Ez a nap...

99 8 0
                                    

2021 január 7. (még mindig)

miután elmentem az ágyba gondolkodni eluntam magam és elmentem futni. Kiértem a játszóhoz. Először bemelegítettem aztán csináltam pár fekvőtámaszt, és utána elindultam volna a futó térre ahol olyan kerekek lettek a szemeim mint még soha és olyan gyorsan vert a szívem hogy a fejemben éreztem.

Szia Miácskám hát te mit csinálsz itt kint ilyen későn?

csak megjegyzem hogy 20:20 van a történetbe

Őm hát izé otthon untam magam ezért eljöttem futni meg egy kicsit levegőzni.
Á értem én. Én is pont ezért vagyok itt én is.
Ó értem hát én pont futni kezdtem volna.
Akkor futhatnánk együtt ha gondolod.
Én ledermedt tekintettel csak annyit tudtam nemes egyszerűséggel mondani hogy oké.
Pont elkezdtünk volna futni amikor éreztem hogy valamit rám raknak hirtelen hátrafordultam és láttam hogy Juli néni egy pulóvert rak rám és arra int hogy húzzam össze. Felhúztam de félúton éreztem ahogy a pulóverből kiáramlik Juli néni illata.
Miácskám jól vagy.
Őm igen és köszönöm a pulóvert.
Nincs mit és rám mosolygott amitől lefagytam.

gondolataim
mit tegyek mit tegyek jézusom ezt nem hiszem el hogy pont velem történik meg.

valóság

Neki kezdtünk a futásnak de minnél gyorsabban futottam annál jobban kezdtem érezni Juli néni illatát. Mikor kellőképp elfáradtunk pihentünk egy kicsit. Leültünk egy padra és néztük az eget.
Milyen szépek ma a csillagok mondtam csillogó szemekkel.
Igen ma különösen mosolyogva mondta Juli néni.
Mikor felálltam Juli néni felhozott egy érdekes ötletet.
Mia mit szólnál hozzá ha versenyeznénk egyet?
Nem olyan rossz ötlet bár kétlem hogy bármi esélyem is lenne mondtam kicsit kuncogva.
Juli néni csak nevetett és azt mondta majd meglátjuk.
Na de mi lessz azzal aki veszít mi a feltétel.
Ha te nyersz akkor kitalálsz valamit.
Ha viszont én nyerek akkor 3 héten keresztül téged foglak feleltetni mondta a végét kicsit elnevetve.
Nagyon vicces mondtam gúnyosan de oké.
Oda álltunk a „rajthoz" Juli néni issza számolt majd neki kezdtünk a futásnak az elején Juli néni gyorsabb volt de a végén behoztam és nyertem.
Haha nem kell 3 hétig felelnem.
Juli néni csak nevetett és levegőért kapkodott. Majd megszólalt na mit szeretnél nyereségedért. Én gondolkodtam hogy min nemtudom mert pontosan tudtam mit akarok de nem tehetem meg de nem bírtam tovább oda mentem elé megcsókoltam volna de ekkor meghallottam a távolban egy ismerős hangot mindketten oda néztünk és láttam hogy Vivi volt az.
Szia Vivi mondtam nagyon mérgesen és bele néztem Vivi szemébe egy gyilkos tekintettel ezzel jelezve neki hogy kurv* rosszkor jött. Megkérdezte mit csinálunk itt majd megmutatta az időt mire mindketten Juli nénivel megugrottunk és mondtuk hogy haza kell menni. Vivi elköszönt majd mikor én is elköszöntem volna Juli nénitől oda súgta nekem hogy azt amit elkezdtünk be kell fejezni és elment mellettem perverzül elmosolyodva.
Én álltam lefagyva miközben magamban azt mondogattam hogy nem lehet igaz az hogy ő is akarta volna. Lassan haza cammogtam mikor haza értem mindenki leszidott hogy hol voltam meg hogy aggódtak értem de nagyon nem hatott meg. Bementem a szobámba leültem az ágyra és bámultam ki a fejemből, gondolkodtam azon ami ma történt ma este. Azon hogy mi lett volna ha megteszem? Mi lett volna ha Vivi nem jön. És ennél a gondolatnál jutott eszembe hogy a pulóvere nálam maradt.
Bassza meg ez nálam mára... nem tudtam befejezni a szavam meg hirtelen érezni kezdtem azt az illatot. Valószínű a pulóverből jött de nagyon jó érzés volt egyszerre izgató és megnyugtató. Aztán nemsokra rá elnyomott az álom.

„Viszonzatlan szerelem"Where stories live. Discover now