1. fejezet

12.8K 131 4
                                    

🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞

*Végre nyári szünet! Már alig vártam! Ebben az évben rengeteget kellett tanulnom de végre megvan az érettségim! Nem megyek egyetemre dolgozni fogok az álom munkámban, ami a sminkelés. Egyszerűen imádom ezért is választottam ezt a szakmát. Sosem voltam az a jó tanuló órán is sminkeltem vagy fésülködtem ezért nagyon sokszor plázacicának néztek volt olyan tanár, aki így is hívott pedig szerintem nem igazán vagyok az... oké az tény, hogy imádom a divatot, a ruhákat, cipőket, táskákat van műkörmöm, műszempillám, szőke a hajam és a kedvenc színem a rózsaszín ja és a fehér... de ettől függetlenül én tényleg nem érzem úgy, hogy plázacica lennék.*

Épp a kertben napozok, amikor anyukám kiabál

-Laura! A nénikéd már 3x hívott telefonon
-Jó anya megyek már!
*nem igaz, hogy az embernek egy perc nyugta sincs olyan fehér vagyok, mint a fal! Szeretnék egy kis színt mielőtt elmegyek a nagynénémhez 1 hónapra. Egyébkén nem értem, hogy a nénikém miért mindig csak a házitelefonon hív minket pedig megvan a mobilom is neki. Igaz anyát is mindig a házi telefonon hívja...itt a mobilom mellettem ezen hívhatna! Amúgy meg pár perce beszéltem  Katával messengeren....mindegy nem is értem a nagynéném már csak ilyen*

- itt vagyok anya!
- A nénikéd azt mondta mindjárt visszahív -mondja anya és a szőke haját a füle mögé simítja
- Okés -közben kakaóscsigát eszem, mert imádom...

*Amúgy már egy hónapja eldöntöttem, hogy szeretnék fogyni de mindig azt mondom: "majd holnaptól" annyira imádok enni de közben annyira szeretnék vékonyabb lenni. Sosem voltam vékony mindig volt rajtam pár kg. felesleg de mindenki szerint csinos vagyok a fiúk oda meg vissza voltak értem a suliban de engem még úgy senki sem fogott meg, mert nem szeretnék olyannal lenni, aki csak a külsőmet szereti! Persze a fiúk szeretik a homok óra alakot nekem pedig eléggé homok óra...de a belsőm mintha nem érdekelné őket. Sosem ültek le beszélgetni velem vagy ilyesmi kivéve Olivér, aki igazábol a legjobb barátom de ő ugye meleg...

A gondolat menetemből a telefon csörgése zökkent ki.*

- Gyere hív a nagynénéd! -kiabál anya
- Megyek már! -felveszem a telefont
- Szia bocsi csak az udvaron voltam épp napoztam, hogy jól nézzek ki holnap! Végre megyek hozzátok!-elnevetem magam
- Szia drágám! Ne butáskodj te mindenhogy szép vagy! Már alig várjuk Katával, hogy itt legyél végre..5 éve nem találkoztunk.

*Kata az unokatesóm. A nagynéném lánya, egy idős velem. Ők 5 éve Londonba költöztek miután elvált a nagynéném és Kata apukája...imádom őket és nagyon hiányoznak! Ezért is döntöttem úgy, hogy egy hónapra elmegyek hozzájuk*

- Jézusom már 5 éve el sem hiszem csak 14 évesek voltunk Katával! Úgy hiányoztok de holnap már látjuk egymást!
- Alig várom! Csak azért hívtalak egyébként, hogy minden rendben van-e és holnap a reptéren várunk szívem. Na de leteszem mert épp sütit sütünk később még beszélünk! Katával úgyis chateltek majd messengeren addig is vigyázz magadra holnap találkozunk!
- Rendben amúgy anya is épp süt valamit -mondom nevetve 
     - Szia szeretlek!
- Gondoltam! Tudom, hogy minden vasárnap süt a húgom. Énis szeretlek!-kinyomom a telefont

- Na sikerült beszélni ? -kérdezi anya
- Igen anya sikerült! -mondom nevetve majd megeszem a maradék kakaóscsigámat.
*Holnaptól tényleg fogyózok mire haza jövök anya rám sem fog ismerni! 1 hónapig amíg ott leszek diétázok és elmegyünk Katával edzeni is.*
- Anya elmegyek vásárolni! Holnapra kell még egypár dolog! Apa merre van? Jó lenne, ha elvinne... semmi kedvem ebben a melegben gyalogolni. *Nincs még jogsim pedig minnél előbb szeretném, ha lenne. Amint haza fogok jönni Londonból el is kezdem! Elegem van, hogy mindig apával vitetem magam mindenhova! Utálok gyalogolni vagy bármit, aminek a sporthoz köze van. Tudom ez nem jó...de ez van!*
- Nem tudom hol van. De egyébként mi kell még? Már annyi mindent összepakoltál, hogy el sem fogod bírni vinni. Még egy évre sem kell ennyi minden! -Mondja anya nevetve
- Jó anya tudod milyen vagyok na! *Nem is tudom ezek közül, amit bepakoltam mire lesz épp szükségem úgyhogy persze, hogy magammal viszek mindent, amire szükségem lehet! Jobb a biztos! Mindig mindenre gondolok és felkészülök..az összes sminkem és csinos ruhám kell kitudja hova fogunk menni vagy kikkel találkozunk. Annyi híresség van Londonban az ember sosem tudhatja..na és persze kényelmes ruhák is kellenek az olyan napokra, amikor Katával csak filmezni fogunk.  Kisebb korunkban volt olyan, hogy egésznap filmet néztünk. Egy hónap azért hosszú idő.*
- Apád pont írt egy üzenetet...most jön haza. Ma tovább ott kellett maradni a munkahelyén de pár perc és itthon van.-mondja anya
- Ó köszi anyukám! Csak a Rossmanba kell elmennem... elfogyott a kedvenc parfümöm meg még egy-két apróság
- Jolvan rendben drágám!

*Anya épp a konyhában süti a sütit én pedig a konyhaszigeten ülök.
Eléggé elkényeztettek a szüleim mivel nincs testvérem... ez valamiben jó volt de van amiben nem pl: A suliban a lányok mindig irigykedtek rám és így nem is volt sok barátom. Most már persze van elég "barátom" ha nevezhetem őket annak, mert inkább csak bulizni szoktunk együtt. A titkaimat biztos, hogy nem merném elmondani egyiknek sem mert , ha  elmondanám egy óra múlva egész Budapest tudna róla. Akikben tényleg megbízom egyedül Olivér és Kata az unokatesóm, akivel holnap végre találkozunk!*

- Sziasztok lányok..!! -Köszön Apa, mikor be lép az ajtón.
- szia apa! -Leugrom a konyha szigetről és átölelem.
- Szia drágám!.. -Anya is köszön neki. *Annyira örülök, hogy még mindig így szeretik egymást! Nagyon sok osztálytársamnak és ismerősömnek váltak el a szülei...biztos nagyon nehéz az olyan gyerekeknek de Hál Isten én ebben is szerencsés vagyok! Szóval amíg a családi hátterem szó szerint tökéletes addig a szerelmi annál rosszabb...vagyis inkább fogalmazzunk úgy, hogy kb. nincs is...

Ahogy mondtam nem igazán volt olyan fiú, aki érdekelt volna. De azért persze tetszettek már fiúk és egyszer voltam már szerelmes is vagyis azthiszem de nem lett belőle semmi, mert eléggé be égtem előtte. Ugyanis ez az egész úgy történt, hogy ő állandóan zaklatott nem hagyott egyszerűen békén mindennap írogatott többször is. Járni akart velem de én mindig elutasítottam és egy ideig nem is beszéltünk aztán egy buliban találkoztunk egész este velem táncolt és nem tudom... valahogy megtetszett de annyira, hogy teljesen bele estem aztán vettem a bátorságot és bevallottam neki. Gondoltam úgyis össze jön velem hisz pár hónapja még könyörgött nekem...de aztán kiderült, hogy neki barátnője van. De!Gondoltam, ha annyira kellek neki talán még örülni is fog és elhagyja azt a csajt hiszen, ha szeretné akkor nem táncolna mással egy buliban egész éjszaka... sőt el sem menne nélküle bulizni.( tudom csúnya dolog de azt akartam, hogy az enyém legyen!)
Hát nem éppen így történt! Konkrétan megmondta nekem, hogy ő nem szakít a barátnőjével és én nem kellek neki. Na hát ekkor kicsit depis lettem és elég sokat sírtam az önbizalmam a béka segge alatt volt, mert nem értettem mivan? Eddig kellettem most meg nem? De aztán túljutottam ezen és már viccesnek találom az egészet igazábol jobb is, hogy így alakult!

Megint nagyon elgondolkodtam. Apa szól és így zökkenek kis ismét a gondolataimból*

- Nagyon finom volt az ebéd, mint mindig!
- Apa majd ha ráérsz elkéne vinned a Rossmanba egypár dologért holnapra.
- Jaaj tényleg holnap mész el! Persze mehetünk mindjárt! -Feláll az asztaltól és tányérját a mosogatóba teszi.

                   
   •5 órával később•


* Megvettem mindent, ami kell. Már meg is fürödtem úgy tervezem, hogy elalvás előtt nézek egy filmet. Tegnap voltam bulizni a csajokkal(akikben nem bízok csak együtt bulizunk) majdnem minden szombaton szoktunk menni így tettük tegnap is és folyton egy filmről beszéltek...Miután a címe és állítólag van már második része is. Kíváncsi vagyok rá szóval azthiszem ezt fogom nézni. Imádom a szerelmes filmeket! Nem is értem eddig hogy nem hallottam erről... Aztán, ha megnéztem a filmet megpróbálok aludni, mert holnap hétfő végre megyek a nénikémhez Londonba! Reggel 6:40-kor indul a gépem Olivér azt mondta 6-ra ott lesz a repülőtéren, hogy elbúcsúzzon tőlem. Sajnálom, hogy egy egész hónapig nem láthatom majd de a suliban úgyis folyton együtt voltunk. Egy suliba jártunk csak ő pincérnek tanult. Ellenben az unokatesómat és a nénikémet már 5 éve nem láttam...meg amúgyis, ha hazajöttem újra együtt leszünk.
Utálok korán kelni pedig holnap már 4-kor kelek, mert sminkelnem is kell meg minden ilyesmi. Kicsit izgulok is mert még sosem ültem repülőn.

A filmet be sem kapcsoltam, mert miközben gondolkodtam valahogy elnyomott az álom és perceken belül már Londonról álmodoztam.*


Na hát ennyi lenne az első fejezet remélem tetszett nemsokára jön a következő rész, ha valakinek tetszik és olvasná az írja meg kommentben ❤

CSAK TE ♾Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt