Lots of trying -BEFEJEZETT-

28. R É S Z

Az asztalnál fogyasztottuk a reggelinket. 

-Anya nem tudom, hogy benne lennél-e, de szeretnék ellátogatni anyáékhoz. A temetőbe.-vetettem fel az ötletem és vártam a reakcióját. Mellettem Wyatt és Matt is ugyanígy tettek, ők tudtak a dologról.

-Persze Rhea.-mosolygott rám.

-Tudom, hogy már ti vagytok a családom. De 10 éves koromig ők voltak.-mondtam szomorúan.

-Rhea, mi adoptáltunk, de ők a biológiai szüleid. Támogatlak téged mindenben.-nyúlt át az asztalon és megszorította a kezem.

-Köszönöm.-mondtam könnyezve.

-Matt elvisz. Mikor szeretnél menni?-kérdezte a pirítósba harapva apa.

-Ma vagy holnap.-vontam meg a vállam.

-Holnap lenne nekem jó.-mondta Matt.-Már a srácokkal megdumáltunk egy meccset mára.-nézett Wyatt-re.

-De lemondhatjuk. Ez fontosabb.-nézett rám Wyatt, mire megráztam a fejem.

-Nem, nem kell lemondani. Jó lesz holnap.-mosolyogtam rájuk.

-Sajnos mi nem tudunk veled menni.-mondta csalódottan anya.

-Nem gond. Úgy is hosszú az út.-néztem a fiúkra, emlékeztetve őket a múltkori kiruccanásunkra. Amikor még sérült volt Matt.

-Ne emlegesd! Az a lépcső még benne van a rémálmaimban.-magyarázta, Wyatt-el felnevettünk.

~~~

A fiúk kint fociztak és beszélgettek. Én pedig egész nap Kyle-al beszélgettem. Megbeszéltük a dolgokat. Elfelejtette, hogy elém kellett volna jönnie tegnap. Mert az edzés után olyan fáradt volt, hogy rögtön bealudt. Bocsánatot kért, én pedig úgy voltam vele, hogy adok neki egy második esélyt. 1 óra múlva jön értem és elmegyünk moziba. Juppi! Felvettem egy térdnél szakadt nadrágot és egy szürke-fehér adidas pulcsit. Kifésültem a hajam és kiengedve hagytam. Lefutottam a lépcsőn és izgatottan megálltam anyu előtt.

-Mitől vagy ennyire vidám?-kérdezte mosolyogva

-Kyle elhívott moziba.-vigyorogtam boldogan.-Elmehetek?

-Persze, hogy mehetsz. De szerintem sejtetted, hogy igent mondok, mert utcai ruhában vagy.-kacsintott rám.-Tegnap haragudtál rá. Mi történt vele?

-Tegnap kemény edzésük volt, épp hogy haza ért, bealudt. Ezért nem jött elém.

-Szóval már nincs gond a paradicsomban.

-Nem, már nincs.-vigyorogtam. A nyitva hagyott kert ajtón át hallottam egy beszélgetést és Kyle hangját. Már itt van! Kiugráltam az ajtón és láttam, hogy Kyle, Wyatt és Matt beszélgetnek az udvar közepén. Oda szaladtam, mire Kyle megfordult. Felkapott és megpörgetett a levegőben, majd lerakott. Szorosan öleltem, halkan a fülembe suttogott.

-Hiányoztál!

-Csak 3 napra mentem el.-mosolyogtam rá.- De te is nekem.

-Mehetünk?-kérdezte majd megfogta a kezem és össze fonta az ujjainkat.

-Persze.-mondtam vigyorogva, majd a fiúk felé fordultam, akik kérdő tekintettel hallgattak minket.

-Hova-hova?-vonta fel a szemöldökét Matt.

-Moziba indulunk.-mondta Kyle.

-Na sziasztok!-húztam magam után Kyle-t, mert ha ott maradunk megint bevonják valamibe és az életbe nem érünk oda a plázához.

-Csak okosan!-kiáltott utánunk Wyatt. Haha.

-Na milyen volt Vancouver?-érdeklődött.

-Imádtam! De kár, hogy nem voltál ott. Voltam a David Lam parkban, a botanikus kertben, egy csomó bevásárló központban és egy hídon is ami egy erdő fölé épült.-meséltem.

-Örülök, hogy jól érezted magad.-ölelt át fél kézzel és belepuszilt a hajamba.

-Tényeg jó volt. Itthon volt valami érdekes?-kérdeztem.

-Nélküled minden unalmas.-mondta mire elpirultam.

-Kicseszett romantikus vagy.-öleltem át oldalról.

-Csak miattad. Látod mit teszel velem? Puhány leszek melletted.-hitetlenül megrázta a fejét.

-Szeretem amikor puhány vagy.-motyogtam.

-Szóval csak akkor bírsz amikor puhány vagyok. Értem én.-bólintott.

-Nem, mindenhogy bírlak.-néztem rá mosolyogva.

-Az jó, mert én is bírlak.-szorított magához. Kezét végig vezette a karomon és megállt az ujjaimnál. Újra össze kulcsolta az ujjainkat és tovább sétáltunk a plázáig. Kyle, én és a szapora szívverésem.

Romantikus filmet néztünk, kikönyörögtem. Hihi. És mivel Kyle-nak lelkiismeret furdalása volt, belement. Na nem mondom, hogy nagyon élvezte. De kibírta. Mindketten sírtunk, én a szomorú részek miatt, ő pedig azért könnyezett meg, hogy végig kellett néznie. Kézen fogva jöttünk ki a moziból és bár tele ettem magam popcornnal, belém fért még egy szelet pizza. Leültünk egy hátsó asztalhoz és a filmet beszéltük.

-A lány mennyire szerette a fiút.-A lány bele szeretett a suli rosszfiújába. Akit az elején még hidegen hagyott.

-Ne már!-röhögött ki.-Tök sablon film volt. A lúzer csaj bele szeretett a suli nagymenőjébe. Ő a végén meg látta milyen csodás a lány és össze jöttek.-mondta lányos hangon. Felnevettem.

-Tök cuki volt. A lány megváltoztatta a srácot és többet nem volt rosszfiú.-áradoztam tovább, figyelmen kívül hagyva, hogy mennyire gúnyolódik.

-Mekkora szerencse, hogy én jó fiú vagyok.-dőlt hátra.

-Igen, mert ha nem lennél az, akkor még a parkba se mentem volna veled.-hajoltam előre, hogy közelebb kerüljek hozzá.

-Akkor örülök, hogy a jó fiú imázst választottam.-vigyorgott rám. Közelebb hajolt és nyomott egy puszit az arcomra. 

-Igen, tényleg jó.-mosolyogtam rá. Kihozták a rendelésünket én kukoricás-sonkás pizzát kértem narancslével Kyle kolbászos pizzát kért és kólát. Elfogyasztottuk és haza mentünk. 

Otthon anyu és apu a nappaliban nézték a tévét. Felmentem a szobámba és kimentem az erkélyre. Levakarhatatlan mosoly ült ki az arcomra. Kinyílt a mellettem lévő szoba ajtaja és Wyatt lépett ki rajta. Meglepődött, hogy ott talált de mellém lépett.

-Szia.-mosolygott.

-Szia.

-Hogy sikerült a randi?-kérdezte és nem tudtam eldönteni, hogy tényleg érdekli-e vagy csak gúnyolódott.

-Nagyon jól éreztem magam. Mozi után beültünk még pizzázni.-mosolyogtam vidáman.

-Örülök, hogy boldog vagy. Tényleg.-nézett rám és én is láttam, hogy őszinte.

-Köszönöm.-fordult oda és erősen átöleltem.

-Matt merre jár?-kérdeztem, mert fura volt, hogy Wyatt egyedül van.

-Kisurrant.-mondta halkan-Találkozni akart valakivel, de tudta hogy Cass nem engedi ki 5 után.

Remélem anyu nem veszi észre, hogy nincs itthon. Bár Matt nem szokott büntetést kapni csak egy kis fejmosást. Ezért nem is aggódtam érte. Kár volt, a bomba (ami anyu volt) másnap reggel robbant.