhány nap alatt, míg Harry-vel a randinkra vártunk, vagyis tulajdonképpen arra, hogy elérkezzen a hétvége sokkalta jobban megismertük egymást. Beszélgettünk a családunkról, a régi gyerekkori emlékeinkről emellett szóba kerültek a jövőbeli elképzeléseink, amelyeket a göndör hajú fiú megint csak nehezen kotyogott ki. Mindenesetre nem hibáztattam, a családja szempontját nézve eléggé szigorúak voltak vele, ugyanis az édesanyja egy márkás cipőüzletet vezetett, míg az édesapja vállalkozó volt, így mindenképpen meglehetett érteni, hogy a gyermekeiknek is jót akartak. Csak, sajnos ezt a smaragdzöld íriszekkel megáldott kevésbé preferálta.
A vizes hajamat törölgetve léptem ki a fürdőből egy óra környékén, ugyanis Harry-vel háromra beszéltük meg a találkozót. Úgy ismertettük egymással a terveinket, miszerint a megadott időpontban idejön értem, majd együtt elmegyünk az étteremhez, amit kinéztünk. Igazából boldog voltam, hogy engem is bevont a szervezésbe, ugyanis ki nem állhattam a meglepetéseket. Miután ezt megemlítettem neki, egy lemondó sóhaj keretében, de engedte, hogy én válasszak egy helyet, amelybe azután Ő is beleegyezett.
Halkan dúdolgattam, miközben édesanyám felé sétáltam, aki a nappaliban nézte a tv-t miközben hajtogatta a nemrég kimosott ruhákat. Azután, hogy megpillantott szélesen elvigyorodott, ezt követően a mobilom felé intett kezével.
-Alig néhány perccel ezelőtt jelzett.-ismertette velem, mire aprót bólintottam neki, ezt követően a komódhoz léptem, ahol a készülék foglalt helyet. Mielőtt még megfogtam volta a barna hajú nő felé néztem, és beszélni kezdtem.
YOU ARE READING
𝐀𝐔 𝐑𝐄𝐕𝐎𝐈𝐑-Búcsú (𝓗.𝓢) -Befejezett-
Science Fiction❝ -Emlékszel rám?-kérdeztem sejtelmes mosollyal, miközben áthatóan figyeltem Őt. Íriszei nagyra nyíltak a benne felgyülemlő ijedtségtől-Én vagyok az a lány, akit átejtettél.-szóltam, majd kinyújtottam felé a karom, amely áttetsző volt, ugyanis még c...