CSAK TE ♾

31. fejezet

🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞

*Amikor kinyitom a szemem egy kórházi szobában találom magam.
Túléltem? Ki mentett meg és minek?
Én komolyan meg akartam halni és nem csak magamra vonni a figyelmet.
Nem szeretnék így élni. Tudom, hogy Hero már sohasem lehet az enyém és ez maga a pokol. Ezek szerint csak én szeretem őt annyira, hogy az életem is képes lennék oda adni érte. Ő, ahogy megtudta tenni meg is csalt.
A fejem szó szerint szét hasad annyira fáj...
A gondolataimból az ajtó nyitódása zökkent ki. Oda nézek és egy középkorú orvos lép be rajta.*

- Jó napot! Hogy érzi magát? -Ezt komolyan kérdezi?
- Soha jobban...
- Ön tegnap öngyilkos akart lenni, ezért kimostuk a gyomrát. Érthető, ha rosszul érzi magát. A mai nap még itt kell maradnia és javasolnám, hogy miután innen haza megy keressen meg egy pszichológust. Nem szeretnénk, ha ez megtörténne még egyszer és nem szeretnénk  a pszichiátriára küldeni. Az édesanyja elmondása szerint eddig sosem fordul elő önnel semmi ilyesmi. Tehát azt gondolom, hogy elég egy pszichológus is. Aztán, ha mégsem segítene abban az esetben várjuk  vissza. -Te jó Isten...teljesen bolondnak érzem magam.
- Jó rendben.
- Holnap mielőtt haza megy még be nézek magához vagy bármi gond lenne akkor nyugodtan szóljon.
Ja és a barátja nagyon be szeretne már jönni. Be küldhetem ugye? -A barátom?
- Jaa...igen be. -Hirtelen nem tudok mit mondani...
- Rendben! Addig is viszontlátásra!
- Viszlát!

Milyen barátom akar bejönni? Nincs is barátom...most már tényleg kimondhatom.
Biztosan Olivér!
Hallom, hogy az ajtó ismét kinyílik. Oda nézek és Dani lép be rajta, majd leül az ágyam melett lévő kis székre miközben folyton a szemembe néz.

- Szia -Mondja egy idő után
- Szia
- Miért tetted ezt?
- Mindegy...miért mondtad az orvosnak, hogy a barátom vagy?-Muszáj ezt megkérdeznem. Nem a barátom és nekem többé nem is lesz barátom!
- Nem mondtam neki...
- Pedig azt mondta, hogy a barátom be akar jönni.
- Nem tudom honnan vette. Semmit sem mondtam neki...de most komolyan ez a legfontosabb?
- Igen! Nekem nincs barátom és soha nem is lesz!
- Kérlek nyugodj meg...annyira aggódtam érted. Éreztem, hogy van valami ezért hívtalak nagyon sokszor de nem vetted fel. Aztán egyszer csak Olivér hívott vissza, hogy a mentőben van veled, mert beszedtél egy egész doboz nyugtatót. Egyszerre ide siettem.
- Nagyon kedves tőled de nem kellett volna!
- Most miért vagy ilyen?
- Dani! Értsd meg, hogy köztünk nem lehet semmi! Én annyira szeretem....őt, hogy azt el sem tudom mondani! Soha az életben nem leszek képes újra szerelmes lenni! Ez nem olyan, hogy majd úgyis elmúlik. Nem! Ez sosem fog elmúlni. Most, hogy Hero ezt tette velem azzal együtt megölt engem is. Én nem vagyok többé!
- Mit tett veled? -Ő nem is tudja akkor...ahj minek mondtam! Úgysem tartozik senkire...és igen...lehet, hogy hihetetlen és teljesen idióta vagyok de hiába tette ezt Hero még akkor sem akarom , hogy mások rosszat gondoljanak róla.

Dani nagyon ideges lett. Feláll a székről és mászkálni kezd a szobában. Még jó, hogy egyedül vagyok a kórteremben.

- Mindegy Dani! Ha tudnád az sem változtatna semmin!
- Nagyon nem mindegy! Mondd el légyszíves!
- Nem! Értsd már meg, hogy nem tartozik rád! Ez a kettőnk dolga!
- A kettőtök dolga? Még ezek után így tudsz róla beszélni? Nem tudom mit tett veled de biztos nem kis dolgot, ha ezt csináltad!
- Miért lenne jobb, ha elmondanám?
- Mert jobb lenne!
- Megcsalt! Most jobb? Azzal a lánnyal, akivel a filmben szerepel.
- És te még képes vagy ezek után szeretni?
- Szerinted az úgy megy, hogy csettintek egyet és kiszeretek valakiből? Bár így lenne!
- De te honnan tudtad meg ezt?
- Olivér azért hivott át magához, hogy ezt megmutassa.
- De minek kellet ezt?
- Nem az ő hibája...ő csak azt tette, amit kellett. A legjobb barátom és sosem tudna ilyet eltitkolni előlem. Jobb, hogy tudom az igazat. Gondolom ő is ideges lett mikor meglátta és egyszerre hívott engem.
- Aha...és majdnem meghaltál!
- Bárcsak meghaltam volna!
- Fejezd már ezt be kérlek. Egyébként itt van anyukád és ő is be akar jönni...meg Olivér is. Szóval én addig kimegyek oké?-Akár haza is mehetne. Igazából aranyos, hogy itt van de nagyon nem szeretnék most senkivel sem beszélgetni meg semmi.
- Jó küld be őket.