„Viszonzatlan szerelem"

„Nyugodt nap"

2021 január 24.

Vasárnap volt ami kicsit feldobta a napomat mert tudtam hogy holnap hétfő és láthatom. Felültem az ágyamon elvettem az asztalomról a telefonom bekapcsoltam mert megakartam nézni mennyi az idő meg kik kerestek. Mikor megláttam hogy juli néni vagy ezer üzenetet írt azt hittem elájulok, full kerek szemekkel néztem a telefonom. Feloldottam a telefont és megnéztem mit írt. Azt írta hogy ma 18:30 ra legyek ott a játszótérnél, azt nem írta melyiknél de én pontosan tudom hogy melyik az.
Anyának azt mondtam hogy az egyik osztálytársammal találkozok ott, elengedett. Leültem reggelizni de nagyon izgatott lettem amiatt hogy mi fog történni ott a játszón. 17:50 volt elkezdtem készülődni mert oda is kell még érnem. Elraktam a telefonom és elindultam. A szél nagyon hevesen fújt, de nyugtató volt. A szél bele kapott a hajamba és reptette bele a hold fénybe. Oda értem a játszóhoz 18:00 kor, kicsit korábban ezért leültem egy padra. Nem volt rajtam kabát de pulóver se mert minek nincs hideg á. De hirtelen nagyon hideg lett elkezdtem fázni, de éreztem hogy rámkerül valami meleg és mögöttem egy ismerős női hang azt mondja hogy mért kabát nélkül jöttem. Bennem a levegő is megállt, hátrafordultam és megláttam ahogy Juli néni szemei világítottak a holdfény től, gyönyörű volt. Oda adta a pulóvert amit rám terített az előbb felvettem és csak akkor láttam hogy az ugyan az a pulóver volt amit már egyszer rámadott, kicsit megilletődtem és kicsordult a szememből egy könnycsepp. A könnycsepp a holdfényben csak világított és esett le a földre. Juli néni oda nézett rám megfogta a vállam felrántott a padról és megölelt. Én megse tudtam szólalni de átöleltem. Aztán csak azt hallgatom ahogy elkezdek sírni, és ezzel együtt érzem ahogy Juli néni egyre erősebben ölel. Aztán érzem a kezemen hogy egy könnycsepp végig folyik. Eltoltam kicsit magamtól udvariasan Juli nénit akinek a szemében apró könnycseppeket láttam, nem értettem mért sír nem fogtam fel akkor ott csak leültettem én meg leültem mellé és hallgattunk mindketten. A szél süvítését is meglehetett hallani mikor Juli néni fejét éreztem a vállamon. Én oda néztem azon nyomban, láttam hogy még mindig sír, letöröltem a könycseppeket a szeméből, erre ő csak felnézett rám és elmosolyodott majd visszadőlt a vállamra. A hosszas csendet én törtem meg és azt kérdeztem mért hívott ide. Felkelt a vállamról a maradék könnycseppet elsöpörte a gyönyörű szemeiből és felém fordult, de mikor a szemembe nézett megint kicsordult egy kettő. Aztán elkezdte mondani hogy azért hívtalak ide mert valamit szeretnék neked elmondani. De nem tudta elmondani hogy mit akar elmondani nekem mert elkezdett esni az eső. Egymásra néztünk és a csendes sírásos jelenetet felváltotta az hogy nevetésben törtünk ki. Az esőben elkezdtünk ugrálni, jól éreztük magunkat nagyon. Aztán eszünkbe jutott hogy haza kéne menni de ekkor egy hatalmasat villámlott mire és ugrottam egy nagyon de eldőltem egyenesen Juli néni ölébe. Elkapott rám nézett és nevetni kezdett, én is elkezdtem nevetni. Azt mondta hogy közel van a kocsija és elvisz engem haza. Mondtam hogy igazán nem kell haza tudok menni de ekkor megint villámlott egy hatalmasat és inkább azt mondtam hogy mégsem tudok haza menni. Ő csak nevetett és gyorsan elkocogtunk a kocsijáig. Megkérdeztem hogy mégis hogy fogunk beszállni tök vizesen mire ő csak annyit mondott hogy majd kiszárítja a kocsit meg van törölköző a kocsiba. Beültünk nagy kínok árán adott nekem is egy törölközőt meg ő is vett el eggyet. Elkezdtem megtörölni a hajam amikor láttam hogy ő is a haját törli, nagyon felizgatott de próbáltam nem mutatni. Csak akkor szakadt el a cérna mikor megkért hogy húzzam le a cipzárt a pucsiáról. Lehúztam és amikor megláttam hogy a pólója is át ázott és két mellel talátam magam szemben akkor olyan szinten zavarba jöttem hogy ott azonnal letudtam volna venni róla a pólót is de hát nem tehetem. Megtörölköztünk nagy kínok árán és elindultunk. Ő vezetett én mondtam az utat neki. Hamar oda értünk mert hát kocsival nem nehéz meg nem is lakok olyan messze. Kiszálltam az autóból elköszöntem és azt mondtam neki kicsit perverzül hogy a pulóver még nálam marad. Ő csak bólintott és elmosolyodott. gyorsan bementem a házba és megfürödtem felvettem száraz ruhát és közben azon gondolkodtam hogy mit akarhatott nekem elmondani. Majd egyszer úgy id megtudom remélem. Elmentem enni aztán kidőltem, sok volt nekem ez egyszerre.