Craig F. legújabb húzásai (befejezett)

19

 Azt hiszem elrontottam Zacket. Kilazulhatott benne egy csavar vagy történt valami az alaplapjával, nem tudom. Az lenne a dolga, hogy irtsa a szar ötleteimet és most nem működik.

Inni egy sört, ha belemelegszünk egy bölcsészkedő vitába még oké, már megesett. Vagyis nem sörös, de egy pohár bor után még ugyanúgy hazavezethet én meg természetesen örömmel nyitok neki egy üveggel.

A nyitott borosüvegek különben problémás tárgyak. Akaratosak, elegánsak és önteltek. Türelmesnek kell lenni velük, értékelni őket és nem félbehagyni a fogyasztásukat, hogy utána száműzve legyenek a nem megfelelő hőfokú hűtőbe. Csakis a nemes, száraz vörösbor iránti tiszteletem lehet az oka, hogy felvetettem Zacknek maradjon itt.

Különben különösen ügyelem rá, hogy az ajánlatom nélkülözzön minden illetlen felhangot. Hangsúlyozottan vendégszobát tartalmazott, mentességet a sötétben és szar úton hazavezetéstől, még bort és folyatását a heves és öncélú irodalmi vitának.

A faszom se gondolta komolyan, hogy lazán rábólint. Vagyis rábólint, mert ő semmit sem csinál lazán.

Persze az is lehet, hogy ez azt jelenti, hogy akkor most haverkodunk. Elkezdünk olyan nem szigorúan munkakapcsolatban lenni. A haverkodásban meg benne van, hogy az ember elnyalogat némi száraz vöröset némi entellektüel baszakodás közben.

Csak most ugye a megszokott mennyiséghez képest eggyel több szerkesztő szuszog a gyerekkori házamban (akit gyorsan ki kell majd paterolni, mielőtt Anyámék holnap délután megérkeznek). És ez azért valahol fura. Főleg, hogy egy ideje senki sem szuszogott a közelemben, semmiféle kontextusban.

*****

Emlékeztető: Crystalnak néha igaza van.

Emlékeztető 2: Ne csak akkor ne hívj fel senkit ha be vagy baszva, komolyan, már az enyhe spicc is hülyeségeket hoz ki belőled.

*****

Álljon itt örök emlékül telefonbeszélgetésünk leirata, arra az esetre, ha elfelejteném, hogy néha, nagyon ritkán, eseti jelleggel Crystalnak igaza van.

- Végre felveszed. Basszus, volt egy pillanatom.

- Micsodád?

- Egy pillanatom. Pillanatunk. Zackkel.

- Mi a faszról beszélsz?

- Tudod, a pillanatról, ami úgy néha jön és akkor tudod, hogy ő is tudja, mindketten tudjátok és olyankor történhet valami.

- Be vagy baszva?

- Nem, csak próbálom elmondani, hogy lehet, hogy elbasztam a valamit.

- Craig, ha nem kezdesz el értelmesen beszélni én lerakom.

- Jó. Szóval van olyan helyzet, amikor egyáltalán nem tervezed és nem készültél rá vagy ilyesmi, de véletlenül rányomulsz valakire és...

- Állj! Hogy lehet véletlenül rányomulni valakire?

- Te véletlenül randiztál valakivel!

- Inkább folytasd.

- Na szóval ültünk a kanapén és dumáltunk, mondtam valamit, nem ez lényeg, de úgy rám nézett azzal a hülye, rezzenéstelen arckifejezésével és totál komoly hangon közölte, hogy mégis tisztára Fitzgerald vagyok és meg persze nevetni kezdtem...

- Mért?

- Mit mért?

- Mért nevettél?

- Vicces volt.

- Nem az.

- De az volt, csak most így nem érted, mert ez olyan, amiről korábban beszéltünk, de nem számít, mondom nem ez a lényeg, hanem, hogy nevettem ő meg tartotta a komoly pofát és kibaszottul édes volt, ahogy próbált nem nevetni és csak azt ismételgette, hogy ez nem is vicces és hagyjam már abba, de ettől csak még jobban rám jött és aztán már csak vigyorgott rajtam és olyan nagyon más volt. Vagyis nem olyan görcsös, mint szokott, meg távolságtartó. Mért olyan rohadtul távolságtartó mindig? Miattam? Lehet, hogy pont ettől félt, hogy majd rámozdulok és ezért? Itt vagy egyáltalán?

- Igen, figyelek. Aztán?

- Átkarolt. Nem olyan romantikusan, csak azon a vállveregetős pasis módon, de mégis olyan közel volt. És akkor volt a pillanat, vagyis még egy kicsivel utána. Mert először megéreztem az illatát. Ó édes anyám... te szagoltad már Zacket? Valami hihetetlen illata van. Mintha nem is tudom, bassza meg könyvet lehetne írni róla olyan isteni. Én meg csak azon kapom magam, hogy már egészen felé fordultam és ott van a nyaka az orrom előtt, én meg úgy szaglászom, mint egy kanos vadászkopó.

- És ez volt a pillanat?

- Nem. Majdnem. Az akkor volt, mikor leesett, mit is csinálok és felnéztem rá. Az volt. És másodpercekig csak néztünk egymás szemébe.

- Utána?

- Hát semmi. Elég gyorsan elhúzódtam. Kínos lett.

- Ez volt az az SOS hír? Ami miatt már vagy ötvenszer hívtál? Hogy belenéztél valakinek a szemébe?

- Ha így fogalmazol hülyeségnek tűnik.

- Valóban. Főleg, hogy még csak nem is kedveled.

Emlékeztető: Nem kedvelem.