A sakkban -akárcsak az életben- akár királynő vagy, akár paraszt, így is, úgy is a dobozba tesznek vissza. Ezért ne légy bábú kit más embereknek használnak fel önnön céljuk elérésére. Légy az irányító, kit soha nem felednek el. Légy az ész, a király...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Nem más mint Lítia-Jelentettem ki magabiztosan, azonban a mellettem ülő azonnal kétségbevont -Tessék?-Nézett rám mérgesen Kornél szinte azonnal -Csak ez az egyetlen logikus megoldása van a dolognak. A Lítiával kötött egyezségünk úgy szólt, hogy elvállalom a ügyedet amíg tart. Nincs olyan, hogy leadom félúton, mégis megtettem. Most pedig tart attól, hogy köpök, ezért most a fejemet akarja-Magyaráztam nekik, de Kornél folytatta a nő védését, ezzel az őrületbe kergetve engem. Természetesen megvédem azt akit szeretek, de figyelembe veszek másokat is -Te most oktalanul gyanúsítod a véremet!-Csattant fel idegesen. Külseje az éjszakához, illetve a napunkhoz mérten is csapzott hatott, testtartása pedig árulkodott a tehetetlenségről -Nem, Kornél dehogy. Én csak azt mondom, hogy ennek van a legtöbb értelme-Közöltem vele észszerűen és nyugodtan, ő azonban még mindig dühösen méregetett engem -Nekem is rengeteg ellenségem van. Lehet, hogy közülük valaki! -Nem hiszem. Az egyetlen ahonnan megtudhatták hogy hol és hányadik emeleten lakom az a veled való találkozásom, de Lítia már előbb tudta. Ha csütörtöktől vesszük akkor nem lenne elég idő ahhoz, hogy megtudják az emeletet, a szöget, a fegyvert, a másik ház kódját és az emeltre felvezető kulcsot. Ez mind időigényes, idő pedig aligha volt-Rántottam meg vállaimat, de belülről majd felforralt a méreg. Belegondolva a helyzetébe magamat sem voltam képes elhinni, hogy ennyire védi azt a kígyót. Bántott a tudat, hogy számításba sem veszi ötleteimet, mintha kettyós lennék vagy ilyesmi -Jó, tegyük fel, hogy Lítia volt az. Ahogy Tamás elmondta fél perc kellett neki, hogy észlelje a dolgokat és cselekedjen is. Ez bőven elég ahhoz, hogy lelőjenek vagy meglőjenek máshol-Pörgette kezében a fém tollat idegességében. Szemeit egyfolytában hármunkon lengette, hátha felötlik bármelyikünkben is más lehetőség -Erre is vannak elméleteim. Az egyik, hogy a lövész nem mérte fel jól a távot és mikor elsütötte a fegyvert annak több idő kellett, hogy célt érjen, így Tominak volt ideje cselekedni. A másik, hogy Lítia egy kezdőt bízott meg, aki nem vette figyelembe Tamás jelenlétét, így sokat várt a lövéssel és a nagy távolságnak pont annyi idő kellett hogy kicsivel később érjen el minket a lövedék. A harmadik pedig, hogy Lítia csak rám akart ijeszteni, hogy visszavegyem az ügyedet és ezért a lövész direkt nem lőtt időben. Így szólt az egyezség és konkrétan velem akarta elvállaltatni az ügyedet-Meséltem el négyüknek, míg visszaemlékeztem a dolgokra -A második kizárt. A testvéred soha nem bérelne fel egy kezdőt-Szólt közbe Krissz én pedig egyet is értettem vele -Igen, én is ezt tartom a legvalószínűtlenebbnek-Biccentettem igazat adva neki -Nehéz meglátni a dolgok mögött rejlő igazságot, de ha Lítia akart jelezni neked vagy megöletni -amit kétlek- akkor nincs mit keresni. Itt maradsz reggelig és kapsz magad mellé még két embert-Kötötte ki azonnal Kornél -Nem kell, Tamás is megtudott menteni egymagában-Szálltam harcba vele, szürke szemeimmel az övébe meredve. Semmi szükség nem volt arra, hogy ennél több ember legyeskedjen körülöttem, hisz olyan nehezen békéltem meg Tamás jelenlétével is -Nem érdekel! Tamás mától előléptetésben részesült, de melletted marad. Ha gondolod kiválaszthatod kit akarsz magad mellé-Rántotta meg vállait. Hangja határozott volt testtartásával együtt, majd míg felém intézte szavait felállt a székből és a helyére tolta azt. Láthatólag indulni készült -Danit!-Vágtam rá azonnal, mivel azt nem mondta, hogy mennyi idős ember kelt magam mellé választanom. Mindezek mellett biztos voltam abban, hogy mind én, mind a kisgyerek élvezné hogy velem lehet -Védelemnek! Debóra fejezd be a mártírkodást, elég volt. Vagy veled megy még két ember vagy bezáratlak ide!-Emelte fel a hangját hihetetlenül, majd az ajtó felé indult. Dühös volt, csak úgy fújtatott, de én idióta módjára hergeltem fel tovább visszaszólásommal -Ezt te sem gondolhatod komolyan!-Álltam fel ezúttal én is, de ellentétben vele én az asztalnál maradtam -Pedig így lesz! Választhatsz melyik áll közelebb a szívedhez!-Mondta agresszívan és kilépett az ajtón maga mögött becsapva azt. Magatehetetlenül visszahuppantam a székbe, majd zavartan néztem magam elé. Mégis mi az, amin Kornél ennyire felhúzhatta magát? Szerettem volna ráfogni arra, hogy csak fáradt, azonban tudtam, hogy ezt ezúttal én produkáltam ki tőle. -Debóra!-Szólított Krisztián így feléjük fordultam-Mennyire vagy biztos abban hogy Lítia volt az?-Kíváncsiskodott határozottan -95%-ban!-Válaszoltam határozottan, mire ő egy erőteljeset bólintott és Kornél után sietett, ezzel kettesbe hagyva minket Tamással -Tényleg nagyon köszönöm!-Hálálkodtam neki ismételten. Ő rám vezette íriszit és elmosolyodva bólintott egyet -Én tudom, hogy igazad van. Lítiával kapcsolatban-Vallotta be nekem, hisz az elmúlt percekben lefojtatott beszélgetés során nem szólalt meg, hanem inkább csendben figyelte az eseményeket -Legalább te-Horkantottam fel és arcomat kezeimbe temettem -Kornél is tudja, hogy igazad van, csak haragszik magára és tekintve hogy vezető típus kissé kételkedik benned, mert azt hiszi hogy a világot is képes uralni és mindig csak igaza van. Tudja és pontosan emlékszik rá, hogy már figyelmeztetted Lítiával kapcsolatban, de nehéz feldolgoznia, hogy megállíthatta volna a dolgot, ha hallgat rád. Csalódott és hihetetlenül mérges magára-Részletezte észrevételeit, mire én gondolkodóba estem -Miért viseli ilyen nehezen a csalódást?-Kérdeztem tőle, hátha ő jobban tudja, de csak elhúzva a száját -Mert előtted még soha nem történt az ő hibájából ilyesmi. Mindig kiaknázott minden apró problémát ami esetleg felbukkanhatott a tervben. Azonban most nem vette figyelembe, hogy az az icike-picike probléma a szeretett húga lehet -De miért nem képes egyáltalán meglátni azokat a lehetőségeket amiket én kínálok? -Mert Lítia teljesen másképp viselkedik Kornéllal, mint másokkal. Nála hízeleg és adja a jó kislányt. Pluszba besegít az alap testvéri szeretetük, így Kornél képtelen elviselni bármi rossz szót, mely húga felé irányul. De egyet jegyezz meg: ebben a világban az összes nő egy kígyó, az összes! Te is az leszel idővel-Állította be tényként a dolgokat. Összehúztam szemöldökeimet és ködös tekintettemmel néztem vissza rá -Kötve hiszem-Állítottam magabiztosan, de a férfi csak rám mosolygott és felállva ültéből elhaladt mellettem az ajtó irányába, azonban tette közt megállt megállt mellettem és megveregette a vállamat -Minden szakma más és más. Ebben a szakmában a nők ilyenek. Vagy beletanulsz vagy belebuksz. Soha ne bízz itt egy nőben sem. Ezt jól vésd az eszedbe-Mondta, majd véglegesen kisétált az ajtón.
