Hibridek közt /Befejezett/

Na Ne

Sarah:

Másnap egy idegen szobában egy száll pólóban kelek. Egy idegen ágyban. És körül nézzek és meg látom....

-Stiles? - értetlenkedek a földön alvó fiúra
-Igen?! - ugrik fel-Beka vagy is Sarah
-Semmi! Csak hogy kerültem ide? -mutatók körbe
-Ja hát tegnap elégé szét csaptad magad és fehér neműben akartál fürödni. És elhoztalak.
-Ahah! Bocs
-Hát a vissza felé út az vicces volt! -kezd el nevetni
-Jézus-fogom a fejem
-Nyugi csak annyi volt hogy az unikornisok vajon hol életnek, meg hogy szerinted szexi vagyok-mondja. Paradicsomhoz hasonlítanám a fejemet amikor ezeket ki mondta.
-Uhh! - ennyit bírtam ki nyögni zavarban vagyok?
-Nyugi. Nem tudom hogy épp őszinteségi rohamod volt vagy csak hadováltál össze vissza. De. El kell mondanom valamit-kezd ő is zavarban lenni-De ígérd meg hogy nem fogsz haragudni
-Ígérem-Kezdek rettegni
-Szóval csak annyi hogy.... Na jó.... - hatás szünet 
Majd persze hogy meg szólal a telefonja. És szerintem ő se nagyon örül, de felveszi. Mivel szuper hallásom van hallom az apja hangját.
-Szia Stiles! Be tudnál jönni az őrsre. Most! - mondja
-Szia Apa! Persze. Megyünk
-ünk? - kérdezi
-Ja hát Bekával. Hosszú. Na szia-majd lerakja-Na csak annyi vo... - félbe szakítom
-Hallottam-mondom mosolyogva

Oda érünk a helyi őrsre. Az ide úton kínos csönd volt.
-Szia Apa! - szál ki a kocsiból Stiles
-Sziasztok?! - válaszolja
-Na mi volt ennyire fontos? - kérdezi idegesen a fiú
-Be hozták egy kocsit és hát gondoltam szeretnéd látni! - majd mutat egy kék kocsi felé. Annyira ismerős.
-Te jó ég! - mondom ki hangosan
-Ismered? - kérdezik egyszerre meglepetten.
-Igen. Uram atyám már vagy 5 éve nem is láttam az öreg lányt. - felelem már a kocsinál. Végig simítóm a kocsi ívét, az ujjam hegyével
-Le maradtam. Mi van? - kérdezi Stiles
-Ez Damon kocsija!! - ugrándozom örömömbe
-Az ki? - kérdezi a fiú. Noah be ment pár papírért hogy el vihessem.
-A másik Salvatore. Mindegy-legyintett
-Itt írd alá és el viheted - mutat a papírra
-Köszönöm-és a kulcsokért nyúlnék amikor kedves Stiles előz meg.
-Aa - rázza a fejét
-Stiles - mézek rá szúrós szemekkel
-Nem. Tegnap előtt Stefán is mondta hogy nem tudsz vezetni-mondja ki
-Az más volt - mondom
-Aha aha. Nem-mondja ki
-Ne akard hogy szuggerálva szedjem ki belőled amit reggel akartál. - fenyegetés. De megint semmit nem érek vele.
-Majd ha éléred-ez csak azért rossz mert egy fejjel magasabb. De még csörren a telefonja így ezt ki használva el veszem. Scott hívja
-Szia haver! Mizú? - kérdezi a velem szemben álló fiú
-Csak annyi hogy nem fogja meg élni a holnapot ha nem adjátok át a Bennet boszit
-Kai-mondom ki remegve
-Üdvözlöm Saraht! - mondja gúnyos nevetéssel
-Ide figyelj nem tudom ki vagy, de ha csak hozzá érsz a barátaim hozz-mondja már inkább a süket telefonnak. Vámpír futtással a kocsihoz rohanok. És el hajtok. Stefánéknak kell szólnom.

Stiles:

Amikor le rakom a telefont Sarahnak hűlt helye fogad. És kapok tőle egy üzenetet.
Sarah

Szia. Ne csinálj semmit. És bocs hogy ott hagytalak. De szólnom kell nekik. Menny haza. Kérlek! 🥺

Szerintem ezt ő sem gondolta komolyan. Úgyhogy el megyek a suliba.

Oda is értem mivel Szombat van ezért senki sincs itt. Juhé. De meg kell mentenem őket.
Befelé indulok. Át a folyóson amikor egy alak áll tőlem 20 méterre. Elkezd közeledni. Amikor Sarah fut be.
-Na végre-mondja a férfi
-Kai. Enged el őket. MOST. Ehhez nekik semmi közük-mondja a lány
-Hát nem. - és kimond valami varázs szó szerűséget amivel kitöri a lány nyakát.
-Ne - rohannék hozzá ha ez a Kai. Nem kábítana el.

Sarah:

Arra kelek hogy Stefék rohannak felém. Erre feltápászkodom és meg mozgatóm a nyakam.
-Szia! Jól vagy? - kérdezi Stef
-Persze. Bonnie kész a bűbáj? - kérdezem a lánytól
-Igen. Menjetek le Stefánal a pincébe ott vannak-erre mintha puskából lőttek volna ki minket.

Le értünk és egy nem túl csodás látvány fogadott. Kai öt ember előtt guggol és magyaráz a komás embernek.
-Na végre Csipkerózsika-fordul felém
Majd könnyedén egy kar mozdulattal bele lök a falba úgyhogy ott marad a nyomom. Úgy látszik Bonnienak nem sikerült. Stefet is bele a falba, de nem tudunk fel állni.
-Na mivan!? Az elmúlt 100 évben nem is láttál és már is farkasokkal szövetet kezel. - jön közelebb
-Csak nem tudják hogy miket tettél. Arról nem is meséltél amikor ki voltál kapcsolva. És hát igen ártatlanok haltak meg
-Elég. Azt nem tudom jóvá tenni, amit tetem. De ártatlanokat soha SOHA nem öltem meg-mondom
-Aha had frissítsem fel az emlékezeted Luke-mondja ki azt a nevet akit el akartam kerülni -EGY SZŐRNYETEG VAGY-ordít velem. Erre egy könny csepp folyik végig az arcomon. Ekkor Stef tépi ki a szívét. És guggol le mellém, letörli a könny cseppem és meg szólal
-Mindenki tudja hogy nem vagy szörnyeteg - suttogja
-De igaza van meg öltem egy ártatlan-mondom ki a való igaságat
-De Sarah mindjárt 892 vagy és életed során 1 ártatlant öltél meg ki mondhatja el ezt. Ha? - kérdezi én csak szomorúan ki bontom a falka láncait. És vámpír futással a kocsiban sírok.

Stefán:

Amikor Sarah elment értetlenül néznek rám.
-Mit szeretnétek tudni? - kérdezem nagy sóhajtással
-Ki volt ez? - teszi fel Lydia a legkönnyebb kérdést
-Kai Parker. - félelem lazán
-Miért nevezte szörnyetegnek Sarah-t? -jön a kérdés Scott-tól
-Hát még olyan 1476-körül ki kapcsolta az érzelmeit mert megölt valakit akit szeretet. És hát ilyenkor főleg a ripperek nem éreznek semmit csak hogy éhesek. De ő a legerősebb akit is merek. Így ez csak annyi „kár " - al járt hogy gyilkosok, rablók haltak meg. És neki van a legnagyobb szíve, sajnos, és a bűntudat. Tudja hogy ezek rossz emberek voltak, de csak annyi érdekelte hogy megölte őket-mesélem. És ezt tátott szájjal hallgatják

 - Most te- mutatók Stiles re-neked kell megnyugtatnod mert egy embernek hátha jobban el hiszi hogy mindenkinek vannak hibái-mondom erre bólogatva elindul fel. Én addig a többieknek segítek össze szedni magukat.

Sarah:

Idő közben besötétedet és már nem sírok, csak bámulok magam elé. Ekkor nyílik az ajtó és be ül mellém Stiles ( az anyós ülésre).
-Szia! - mosolyog rám. Annyira megnyugtat a mosolya hogy én is mosolygok.
-Szia! - válaszolok. Erre megölel amit viszonzok
-Figyelj- tól el magától hogy a szemembe nézhessen - Stefán elmesélte hogy te csak rossz embereket öltél, és ezzel nincs semmi baj. Mindenki követ el hibákat. Én is öltem embert amikor megszállt egy gonosz szellem. És mindig itt leszek/leszünk neked. Úgyhogy mosolyogj. - mondja vicsorogva. Erre el nevettem magam és oda megyünk a többiekhez.

Szépen lassan haza megyünk. Ric vezet, Stef az anyós ülésén mi pedig hátul Bonnieval. „Haza" érünk. És ennyi volt a napunk. De csak arra tudok gondolni amit Stiles mondott hogy mindig itt leszek neked. Pénteken lesz a bál. Yey.