Lots of trying -BEFEJEZETT-

10. R É S Z

Reggel álmosan ébredtem. Tegnap este nem tudtam elaludni, csak forgolódtam. Kikeltem az ágyból és a szekrényemhez léptem. Kivettem egy méregzöld színű farmert és egy fehér pólót. Gyorsan felvettem és elpakoltam a táskám.

A konyhába lépve furcsáltam, hogy csak Wyatt volt bent. 

-Szia.-köszöntem ásítva.

-Jó reggelt! Álmos vagy?-kérdezte.

-Ja igen. Kicsit. Nehezen tudtam elaludni tegnap este.-mosolyodtam el halványan.

-Tegnap én sem aludtam valami jól.-mondta miközben leültem szembe vele.

-Nem voltál álmos vagy csak a gondolataid foglaltak le?

-Inkább a második. Pörgött az agyam folyamatosan. Csak tudod otthol gáz van. És ilyenkor itt szoktam aludni. 

-Sokszor gáz van?-kérdeztem és elvettem egy gofrit a tálcáról ami az asztalra volt helyezve.

-Aha eléggé gyakran elő fordul.-válaszolta száját elhúzva.

-Sajnálom.-mondtam őszintén.

-Nem tehetsz róla, hogy apám hülye.-hajtotta le a fejét.

-Mi ez a gyászos hangulat?-lépett be Matt.

-Elmeséltem Rheának, hogy miért lábatlankodok itt ilyen sokszor.-mondta Matt-nek Wyatt. Csak hogy ezt anyu is hallotta.

-Édesem, nem lábatlankodsz.-lépett be a konyhába.-Jó reggelt kicsim!-nyomott egy puszit a homlokomra.

-Szia anya.-mosolyogtam rá.

-Tudom és köszönöm Cass.-varázsolt halvány mosolyt arcára Wyatt.

-Ezt nem kell megköszönnöd. Fiam nem vagy éhes?-nézett Matt-re.

-De. Jó hogy mondod.-röhögött Matt. A mi családunkban Matt az aki hozza a jó hangulatot egyetlen megszólalásával. Miután Matt is megevett pár gofrit indulhattunk suliba.

Most két kocsival mentünk Matt ült a sajátjába, én pedig Wyatt autójába ültem be. Matt mondta, hogy inkább vele jöjjek most. 

-Mi a baj apáddal?-kérdeztem miközben bekötöttem magam.

-Apám egy alkoholista seggfej. Ha iszik nem lehet vele beszélni és balhézik. És javába egész héten iszik és anyámmal vitatkozik. Már azt sem tudom mikor volt utoljára józan. Talán amikor dolgozik.-mondta dühösen a kormányt szorítva.

-Mi a munkája?

-Egy építkezésen dolgozik, de haza felé mindig megáll egy közeli élelmiszer boltban és veszi magának a piát, amit otthon el is fogyaszt.

-Értem.-mondtam szomorúan.

-Bocs, nem akartam rád ragasztani ezt a szar hangulatot.-nézett rám.

-Nem is csak ez olyan szomorú, hogy így kellett felnőnöd.-néztem ki az ablakon.

-Már túl vagyok rajta. Kijárom a gimit és eltűnők valahová.-mondta mire ijedten rá kaptam a szemem.

-Hová mész?-kérdeztem meglepetten. Meglepetten és félve, hogy elmegy és a gimi után többé nem látom.

-Még nem tudom. De valahova a közelbe szerintem.-mondta miközben jobbra indexelt. Ezzel egy kicsit megnyugtatott.

-Ma jössz velem haza? Vagy tervezel valamit a lányokkal?-ez tökre úgy hangzott mintha együtt lennénk. Nem is lenne olyan rossz. 

-Meddig tart az edzésed?-kérdeztem.

-Egykor kezdődik és négyig tart.-gondolkozott és rám vezette a tekintetét. Vagy gyalog megyek haza suli után vagy megvárom őt és együtt mehetünk haza. A második jobban tetszik.

-Akkor megvárlak ha nem gond.-mosolyogtam rá. 

-Jól van. Nem gond. Addig el leszel?-állt be a suli parkolójába és leállította az autót.

-Igen gondolom.-Na és én mit fogok addig itt csinálni? Mindegy majd kitalálom. 

-Hol találkozzunk?-kérdezte Wyatt.

-Majd írj rám és megbeszéljük.-nyitottam ki az ajtót.

-Okés.-szállt ki ő is az autóból. Feltűnt, hogy az egész suli minket figyel. Megint.

-Miért néz minket mindenki?-kérdeztem értetlenül.

-Lehet azt hiszik, hogy velem vagy.-vágta rá.

-Veled vagyok.-mondtam furán. Mire elmosolyodott.

-Úgy értem, hogy lehet azt hiszik, hogy együtt járunk.

-Jaa.-mondtam elpirulva miután leesett mire gondol.

-Ne foglalkozz velük. Semmi közük hozzá, hogy együtt vagyunk-e vagy sem.-mondta bíztatóan.

-Oké. Az osztályban találkozunk.

-Rendben. Ne foglalkozz velük.-mosolygott rám. Érdekes pár perce még az alkoholista apjáról mesélt, most pedig már engem vidít és bíztat, hogy ne foglalkozzak a mások véleményével. Egyre jobban kezdek bele esni ebbe a fiúba. Vissza mosolyogtam és hátat fordítva neki oda léptem a fiúkhoz és köszöntem nekik. Majd beléptem a suliba és felmentem a terembe.

-Sziasztok!-köszöntem a lányoknak.

-Szia! Hallod Kathleen nagyon kiakadt Wyatt tegnapi beszólásán.-mesélte Sam.

-Hogy érted?-kérdeztem.

-Felakar szedni valakit, hogy féltékennyé tegye Wyatt-et.-mondta Evelyn.

-Ne már. Szerintem Wyatt-et nem érdekli Kathleen. Vagyis eddig még nem érdekelte.-De az nyilvánvaló, hogy Kathleen-nek, nagyon bejön Wyatt és ez ellen nem tudok tenni. Akár mennyire is fáj. Vajon hány lánynak tetszik? Hány lány álmodhat róla? És hány lány törődött már bele abba, hogy Wyatt Santiago soha nem lehet az övé? 

-Nem is fogja. Wyatt a lányok számára elérhetetlen.-vágta rá Sam. Elérhetetlen. Ez a szó visszhangzott a fejemben, perceken keresztül. Majd bejöttek a fiúk és én is leültem a helyemre. Valóban egész nap féltékennyé akarta tenni Kathleen Wyatt-et akit ez nagy ívben hidegen hagyott.

Utolsó órán már nem vettek részt a fiúk, mert mentek edzeni. Annak is gyorsan vége volt. Azután én a könyvtárba mentem, míg Sam és Evelyn elmentek haza. Szeretek olvasni szóval ki kölcsönöztem néhány könyvet és a telefonom csipogásai rántott ki a könyv sorai közül. Wyatt írt, hogy merre vagyok. Mert ő a parkolóban vár rám. Vissza írtam neki hogy máris megyek. Eltettem a könyveim és leszaladtam a földszintre. Kiléptem az iskola falai közül de nem gondoltam volna, hogy szakadni fog az eső.

A fekete autó felé indultam ahol már várt Wyatt. Ahogy látta hogy közeledem ellépett az autójától. 

-Szia!-mondta mosolyogva.-Minden rendben?

-Persze csak a könyvtárban voltam. Kikölcsönöztem néhány könyvet.-vigyorogtam rá.

-Te könyvmoly.-cukkolt vigyorogva.

-Matt már elment haza?-néztem a tesi terem felé, ahol már senki sem volt.

-Aha. Mondtam neki, hogy velem jössz haza.-fordult el.

-Oké. Mehetünk?-kérdeztem, mert éppen az esőben ázunk. El léptem Wyatt elől. De voltam olyan szerencsétlen, hogy majdnem elcsúsztam a vizes betonon. Már a földön feküdnék és fájna a seggem, ha Wyatt nem tart meg a derekamnál. Felállított és kisöpörte a hajam az arcomból és a tekintetét a szememről levezette a számra. Már azt hittem, hogy meg fog csókolni amikor valaki kiáltott Wyatt-nek.

-Santiago! Ha a meccsre beteg leszel, a következő 5 meccsen sem veszel részt!-szólt neki az edzője gondolom. 

-Már megyünk is!-kiáltotta vissza.-Gyere mert ha vissza jön és itt talál, nekem akkor végem.-mondta és esőcseppek folytak le az arcán. Beletúrt vizes hajába és beült az autóba. Én is gyorsan beültem és elindultunk haza.