„Viszonzatlan szerelem"

"Távol azoktól kik fontosak nekem"

3 hét telt el azóta hogy otthon voltam, azóta megjavultam minden jó volt csak egy valami nem. Elhatároztam hogy távol maradok Kati nénitől, Juli nénitől, és Julcsi nénitől. Meg mindenkitől. A probléma viszont ott van hogy nekem ezt megálnom olyan nehéz mert távol kell maradnom életem szerelmeitől. De mindenkinek jobb lesz ez így. Míg éltem életemet bánatban és szenvedésben annál jobban tudtam koncentrálni a tanulásra, nem tudom hogy miért de jobbak lettek a jegyeim pedig egész idő alatt csak arra a három nőre gobdoltam. Kiment az iskolából felhívtam mamámat hogy majd később megyek azt mondta oké de ha megint éjfélkor megyek haza akkor nagyon nagyon megjárom. Szóval a tervem hogy kinmaradok hajnalig füstbe ment. Kimentem a játszótérre mert az az egyetlen hely ahol önmagam lehetek, ott történt velem életem legjobb napja is de megfogadtam hogy bármilyen nehéz is de azt a napot el kell felejtenem. Kimondva ez nagyon egyszerűnek hangozhat aki még nem volt ilyen helyzetben de számomra aki mindig ilyen helyzetben ragadt annak szörnyen nehéz. Járkálgatok levegőzök de nem tudok nem rájuk gondolni, mi lehet velük? Vajon el tudtak e felejteni engem? De nem szabad erre gondolnom mert el kell felejtenem ezt az egészet. Idő közben valami oknál fogva elkezdtem futni, és nekem jött egy oszlop, én pedig labilis lelkiállapotban bele basztam egy nagyon és majdnem eltört a kezem. De nem éreztem a fájdalmat, legalábbis fizikailag egyenlőre, de lelkiekben borzalmasan fájt, az egész életemet tönkretette ez a szerelem. Aztán magam mögött hallottam egy hangot.
Mia...
Haggyon magamra Kati néni.
Mi a baj.
Minden.
Mi az a minden?
Nem mindeggy az magának? Mit foglalkozik velem nem vagyok se az anyja se az apja se a barátja se a felesége.
Az utóbbi még lehetsz.
E mondat hallatán a szemeim kikerekedett és hátra néztem a mögöttem lévő elsütött tekintetű Kati nénire.
Hogy mit mondott az előbb?
Azt amit gondolok.
De de.
Szeretlek Mia. Mióta az iskolában tanítok te voltál az egyetlen aki megtudott nevetettni aki ha bánatos voltam megkérdezte hogy minden oké e. És valamiért te vagy az első lány akibe bele szerettem.
Én nem tudtam mit mondani csak elkezdtem keservesen zokogni, nem csak ettől hanem attól is, hogy lenyugodtam és már éreztem a kezemet és borzalmasan fájt. Egyszerre voltam a világ legboldogabb embere, és egyszerre voltam a legszomorúbb embere is.
Tudom nem hiszed, hogy ilyen létezhet de ez van nem tudok mit tenni beléd szerettem, szeret...
A mondatot már nem tudta befejezni mert teljes magabiztossággal és hatalmas félelemmel egybe kötve flash módjára támadtam meg az ajkait és vadul csókolni kezdtem( azt hozzá teszem, hogy még mindig a játszó téren voltunk, nagyon idilli hely) amit ő egyből viszonzott, közben észrevettem egy vén banyát aki olyan undorral és megvetéssel nézett ránk mindtha a pokol szart volna minket de ezzel mit sem törődve ám a csókunkal annál inkább haladtunk a haza felé. Csak egyetlen bökkenő volt, hogy hova haza? Mármint hozzá vagy hozzám. A dolog hamar eldőlt mert senki nem volt otthon nálunk és holnap estig nem is lessz otthon senki szóval hozzánk mentünk.
Wow szép ház , te rendezted be?
Mondhatjuk, egy pár dolgot mama csinált de a nagyrésze az én munkám.
Nagyon ügyes vagy. Az írás hogy, halad?
Megyeget, annak a könyvnek amit ki akarok adni már nem kell sok márcsak utána kell járnom hol tudom kiadni.
Nekem van egy ismerősöm aki eltudja intézni ha jó a könyv.
Megkérdezné nekem kérem?
Persze.
Ezer hála és mit kér érte cserébe?
Téged mondta olyan perverz mosollyal az arcán amit nem hogy nőtől de még férfitől sem láttam.
Nem gondoltam volna hogy maga ennyire perverz Kati néni, amikor először feküdtünk le egymással akkor nem volt ennyire perverz, tudom de most, hogy elmondtam hogy szeretlek így olyan feltüzelve érzem magamat.
Ugye tudja, hogy ezek a dolgok megtörténnek attól még nem leszek magával?
De miért nem hisz te is szeretsz engem nem igaz?
De de szeretem magát nagyon is de még először megakarom szerezni azt a nőt akit még magánál is jobban szeretek vagyis Juli nénit, sajnálom tudom, hogy ez fájt magának de muszáj volt kimondanom.
Tudom hogy jobban szereted nálam és azt is tudtam mindig is, hogy ki az a nő, már azelőtt sejtettem, hogy te elmondtad volna nekem mikor először lefeküdtünk egymással.
Egyébként te nem éred be egy nővel?
Beérném de nekem mindketten kellenek mert akkor leszek igazán boldog és kiélhetem végre a  perverzitásaimat.
Ajjaj mire válalkoztam.
Ez a mondat számomra annyira aranyos volt hogy megcsókoltam amit viszonzott bár én egy csókot akartam csak de fél perc múlva már ott tartottunk hogy póló nélkül a mellét markolászom ő pedig nagyokat nyög. Nagyon feltüzelt a dolog szóval muszáj volt a nadrágját levennem mert nem bírtam tovább.
Amint levettem a nadrágját a csodálatos lába tárult elém és a bugyija ami hát nem igazán sokáig maradt rajta. Levettem róla és bármiféle előjáték nélkül elkezdtem vadul ujjazni, szerintem nagyon meglepődni sem volt ideje a nyögések közepette. Éreztem ahogy a teljesen elélvez. Miután elélvezett abba hagytuk majd kimentünk a konyhába kaját csinálni de beesteledett és aludni is kellett szóval, Kati néni itt maradt velem nekem pedig nem sikerült távolmaradnom azoktól akiket szeretek.

Köhöm sokára de itt van az újjabb rész némi jellegű perverzitással csak hogy szokjatok engem xd viccet félretéve nagyon köszönöm, egyáltalán olvas valaki mert mikor elkezdtem ez az egészet abban bíztam hogy legalább 6 össz olvasottságom legyen most pedig 1000 felett van, nagyon szépen köszönöm.