CSAK TE ♾

30. fejezet

🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞

Beülünk az autóba és Dani felém fordul majd közelebb jön és megcsókol. Megfogja a derekam és az ölébe húz majd a kezeit a fenekemre teszi és így csókolózunk tovább. Leveszi a felsőmet majd én is az övét közben az ajkaink el sem válnak egymástól, ha pár másodpercre mégis akkor gyorsan visszatérnek egymáshoz. Kigombolja a nadrágom és lejjeb húzza, majd benyúl a bugyimba de én meg fogom a kezét. Ezt nem tehetem! Ha Heroval már nem is vagyunk együtt akkor sem feküdhetek össze ilyen gyorsan egy fiúval, akit tegnap ismertem meg.
Dani kérdően rám néz, amiért megállítottam.

- Valami baj van édes? -A hüvejkujját végig húzza az ajkaimon. Miért ilyen jó pasi? Annyira imádom a hangját és azt, ahogy rám néz.
- Nem...csak ezt nem lehet!
- Te nem akarod?
- De igen...vagyis...nem lehet!
- Jó megértelek! Ne harahudj csak...nem tudtam leállni!
- Nem a te hibád, hanem az enyém!
- Dehogyis...nyugi már!
- Haza tudsz most vinni?
- Persze... -Muszáj haza mennem, mert nem szeretnék olyat tenni, amit aztán nagyon megbánok.

Dani nagyon tetszik nekem és ez így nem jó.Már majdnem a házunk előtt vagyunk, amikor megszólal a telefonom. Ki lehet az? Kiveszem a táskámból és Olivér nevét látom a kijelzőn. Gyorsan felveszem.

~ Szia Olivér!
~ Szia hallod gyere át! Valamit mutatnom kell!
~ De most nem tudok...
~ Fontos! Nagyon!
~ Nem ér rá holnap? Most értem haza...
~ Nem és nem! Amúgy is tudni akarom hol voltál!!! Gyere ide! Anyám nincs itthon!!!
~ Jó! 10 perc és ott vagyok!
~ Na ez a beszéd!

Mikor leteszem a telefont Dani rám néz én pedig rá. Utálom, hogy ilyen szépek a szemei.

- Ki az az Olivér?
- A legjobb barátom...tudod, akivel ott voltam a buliban.
- Jaaa vágom.
- Oda tudsz vinni hozzá?
- Ott alszol vele?
- Igen...mindig együtt szoktunk! Csak barátok vagyunk! Olivér eddig meleg volt de utánam jött Londonba és összejött Katával...tudod az unokatesómmal. Ne kérdezd hogy van ez, mert én sem értem és Olivér sem.-Most miért magyarázkodom neki?
- Akkor lehet nem is meleg! Vagy biszex! Féltékeny vagyok! Ennyi erővel velem is aludhatnál!-Tényleg...biztosan biszex. Eddig erre nem is gondoltam. Olivérra féltékeny?Ez bolond!
- De Olivér kiskorom óta a legjobb barátom. Vagyis olyan, mint a tesóm! Rá nem lehetsz féltékeny! Ja meg amúgy senkire sem, mert nem vagy a barátom hé!
- Tudom...sajnos. -Erre nem tudok mit mondani.
- Akkor oda tudsz vinni?
- Igen

...

Itt vagyunk Olivér háza előtt. Az autóban ülünk és Dani a kormányt bámulja én pedig épp kiszállni készülök, amikor megfogja a kezem. Vissza fordulok majd bele nézek a szemeibe.

- Dani...azt mondtad már sokszor csalódtál. Nem akarom, hogy újra így legyen! Köztünk nem lehet semmi olyan...csak barátság! Én nagyon szeretem Herot! Hiba volt ez a mai dolog is. Igen! Tetszel, de nem tudok mást szeretni! Ezt tudom! Annyira értékes ember vagy! Jobbat érdemelsz, mint én! Olyat, aki szeret téged!... De barátok lehetünk, ha szeretnéd!  -Nem mondd semmit de látom, hogy rosszul esik neki, amit mondtam. Muszáj volt vele ezt közölnöm, mert nem akarom, hogy belém szeressen vagy valami. Látom, hogy nagyon érzékeny fiú...hiába próbálja elrejteni. Nem szeretnék én lenni számára az újabb csalódás, mert én tényleg nem tudnék belé szeretni ebben biztos vagyok!
Egy ideig nem mondd semmit csak a szemembe néz...majd megszólal.
- De nekem nem a barátságod kell, hanem az ajkad! -Meg sem várja, hogy válaszoljak...közelebb húz magához majd megcsókol. Én pedig visszacsókolom megint. Bár nem tudom miért?
- Most mennem kell Dani! -Mondom, amikor elválunk egymástól, de csak levegő hiány miatt.
- Majd írok! Szia!
- Szia! -Kiszállok az autóból és becsengetek Olivérhez...Dani pedig elhajt.
Olivér már fut is ki és beenged a házba.Annyira kíváncsi vagyok miért akarta ennyire, hogy átjöjjek hozzá késő este!