Lots of trying -BEFEJEZETT-

20. R É S Z

Ma hamar keltem. A szekrényemből kivettem egy világos kék nadrágot fekete feliratos pulcsival. Felhúztam a cipőm és kifésültem a hajam. Felgumiztam és leszaladtam a lépcsőn.
Leraktam a táskám a kanapéra és a konyhába léptem. Csináltam magamnak egy szendvicset. Miután megettem leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tévét. A hírek és a zene csatornák közt kapcsolgatva lépkedtem míg meg nem találtam Tom és Jerry-t. Amire rá mentem és nézni kezdtem. Na igen, 17 éves fejjel mesét nézek ahol egy macska kerget 1 egeret. Ne kövezzetek meg.

-Le tudsz jönni?-kiabáltam a tévé előtt ülve, amikor lépteket hallottam a lépcső felől.

-Persze. Itt vagyok.-jött elő és leült mellém.-Tom és Jerry? Felőlem mehet.-röhögött és hátra dőlt a kanapén.

-Éhes vagy?-kérdeztem.

-Most nem. De majd veszek kaját a suliban.-válaszolta, a tévét szuggerálva, nehogy lemaradjon valamiről.

-Szólj és majd lemegyek neked büfébe.-mosolyogtam rá.

-Köszi húgi.-mondta mosolyogva nekem és nem a tévének. :)

10 perc múlva berontott Wyatt elrontva a tévézésünket.

-Mit néztek? Tom és Jerry?-kérdezte hitetlenül.

-Persze.-vágtuk rá.

-Tudjátok, hogy a 6-7 évesek szokták ezt nézni?

-Most leszólod?-vonta kérdőre Matt

-Áh dehogy. Nem... Hogy is jutna eszembe...-mondta komolyan majd ő is leült mellénk nézni.-Tényleg jó meg minden de menni kéne lassan.-tápászkodott fel negyed óra után. 

-Menjünk.-bólintott Matt és felállt a kanapéról. Felvette a táskáját és Wyatt után indult. Matt megint beült hátra, én pedig ülhettem Wyatt mellé. Aki még mindig közömbös velem. Juhé, jobban nem is indulhatna a reggel.

-Sziasztok!-köszöntem a fiúknak, amikor oda értünk a sulihoz.

-Szia Rhea!-köszöntek majd tovább dumáltak a meccsről. Láttam, hogy Paul a suli bejárata felé tart. Oda léptem Matt-hez.

-Figyelj én bemegyek.-mondtam halkan.

-Menj csak.-mosolygott és fél kézzel átölelt.

Vissza mosolyogtam és elindultam Paul után. Aki a bejárat előtt bevárt, mert látta, hogy közeledem.

-Szia!-öleltem meg.

-Szia.-mondta miközben átölelte a derekam.

-Tényleg jó hatással vagyok rád.-nevettem.

-Ez így van.-bólintott nevetve. Kinyitotta előttem a bejárati ajtót és előre engedve bejött utánam a suliba. Felmentünk a terembe és leültünk a helyünkre. Üdvözöltem a lányokat is és egész jól elbeszélgettünk négyen a suliról, még akkor is amikor bejöttek a fiúk. Bár Wyatt még mindig nem nézte jó szemmel, hogy jóban vagyok Paul-al, de lassan hozzá kell szoknia. Szünetben a lányokkal lementünk az udvarra, míg Paul az egyik barátját látogatta meg a 10.b-ben.

-Mi történt Matt-el?-kérdezte elpirulva Sam.-Tudom, hogy az edzésen volt valami.

-Igen.-sóhajtottam-Balul sikerült csel. Én nem láttam Wyatt jött utánam. De Matt akkor már a földön feküdt. Megrepedt a sípcsontja, beütötte a könyökét, a bokáját helyre rakták még pénteken a kórházban. Meg van egy kis monoklija amit az esés közben szerzett.-soroltam.

-Uh szegény. Már jobban van?-kérdezte Evelyn.

-Sokkal jobban mint pénteken.-mosolyogtam rájuk. 

-Figyelj Sam-kezdtem a lány felé fordulva-tetszik neked Matt?

-Öhmm...-kezdte totál elpirulva-Igen azt hiszem...

-De jó már!-vigyorogtam.

-Tényleg?-kérdezte Sam bizonytalanul. 

-Persze. Reménykedtem, hogy Matt hozzád hasonló lányt talál majd magának. Nem olyat mint például Kathleen.

-Örülök. De nem hiszem hogy érdeklem.-mondta csalódottan.

-Abban még ne legyél ennyire biztos.-mondtam bíztatva.

-És neked Rhea? Tetszik valaki?-kérdezte Evelyn. Totál elpirultam. Igen tényleg valaki tetszik, tök jól megismerkedtünk, az apjáról is mesélt, párszor már elhozott suliba és haza is vitt már. Csak úgy alakult, hogy most haragszik. De minden oké tényleg. Ehelyett ennyit nyögtem ki.

-Öhm igen. Vagy nem. Áh, nem tudom.-zavarodtam össze.

-Wyatt mi?-vigyorgott rám a két lány.

-Ennyire feltűnő?-kérdezte zavarban.

-Nem. Csak ismerünk már. De amúgy Wyatt-nek is tuti tetszel.-mondták mosolyogva.

-Először én is azt hittem. Már lett volna 1 csókunk de Matt közbe lépett.-mondtam lehajtva a fejem.-Most meg tök közömbös, mert Paul-al barátkozok.-húztam el a szám. Amikor a parkolóban álltunk, vajon tényleg megcsókolt volna, ha nem szól az edzője? Valószínűleg nem.

-Lett volna 1 csókotok?!-kérdezte izgatottan Evelyn.

-Hát igen. Az múlt hét elején volt, amikor reggel rám esett az ágyban. Megdobtam egy párnával és elveszítette az egyensúlyát és rám borult. Aztán kiviharzott, mert Matt hívta. Fura volt most a hétvégén is. Elmentünk az árva házba és eljátszotta az egyik barátom előtt, hogy együtt vagyunk. 

-Hú de izgi!-vigyorgott Sam.-És Matt mindig rosszkor van, rossz helyen. Köztetek amúgy is izzik a levegő.-mondta majd becsöngettek. A többi óra unalmasam telt el és Matt azt mondta, hogy jól van szóval suli után elmentünk a közeli mekibe. :D