Lots of trying -BEFEJEZETT-

23. R É S Z

Ki sem keltem egész nap az ágyból. Szomorú voltam Wyatt miatt. Volt bennem egy kicsi remény, hogy van még esély kettőnk számára. Egész nap nem láttam. Ahogy Matt-et sem. Sötétedésig a pályán volt. Wyatt társaságában ért haza. Ahogy hallottam. De nem mentem le. Inkább zenét hallgattam.

Miközben az elmaradt házikat csináltam. Gyorsan végeztem és elmentem fürödni. Felvettem egy rövid nadrágot és egy ujjatlan pólót. Laza kontyba fogtam a hajam. Miután megvoltam lementem a konyhába. Gyorsan össze dobtam egy-két szendvicset. Épp egy tányérat szerettem volna levenni a felső szekrényből, amikor valami neki feszült a hátamnak. Vagyis valaki. Lélegzetét éreztem a nyakamon. A pulzusom az egekbe ugrott. A szekrényből levett egy tányérat és a kezembe nyomta. Megfordultam és igen. Wyatt volt az, teljes élet nagyságban. Fehér pólóban és fekete melegítőben. Haja kuszán állt.

-Szia!-köszöntem.

-Szia.-köszönt vissza mély hangján.

-Köszi.-vettem el tőle a tányérat. Hirtelen azt sem tudtam mit mondjak. Hogy kedvelem mióta megláttam, hogy mennyire utálom a barátnőjét? Hogy mennyire szeretem amikor a közelemben van? Ehelyett nem mondtam inkább semmit.

-Wyatt, gyere már!-kiabált Matt. Majd belépett a konyhába, mi pedig inkább kicsit távolabb álltunk egymástól.

-Mit csinálsz itt? A húgommal?-vonta kérdőre Wyattet.

Mire én összefontam a kezeimet a mellkasom előtt és vártam mit lép Wyatt.

-Jah megéheztem és láttam hogy amúgy is csinál kaját Rhea.-mosolygott rám.

Én pedig a szememmel üzentem neki, ha elmeri lopni a kajámat, akkor kinyírom.

-Ja, jó. De most már gyere.-mondta Matt majd előre ment.

-Köszi, hogy nekem is csináltál szendvicset.-mondta vigyorogva és elvett egy szendót. Majd elviharzott. Tessék csak nyugodtan vedd el, hisz neked csináltam. Hitetlenül felnevettem.
Gyorsan csináltam magamnak még egy szendvicset és felvittem a szobámba. Leültem az ágyamra a laptommal és elkezdtem egy sorozatot megnézni.

A sorozat nézésemet a telefonom csipogása zavarta meg. Felálltam az ágyról és az asztalhoz léptem. Amin a telefonom hevert. Feloldottam a képernyőt és megnéztem ki írt.
Kyle volt az. Kyle Smith. Egy srác a foci csapatból. Furán néztem a telefonom. Fogalmam sincs mit akarhat tőlem.

Kyle Smith
Szia! Ráérsz egyik nap? Gondoltam össze futhatnánk.

Rhea Sky
Szia! Persze. Mikor lenne jó neked?

Kyle Smith
Mondjuk holnap?

Rhea Sky
Igen az jó nekem is.

Kyle Smith
A parkban?

Rhea Sky
Oké. Délután 3 körül jó?

Kyle Smith
Persze. Akkor holnap tali. Bye.

Rhea Sky
Szia!

Fura. Mi nem nagyon dumáltunk eddig Kyle-al. Sőt köszönésen kívül, egy szót sem szóltunk még egymáshoz. Érdekes.
Inkább lefeküdtem aludni.

Másnap reggel kicsit későn keltem. Lementem a konyhába, ahol anyu már sürgött-forgott.

-Szia anyu!-szóltam majd leültem az asztalhoz.

-Jó reggelt kincsem! Hogy aludtál?-kérdezte mosolyogva. Kezeit a pulton támasztotta.

-Jól, köszi. Te is?

-Aha.

-Figyelj. Délután elmehetek? Találkozom valakivel.-mondtam mosolyogva.

-Persze. Kivel találkozol? Titkos hódoló?-kérdezte nevetve.

-Hát nem tudom. Kyle az. Tudod a foci csapatból. Nem nagyon beszéltünk eddig. De tegnap rám írt, hogy tudnánk-e találkozni.-magyaráztam.

-Lehet eddig nem mert lépni.-mosolygott rám.-És tetszik neked ez a fiú?

-Hát elég helyes, jó a stílusa. Nagyon kedvesnek tűnik.-elővettem a telefonom és rákerestem közösségin.-Ő az.-mutattam felé a telefonom. Kyle barna haja kuszán állt szét. Mosolyogva nézett a kamerába. Két oldalt megjelentek a gödröcskéi. Barna szemei csillogtak a fényben. Este készülhetett a kép.

-Tényleg helyes fiú. Szimpatikus.-mondta biccentve. Mosolyogva vettem tudomásul, hogy szimpatikus neki.

A fiúk egész nap a nappaliban tévéztek. Reméltem, hogy nem találkozom ma Wyattel. Nem tudom, hogy állna a dologhoz ha tudná, hogy találkozom Kyle-al. De nincs is köze hozzá. Barátnője van.

Délután 1 körül úgy gondoltam ideje neki állni készülődni. Elmentem zuhanyozni, majd rendesen megszárítottam a hajam. Nem akartam túl öltözni sem, mert nem tudtam, hogy ez randi vagy csak egy szimpla találkozás. Gondoltam jó lesz egy bő fazonú szürke pulcsi és egy kék farmer. Kifésültem a hajam és hagytam, hogy a vállamra omoljon. Csak egy kis alapozót vittem az arcomra a pattanásaim eltűntetése miatt. Lefutottam a lépcsőn és felhúztam a fekete cipőm. A nappaliban nem volt senki szerencsére. A konyhába lépve elköszöntem anyutól és aputól majd kiléptem a házból. Gyorsan oda értem a parkba. Kyle már ott volt és az egyik padon ült. Amikor meglátott felállt és megvárta míg oda érek. Sötétkék rövid ujjú volt rajta és fekete farmer. Haja mint mindig, most is kuszán állt és a vigyora sem maradt el.

-Szia!-köszöntem és oda értem elé.

-Szia!-köszönt vissza majd két puszival üdvözölt. Oh, hát oké.-Ezt neked hoztam.-húzott elő a háta mögül egy szál vörös rózsát. De aranyos.

-Oh, köszönöm nem kellett volna. Nagyon rendes vagy.-hálálkodtam.

-Szívesen. Elmegyünk sétálni?-kérdezte mosolyogva.

-Persze.-mondtam.

-Jóban vagy Mattel és fiúkkal?-kérdeztem, mert mindig ott tölti mellettük a szüneteket.

-Persze. A foci csapat miatt is, meg régen osztálytársak is voltunk. Anno volt egy kirándulás még általánosba, ahol együtt nyomtuk. Azóta vagyunk jóban csak más osztályba járunk.-mesélte.