A sakkban -akárcsak az életben- akár királynő vagy, akár paraszt, így is, úgy is a dobozba tesznek vissza. Ezért ne légy bábú kit más embereknek használnak fel önnön céljuk elérésére. Légy az irányító, kit soha nem felednek el. Légy az ész, a király...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Jöjjön be!-Biccentettem a rám várakozó Kornélnak, miközben elhaladtam mellette be az irodámban -Magának is szép napot!-Mondta cinikusan, majd becsukta az ajtót -Tamás-Intettem kifelé, mire a férfi ugyan kissé elhúzta a száját, de kisietett a szobából -Nincs jó passzban-Húzta össze szemöldökeit Kornél, míg helyet foglalt az asztalom előtti székben -Beszélgessünk-Vettem le a kabátomat, majd a Szabó Ádám úgy aktáját a kezembe véve ültem le Kornéllal szembe -Azért vagyok itt-Támasztotta fejét az összekulcsolt kezeire egy rossz fiús mosoly keretében -Én nem vigyorognék a helyében. Ismeri őt?-Csúsztattam elé a holttestről készül fényképet -Nem-Zavartodott össze -Akkor adok hozzá egy másikat is-Tettem a kép mellé még egy, mást ábrázoló fényképet is-Felismeri mi ez, ugye? -Megvárom míg elmagyarázza ügyvédnő!-Intett még mindig mosolyogva -Ne tettese a hülyét, az istenért is!-Csattantam fel-Ez egy arany,440 Cor-Bon kaliberű Desert Eagle, és a belőle származó lőszer, amit a testből szedtek ki-Magyaráztam, majd ismét az Ádámot ábrázoló képre mutattam-Ne hazudjon tovább! Ismeri igaz? Sőt, mi több. Maga ölte meg -Szabó Ádám, ismert drogdíler. Nem fizetett-Rántotta meg a vállait-Keresztbe tett nekem, de nem én öltem meg-Gondolkozott, míg jobb kezébe fogta a képet -Akkor ki volt? -Mégis honnan tudjam? -Tudom, hogy tudja-Tettem keresztbe a karomat, míg idegesen hátra dőltem -Túl okos ön-Húzta el a száját ezúttal ő -Adja fel, vagy én adom fel önt és ha nem a csempészet üggyel megy börtönbe akkor majd ezzel. Kell nekem a gyanúsított és per pillanat az egyetlen nyomom az, hogy maga pontosan tudja ki volt az -Ne felejtse el azt, hogy-Mondta volna, ha asszisztensem nem ront be az ajtón -Elnézést, hogy megzavarom önöket, de Misi szeretne gyorsan bejönni. Azt mondja egy elhalaszthatatlan kérdése van -Most nem érek rá-Intettem el, mit Gergő megértett és az információval együtt kisietett -Tehát? -Szóval ne felejtse el, hogyha én börtönbe megyek akkor az ön családja a sírkő alá-Dőlt előrébb fenyegetően, majd mikor válaszolni akartam egy ajtó nyitódás ismét megzavart minket -Bocs főnök, hogy zavarom, de ez most mindennél fontosabb-Rohant be Mihály és elém tett két papírt, amit én meglepődöttségtől kidülledt szemekkel dühösen figyeltem-Először is ide kéne egy aláírás, másodszor pedig maga szerint mit csináljak a Bálintos üggyel? Engedélyezni fogják a felfüggesztést? -Mondja maga nem ért a szép szóból?-Dörrent rá Kornél, mire a mögöttem álló férfi csak fél szemmel ránézett -Maga nem a főnököm, nem érdekel mit akar-Válaszolta, majd ismét mutogatni kezdett. Forrt bennem a düh és sokáig vissza is fogtam magam, de valószínűleg a Kornél és a reggeli incidensek által okozott feszültség lett rajtam úrrá -Én viszont a felettesed vagyok, szóval érdekeljen amit mondok. És ha én azt mondom, hogy te nem jössz be, akkor nem jössz be!-Emeltem fel a hangomat-Nem a te dolgod a legfontosabb, úgyhogy indulj kifelé innét!-Mutattam az ajtó felé, mire a férfi megszeppenve iramodott a kijárat felé-Ja és Mihály!-Kiáltottam utána-Az elkövetkezendő 20 munkanapra nem kell bejönnie. Fizetetlen szabadságra küldöm-Ismertettem a tényeket, mire nagyot nyelt, majd folytatta az útját kifelé -Ha pedig ön a családomat szeretné a sírba tenni akkor élete végéig fog a börtönben rohadni, abban biztos lehet -Soha nem fog tudni ezért dutyiba dugni-Nevetett fel szarkasztikusan -Rendben, akkor egyenlőre börtönbe dughatom a fenyegetéséért-Vettem ki a zsememben levő telefont, mely mindvégig vette a köztünk lezajló beszélgetést -Túl okos, mondtam már?-Sorvadt le a mosoly az arcáról -Elhozom magának az embert és ezt a felvételt kitörli. Legyen köztünk béke-Nyújtotta felém jobbját, mit én készségesen meg is ráztam -Mindenkinek jobb lesz így-Mosolyodtam el végül én is fellélegezve-Beszéljünk a riportról gyorsan-Pillantottam a márkás bőr karórámra-Van még 4 percünk. Bármit is kérdeznek hagyja, hogy én válaszoljak. Nem tart majd sokáig olyan 5-6 perc szokott lenni. Ha bármit kérdeznének öntől próbáljon semleges választ adni, hogy az ne kerüljön bele a tévébe-Tudattam vele, majd lassan szedelőzködni kezdtem, hisz a riport az aulában lesz hivatalos -Gergő!-Kiáltottam egy nagyot, mire a titkárom besietett -Igen? -Írja ki Mihályt 20 nap fizetetlen szabadságra. Az ügyeit ossza szét, ha valamit nagyon érdekesnek talál azt adja nekem, de ha nem muszáj akkor ne nagyon. Láthatja mi van itt-Mutattam a mögöttem lévő aktákra, mire ő elhúzta a száját -Hát az a Bálintos ügy lett elkezdve, holnap lenne a tárgyalása, de senki nem nézett még bele rajta kívül. Azt kinek adjam?-Gondolkodott el -Adja nekem és legyen szíves amíg nyilatkozom hozzon nekem két monstert-Mosolyodtam el kérlelően -Főnök!-Biccentette el a fejét oldalra hitetlenül -Ne nézzen így rám! Tudja mennyit aludtam én a hétvégén? Naponta 2 és fél órát-Rántottam meg vállaimat -De az egészségtelenebb mint a kávé-Értetlenkedett továbbra is -Kérem ne húzzon fel jobban! Elég volt mára. Ha nem hoz maga, akkor majd megoldom máshogy-Intettem le végül, majd megnézve magamat a tükörben szóltam Kornélnak, hogy indulunk kell. Kifelé menet, bár Gergő végig ellene volt az ötletnek, mégis vette a kabátját, szóval reményeim szerint beszerez nekem pár energiaitalt. Lefelé haladva a liftben összetalálkoztunk pár alkalmazottammal akikkel én váltottam egy-két szót, de a siettségemre hivatkozva nem húzódott el sokáig.
