8. fejezet

6.3K 87 0
                                    

🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞

- Haragszol még rám? -Töri meg a csendet kb. fél óra múlva
- Itt most nem ez a lényeg...
- Akkor? Akkor mi a lényeg hmm?-Megfordítja az arcom, hogy rá nézzek és megérinti a hüvelykujjával az ajkam
- Az, hogy nagyon megbántottál és tudod...hiába nem haragszom, akkor is fáj. Én soha egy fiúval sem voltam még így...sőt...csóknál több senkivel sem volt és olyan, mintha te ezt figyelembe sem vennéd, hanem inkább így viselkedsz velem! Pedig nem tettem semmi rosszat.
- Nagyon sajnálom... -Lehajtja a fejét miközben mondja és ettől még rosszabb érzés fog el.
*Nem szeretném, ha neki rossz lenne...
A két kezem közé veszem az arcát, felemelem és megcsókolom. Érzem, hogy elmosolyodik és vadul vissza csókol, mintha erre várt volna, mintha tudta volna, hogy ezt fogom csinálni, mert már tudja, hogy milyen naív vagyok. De megint nem érdekel, mint ahogy semmi mióta őt megismertem. Lefektet az ágyra és rám fekszik de a kezeivel megtámasztja magát. A nyelve a számban van és nagyon szenvedélyesen csókol, amit én imádok. Beleharap az ajkamba, majd elkezdi a nyakamat csókolni aztán egy kicsit megemelkedik és egy határozott mozdulattal letépi rólam a felsőmet, amin elől gombok vannak. Hallom, hogy az apró gombok a földre esnek. Kicsit meglepődök de nem foglalkozom vele. A szemembe néz, majd az ajkamra és ezt elismétli még vagy háromszor. Aztán megpuszilja a hasamat, kigombolja a szoknyámat, majd a cipzárt akarja lehúzni de nem tudja ezért elkezdi rángatni de ígysem sikerül. Olyan erősen próbálja lehúzni, hogy elszakad a szoknyám is..*
- Nagyon be vagyok rád indulva baby neharagudj. -Mondja miután a földre dobja a szoknyám és a bugyim.

*Tudom nem kéne de én is nagyon akarom őt most, hogy veszekedtünk valahogy mégjobban. Nem értem miért érzem ezt de igazábol semmit sem értek, amit ebben a 3 napban érzek. Letérdel az ágy elé, megfogja a lábaim és az ágy szélére húz. A lábaim közé hajol majd a nyelvével megnyalja a csiklóm először lassan csinálja, majd egyre gyorsabban. Hihetetlenül jó érzés! Lenyúlok a kezemmel és beletúrok a hajába, majd kicsit meghúzom és hallom, hogy halk nyögések hagyják el a száját, mikor ezt csinálom. Abba hagyom majd megfogja a kezem és vissza teszi a hajához, hogy ne hagyjam abba. Ez jó érzés neki? Furcsa...Pár percig még folytatja, majd fel áll megfogja a kezeim, hogy énis fel álljak. Megcsókol és neki lök az egyik óriási ablaknak. Megfordít és így hatol belém...mindkettőnk száját nyögés hagyja el. Kikapcsolja a melltartóm és a földre dobja azt is. Megfogja a melleimet és nagyon erősen és gyorsan döfködi a testem. Ez annyira jó érzés, hogy pár perc múlva el is megyek és nem sokkal utánam ő is elér a csúcsra. Megpuszilja a nyakam, maga felé fordít és szenvedélyesen megcsókol.*
- Ez hihetetlen volt gyors de kibaszott jó. -Mondja miután elváltak az ajkaink
*Nem mondok semmit csak bólintok és a mellkasára teszem a fejem. Hallom, hogy a szíve nagyon gyorsan ver és érzem, hogy az enyém is.*
- Jobban érzed azért már magad?
- Jól vagyok! Ne aggódj ezen! -Majd megcsókolom
- Éhes vagyok! Még nem is ettünk *Tényleg nem...eszembe sem jutott. Mellette még a kajára sem tudok gondolni. Egyszerűen semmi más nem érdekel a közelében csak ő!*
- Hány óra van amúgy? -Kérdezem
- Mindjárt megnézem, mert fogalmam sincs. -Mondja majd elneveti magát. *Az éjjeli szekrényén van a telefonja oda megy megnézni mennyi idő van.* - Már 4 óra van!
- Jézusom észre sem vettem, hogy így el ment az idő!
*Még sosem volt ilyen, hogy délután 4-ig nem ettem semmit és nem vagyok éhes. Szerintem, már akkor volt 2 óra, mikor felkeltünk, mert biztos, hogy nem vagyunk fent több, mint 2 órája.*
- Gyere csinálok valami kaját!
- De mit vegyek fel? Mert szét tépted a felsőmet és a szoknyámat is...-Emlékeztetem Herot arra, amit az előbb csinált.

*Tényleg nincs mit felvennem és ma vissza is kell mennem a nagynénémhez és Katához. Azt sem tudják mivan velem nem is írtam nekik és senkinek sem...anyáéknak, Olivérnak...*
- Várj mindjárt nézek neked valamit később meg elmegyek és veszek neked valamit, jó?
- Nem, dehogyis! Nem kell venned semmit. Nézz valamit mindegy mit. Úgyis csak haza megyek nem fog látni senki.
- Haza mész? Miért mész haza? Most mi rosszat csináltam? Nem akartam széttépni a ruháid de nem tudtam mitcsinálok annyira akartalak!
- Jajj nem haragszom! Nem azért megyek haza de nem maradhatok itt megint. A nagynéném és Kata biztos aggódnak értem. Tegnap óta nem is beszéltem velük és anyáékat sem hívtam fel.
- Akkor hívd fel őket!
- Jó majd, ha lementünk felhívok mindenkit. De ma akkor is vissza kell mennem. Nem szép dolog, hogy hozzájuk jöttem és közben itt vagyok.
- Ahj most pár napig, ha ittvagy abban nincs semmi baj baby.
- 1 hónapot leszek itt Hero és már 5 éve nem láttam őket. Nagyon hiányoztak! Tegnap előtt jöttem aztán másnap meg már nem is náluk alszom. A nagynénémmel kb. alig beszéltem, mióta itt vagyok. Nem csinálhatom ezt! Így is rosszul érzem magam ez miatt. Találkozhatunk bármikor.
- 1 hónapot leszel itt? És utána?
- Hát haza megyek Magyarországra...
*Tényleg erre még nem is gondoltam csak egy hónapot leszek itt utána lehet többé nem is látom Herot. Ebbe bele gondolni sem tudok...de nem is gondolkodom most ezen. Biztos megoldjuk majd valahogy, ha minden jól megy.*
- Aha jaa. -Hero csak ennyit válaszol
- Na de nem éhes vagy?
- De. Tessék itt egy póló vedd fel neked biztos hosszú lesz. -Átnyújt egy fekete pólót
*Mielőtt felveszem megszagolom és érzem rajta az illatát...Istenem annyira jó! Ez lett a kedvenc illatom. A póló tényleg a combom közepéig ér és elég bő, nagyon kényelmes. Vissza sem adom neki soha!*
- Köszönöm
- Nagyon jól áll sokkal jobban, mint nekem!
- Tényleg? Ennyire tetszem neked?-Közel megyek hozzá és az ajkaink majdnem összeérnek. Hero egy nagyot nyel
- El sem tudod képzelni mennyire tetszel nekem. -Mondja, majd megcsókol

CSAK TE ♾Donde viven las historias. Descúbrelo ahora