Rivals' love - Kageyama Tobio x reader [Befejezett]

10.rész

-Honnan tudta Kenma?- kérdezte a fekete hajú.

-Nem tudom- adtam meg az egyszerű válaszom. Ezután ismét csak csend telepedett közénk. Miért nem szólal meg egyik sem? Az előbb feltett kérdésemre sem válaszolnak. Valószínűleg, ha újra feltenném sem mondanának semmit...

-Nekem... most mennem kell..- törte meg a már másodjára kialakult csendet Kageyama, majd távozni készült. A mellettem álló fiú összeszorított ököllel nézte a felénk egyre csak közeledő fiút.

-Nem veszítek ellened-erőltetett magára egy mosolyt Kuroo, miközben a mellette elhaladó fiúnak a vállára tette a kezét.

-Nekem sem áll szándékomban-vigyorodott el a tsundere is, majd a kakas ujjait lehámozva a válláról ismét megpróbált elsétálni. Az előzőhöz képest ezt most nem akadályozta meg semmi sem. Csöndben néztem a fiú egyre csak távolodó alakját, mikor a mellettem lévő felsóhajtott.

-Ennyit arról, hogy a maradék időt együtt töltjük- a fiúra emeltem a tekintetem, majd kijelentésére benyúltam a zsebembe és a telefonomat kihúztam onnan. A bekapcsoló gombot megnyomva, a készülék kijelzője felvillant, megmutatva nekem a jelenlegi időt.

-Még van egy óránk ha csak 12-kor játszotok-mondtam a telefonomat nézve, majd vissza csúsztattam a zsebembe.

-Tényleg?- lepődött meg, azonban ez sem tartott sokáig, csak röpke pár másodpercig, és a fiú ismét folytatta egy széles mosollyal a száján, mintha az előző incidens meg sem történt volna - Ez esetben, elmegyünk a közeli boltba?

-Uhum- válaszoltam.

Kisétálva az iskola területéről megindultunk egy bolt felé. Az egyik kis mellék utcában haladva a járdán, a megmaradt, elszáradt leveleken sétáltunk. Hideg volt, még így a bélelt kabátomban is. Az erősen fújó szél miatt, pedig csak még jobban fáztam. Ahhoz képest, hogy most a télből megyünk ki... Így sétáltunk egy darabig, majd csak azt vettem észre, hogy a mellettem sétáló fiú leveszi a kabátját és felém nyújtja.

-Tessék.

-Nem kell-mondtam, mire a fiú az útról felém kapta a fejét.

-Fázol, nem?- értetlenkedett.

-De, de így te fogsz megfázni. A csapat kapitányának nem szabadna megfáznia! Így ki figyel, majd a csapatra?

-De...- próbálkozott, hátha feladom és elveszem tőle, de ennek ellenére sem mentem bele abba, hogy most játsza a menő gyereket, később meg nekem kell, majd ápolgatni, mert megfázott. Ráadásul nemsokára lesznek a meccsek is. Mit kezdene a csapat, kapitány nélkül?

-Nincs de! .... Egyébként... mi is kell a boltból?- kérdeztem rá. A fiú egyik kezével elkezdte vakargatni a tarkóját, majd egy kínos mosollyal válaszolt.

-Otthon hagytam a kajám...- mondta. Ezután egyikünk sem szólt a másikhoz az út folyamán.

A bolthoz oda érve bementünk, majd az előttünk lévő üvegnél nézegettük a kínálatot. Nem volt valami nagy, inkább lehetne pékségnek nevezni. Régen egy nagy bolt állt itt ezen a helyen, azonban mostanra már csak egy kis pékség lett belőle. Messze volt a fő úttól, ezért nem sokan ismerték. Csak a kis mellék utcában és az a körül élők. Ez miatt hamar be is zárt, a helyére pedig ez a kis pékség nyílt.

-Te kérsz valamit?- nézett rám Kuroo, a pénztárnál állva, készen a fizetésre. Megráztam a fejem, majd tovább várakoztam csendben a fiú mögött a gondolataimba merülve.

Valamin összevesztek Kageyamával. Vajon min vesztek így össze? Hiába töltöttem az időm nagy részét a kettő fiúval, mégsem láttam, hogy valami bajuk van... Pedig... mielőtt elvittem volna azt a papírt is veszekedtek. Legalábbis akkor még csak Kuroo. Megőrjít a kíváncsiság, de tuti biztos, hogy egyik sem mondaná el..

"- Mostanában elég sokat foglalkozol a Karasuno setterjével. Van ennek valami oka?"

"-A suli mögött vannak."

Kenma! Ő tuti tud valamit! De.. ha tényleg tudja, akkor azt is tudja, hogy Kuroo nem akar nekem beszélni erről, szóval valószínűleg ő sem mondana semmit. De egy próbát megér. Majd ha kettesben leszünk rákérdezek.

Időközben visszaértünk a sulihoz, ahol már a csapat Kuroot várta a kapuban.

-Hol voltál kapitány?!- kérdezte Yaku - Lassan el kell kezdeni bemelegíteni!-az időre pillantottam, ami szerint már 11:40 volt. Ilyen sokáig tartott egy szimpla vásárlás? Jó nem tagadom, nem volt valami közel, de ez volt a legközelebb.

Ezt követően vissza mentünk a tesi terembe, ahol az ellenfelünk már várta is a fiúkat. A Karasuno épp a leütéseket tesztelte a meccsre, mikor mi is a helyiségbe értünk. Kageyama volt a feladó és Hinatának adott fel, aki a szuper gyorsukkal sikeresen le is csapta. Kageyama csak ezután vette észre, hogy mi is megjöttünk, majd egyből a mellettem sétáló, fekete hajú fiúra nézett és egy győztes vigyort villantott felé.

-Ezt vegyem kihívásnak?- motyogta maga elé, egy hasonló vigyort erőltetve a szájára Kuroo.

Már megint kezdik...

A két csapat bemelegítése után elkezdték a meccset. A padon ülve, mellettem Yachival és Kiyoko-sannal néztem a két csapat játékát.

Az első sett végén jártak már. Kageyama szervált, én pedig tudat alatt is kicsit összébb húztam magam a múltkori miatt. Nem szeretnék megint a gyengélkedőben várakozni a nővérkére.

A szervája sikeres volt, Yamamotora célzott, aki nem tudta kivédeni, így a Karasunoé lett a pont. Ezzel szervaásza lett a fiúnak a csapatát meg egy pont választja el őket a győzelemtől. A csapatra néztem, ahol mindenki fáradtnak tűnt. Kenma épp az ellenséget mérte fel, Kuroo pedig térdén támaszkodva farkas szemet nézett a győztesen mosolygó Kageyamával.

A tejfüggő tsundere ismét feldobta a labdát, majd minden erejét beleadva szervált, azonban ez alkalommal Kuroo kivédte, de a labda az enemy térfelére ment vissza. Izgultam, hogy melyik csapat fog nyerni. Igazából egyiket sem szeretném, hogy veszítsen.

Hinata felugrott, Kurooék pedig egyből megakarták állítani, de Kageyama nem neki adott fel, hanem ejtett. Senki sem számított erre, a labda pedig leesett, ezzel megszerezve az utolsó pontot. Így ők nyertek. Örömömben felugrottam a padról.

Ezaz! De...

Vissza ültem a padra, majd a kifulladt csapatra néztem, aminek állítólag én vagyok a menedzsere. Nem szabadna örülnöm annak, hogy vesztettek...

A másik kettő settben a Nekoma nyert. A csapat örült, ünnepelt, hogy egy ilyen fárasztó meccs után nem nekik kell megcsinálni a bűntetőt. Én mégsem tudtam velük ünnepelni. Fájdalmas érzés kerített hatalmába minden egyes pillantáskor, mikor a Karasunora néztem. Onnan is a fekete hajúra.

-[Név], jössz velünk dinnyét enni?- jött oda hozzám egy széles mosollyal Kuroo.

-Most kihagyom- erőltettem egy mosolyt magamra.