Báli Éj

740 26 1
                                    

Sarah:

Mikor „haza" értem Klausék éppen veszekedtek. Engem nem nagyon zavart mert a letöröl hetelten vigyorommal csak elsétáltam mellettük. Ez fel is tűnt a lányoknak, jaj, de jó soha sem voltam voltam az a kibeszélek „mindent lány".

-Na. Mi van? - Elena jön be vigyorogva a konyhába.

-Na. Semmi-mondom kicsit flegmán

-Na ne már hisz látszik, ráadásul ő hozott haza meg nem nagyon szoktál mosolyogni. Ha csak? - mosolyog boldogan

-Nem. Nem volt semmi sem. Csak... - itt Bonnie nem bírt magával

-CSAK? - visítozik

-Meg csókolt-suttogó. Pele pirultam a saját mondattomba. Mi bajom van? Erre persze egyből visítozás, és ugrálást kaptam. Mi mást vártam?

-MI VAN? - üvölt Elena. Egyből Damon futbe és ijedten nézz, nagyon vicces volt, de ahogy meglátta hogy röhögők ez neki nem nagyon tetszett.

-Na most mi van? Az előbb visítás most meg röhög-mutat rám

-Semmi-vágom rá

-Mi az hogy semmi?! - kezd el Bonnie. Jaj de jó ezt nem úszom meg

-Stiles.... - Elena folytatja. Erre befogom a száját

-Ja majd nem neki ment...egy....fának-mentem a menthetőt. Erre csak fel rángatom a lányokat(Bonnie, Elena, Rebeka). Ez kicsit sem lehetett feltűnő hogy a három lányt rángatom az emeletre. (A lépcső a nappaliból nyílt, ahol a fiúk voltak). Nagy nehezen föl mentünk.

-Ez mi volt? - kérdezik szinkronban

-Hát mondjuk. Szerintetek mit reagálna Damon. Klausba bele se merek gondolni, mit csinálna ha el mondanám hogy smároltam egy EMBEREL-emelem fel a hangom

-Jó ez igaz. Ha meg is kímélnék a szerencsétlen életét akkor is ezzel aláírnánk a halálos ítéletét-magyarázza Elena. Rebeka helyeslően bólogat. Bonnie-val az élen.

-Pontosan, úgy hogy még semmit. Meg még nem is vagyok a barátnője! - jelentem ki az egyértelmű tényt

Még beszélgetünk egy kicsit, utána Damon Elenával eltűntek (nem is akarom tudni) Stef el elmentünk futni. Elijah éppen valami  nagyon fontossak foglalatoskodott, drága Niklaus pedig festett valamit .

Egy ideje futunk amikor drága egyetlen Stefán megszólal.

-Verseny hazáig! - és már ott sincsen

De mint mindig én nyertem.

Másnap mivel a bál csak 7-től lesz úgy hogy a suliba indultunk. Klausék ott maradtak házat őrizni. Én Damon kocsijával mentem ő vezetett, én az anyós ülésén ültem. Elena hátul (csere diák ként egy-két napra jön suliba itt) le volt hajtva a tető, élveztem. Stef és Bonnie Ric-kel ment.
Oda is értünk Damon meg állt, mi kiszálunk. Mint egy gagyi lassított felvétel, mindenki minket nézz. Kicsit se para. A jeep felé vettük az irányt ahol a falka beszélgettet.

-Hali! - köszönünk Elenával

-Szia... sztok?! - szólal meg Scott. Stilesen láttam hogy mit akar, de nem tette ami még nyugtatott mert hát. Nem akarom nagy dobra verni.

-Ohh. Igen! Ő Elena! - mutatom be a lányt. Meg rezzen a telefonom. Jeremy.

                                Jeremy

-Szia Most gyertek a kémia terembe. Elenával és Stefán is jöjjön.

-Ne haragudjatok, de most menünk kell! - és elrángatom a lányt. Értetlenül néznek ránk, de jelen pillanatban pont nem érdekel. Stefán is elrángatom pár „menő" sráctól. És már ott is vagyunk. Ric és Jeremy várnak minket.

Hibridek közt /Befejezett/Where stories live. Discover now