Mi lett volna ha?

Időpontok

Két hét telt el a lánykérés óta. Még azóta sem tudom felfogni, hogy Dani menyasszonya lettem. Valószínűleg a faluban már mindenki tudja mostanra mert amit Zsóka néni tud azt mindenki tud a környéken, de ezt már megszoktuk. Most ébredtem fel, Dani már nem fekszik mellettem valószínűleg már dolgozik csak nem akart felébreszteni. Ránéztem a telefonomra, ami 8:06 mutatott. Hanna általában 9 körül ébred így még van egy kis időm. Ekkor hirtelen megcsörrent a telefonom. Megláttam az ügyintézőnk nevét a kijelzőn. Biztos az örökbefogadási tárgyalás miatt hív. Vegyes érzelmek törtek fel bennem. Örültem mert arra várunk mióta megláttuk Hannát hogy törvényesen is a mi lányunk legyen, de féltem attól hogy valami miatt mégis elveszik tőlünk.

-Haló – szóltam bele a telefonba.

-Jó reggelt – köszönt az ismerős kedves hang. – elnézést a korai hívásért de híreim vannak.

-Semmi gond már fent vagyok. – válaszoltam. – de ugye jó hírek?

-Igen a lehető legjobbak. Kitűzték a tárgyalás időpontját: október 21-én délelőtt 10 órára.

-Hát ez fantasztikus és mire számítsunk? – kérdeztem

-Igazából csak jelenjenek meg időben. Ja és még egy kérdés. Összeházasodtak már? – ez a kérdés nagyon meglepett. Nem tudom honnan tud az eljegyzésről.

-Még nem. – válaszoltam - De miért kérdezi?

-Hát mert ez fontos lenne. Ahhoz hogy együtt fogadhassák örökbe a kislányt házasnak kell lenniük. Ez nem tudták?

-Hát ezt nem.

-Akkor viszont ezt addig el kéne intézniük.

-Rendben köszönöm a tájékoztatást.

-Szívesen és akkor a tárgyaláson találkozunk. Viszlát - köszönt el.

-Viszont látásra – mondtam és letettem a telefont. A frissen kapott hírek lesokkoltak egy kicsit. Beszélnem kell Danival minél előbb erről. Észrevettem hogy Hanna is felébredt. Egy hangja sem volt csak nézelődött. Megetettem, tisztába tettem felöltöztettem és én is felöltöztettem és kimentünk megnézni a srácokat.

-Jó reggelt. – köszöntem nekik mikor odaértem az istállóhoz.

-Sziasztok – köszönt Józsi és Renátó

-Hát jó reggelt álomszuszékok. – jött oda Dani és egy-egy puszit adott nekünk. – sikerült felébrednetek?

-Már egy ideje fent vagyok és volt már egy érdekes telefonbeszélgetésem is. És beszélnünk is kellene. – mondtam és félrehúztam – bocsi, ígérem mindjárt visszakapjátok – szóltam a fiúknak

-Miről van szó? – kérdezte

-Niki hívott reggel. Kitűzték a tárgyalás időpontját. Két hét múlva szerdán lesz 10 órakor.

-Végre. – mondta majd megcsókolt. – El sem hiszem.

-Igen én sem. De van egy kis probléma.

-Mi az? Megijesztesz.

-Mivel nem vagyunk házasok ezért nem fogadhatjuk örökbe Hannát egy párként.

-Van egy ötletem. – mondta – Házasodjuk össze a jövő héten szombaton.

-De addig már csak egy hét van. Hogy fogunk megszervezni mindent ilyen rövid idő alatt.

-Ne aggódj megoldjuk.

-Igazad van, végül is amúgy sem szerettünk volna nagy esküvőt. – egyeztem bele. – De akkor neki kell állnunk szervezkedni.

-Meg kell hívnunk az embereket. Kell egy helyszínt keresni. Kaját rendelni. – kezdte el sorolni a szerelmem a teendőket.

-És még ruhám sincsen. – egészítettem ki.

-Akkor ma meghívunk mindenkit.

-De te dolgozol ma nem? – kérdeztem

-Srácok lenne egy kis dolgom, megoldjátok ma egyedül a dolgokat? Ígérem meghálálom. – mondta Dani

-Persze menjetek csak tartjuk a frontot igaz Renike? – válaszolta Józsi

-Dani főnök tudod, hogy ránk mindig számíthatsz. – mondta Renátó

-Köszönöm. – mondtam és elindultunk a házba.