Sziasztok! Íme a következő rész. A karácsonyi különkiadásra nem volt időm, de majd valamikor lesz ilyen "rész" is, ahol a többi könyvem szereplői is benne lesznek. :)
Vissza viszem a könyvet a gardróbba, majd kifele menet megállapodik a tekintetem az egyik kedvenc ruhámon, amit Niall annyira szeret rajtam látni. Egy vékonypántos fekete hálóing, ami a combom közepéig ér. Alján és a mell résznél csipkével. Eszembe jut, hogy mi van, ha nem csak Niall van a szobában, így miután felvettem a ruhát, kiszóltam neki.
- Szívem! Be tudnál jönni?
Ezután figyeltem, hogy megszólal e valaki más, de nem hallottam senkit. Szerencsére. Így mosolyogva vártam, hogy a vőlegényem kinyissa az ajtót.
- Jövök – mondja, és már nyílik is az ajtó, majd amint belép eláll a lélegzete
Szó nélkül közelebb lépek hozzá és a nyaka köré kulcsolom a kezem. Becsukja maga mögött az ajtót, és kulcsra is zárja, mire felkuncogok.
- Mit is akartál? – teszem fel a költői kérdést
Nem válaszol, csak hevesen megcsókol. Egészen a sminkasztalig hátrálunk, ahova felültet...
- Azt hiszem minden lényegeset megbeszéltünk – nézek fel csupasz mellkasáról mélyen a szemébe nézve
- Szerintem is – válaszol mosolyogva és egy lágy csókot lehel az ajkamra
Csókunk után visszahajtom a fejem a mellkasára és lassan el is nyom az álom.
~fél órával később~
Valaki kopogott az ajtón. Kivételesen kopogott. Ez lehetetlen szokott lenni a családunkban, úgyhogy kíváncsi voltam ki az.
- Gyere be – mondom álmos hangon, kicsit följebb húzva a takarót, mert nem volt (még mindig) rajtunk ruha
Lottie jött be, majd amint meglátta, hogy ennyire fel van húzva a takaró, Niallnak meg a mellkasa szabad, visszabújt az ajtó mögé.
- Nem megyek beljebb – mondja határozottan – csak annyit akartam, hogy a többiekkel a két kicsit és anyuékat kivéve elmegyünk a Sally's-be (ez a helyi bár). Van kedvetek jönni? – fejezi be még mindig az ajtó mögött állva
- Magunkra kapunk valamit és jövünk – mondja Niall
- Ez sok infó volt – mondja, és becsukja az ajtót, mi meg csak felnevettünk
Niall volt a sötét herceg, én meg a gyönyörű fehér hercegnő. Ő csupa feketébe, én fehér trikóban és világos farmerban. De így is passzoltunk.
A többiek a nappaliban vártak. Amikor leértünk hatalmas tapsot és füttyszót kaptunk.
- Ennyire lassan én sem öltözök – kezd el Louis rögtön piszkálódni
- Na de ezek után se? – kérdezi Zayn sejtelmesen
- Malik, ha nem fogod be, akkor itthon maradsz a kicsikkel és anyuék jönnek helyetted – fenyegetőzök tudva, hogy fél a kicsiktől
- Befogtam – teszi fel a kezét védekezően
- Ne fogd be – lép közelebb kettőnkhöz Louis – mit csináltak ezek ketten?
- Nyugi bátyus – simítom meg a karját – MI, nem csináltunk semmi rosszat – mondom mélyen az ideges szemébe nézve
- Tényleg nem történt semmi – jön oda Lottie, látva, hogy Louist most valahogy nehezebb megnyugtatni
Aztán mintha véget ért volna a varázslat, Louis szeme kitisztult, megrázta a fejét és mosolyogva nézett ránk.
- Hiszek nektek – mondja a hamis mosolyával, és érződik a hangján, hogy nem őszinte, de ezt csak én vettem észre, a többieket ezzel megnyugtatta
Ezek után elindultunk a bárba. Körülbelül egy sarokra volt a házunktól, úgyhogy gyorsan odaértünk. Kevesen voltak bent, aminek én örültem. Nem szeretem a tömeget. Egyből elfoglaltuk az egyik sarokban az asztalt, majd jött is a pincér.
- Mit hozhatok? – néz körbe a társaságunkon
- Kezdjünk valami röviddel – dobja fel az ötletet Louis – 10 tequilát kérünk – mondja és a pincér már megy is az italokért
- Mire iszunk? – kérdezi Fizzy amint megkaptuk az italokat és mindenki a kezében tartja a poharát
- Arra, hogy a kishúgom végre meggyógyult és boldog – mondja Louis, mire elmosolyodom, és el is döntöm, hogy nem kérdezek tőle semmit
Már nem látszik rajta sem a hamis mosoly, sem az idegesség. Végre ő is boldog és nem azon stresszel hogy velem mi van. Megisszuk az italokat és már kérjük is a következő kört. A csajok koktélt, a fiúk whiskyt és vodkát. Tipikus mi.
Ezek után elmentünk táncolni. Mivel pont párosan vagyunk, így mindenkinek volt párja. Harry – Fizzy, Liam – Lottie, Zayn – Daisy, Louis – Phoebe, Niall meg velem. Majd újabb kör ital, újabb tánc. Ez ment addig amíg alig bírtunk már járni, így elindultunk hazafele egymást támogatva.
- Régen ittam ennyit – fogja Louis a fejét
- Én meg régen éreztem magam ilyen jól – mondja Lottie
- Ti vagytok a legjobbak – érzékenyülök el és könnyekkel a szememben ölelem meg mindannyiójukat
A csajok is egyből elkezdtek szipogni, a fiúk meg próbálták tartani magukat kisebb nagyobb sikerrel. Ilyen ez a Tomlinson family.
Ha tetszett a rész akkor vote+komment! ;)
Rachel
YOU ARE READING
Amnesia (N.H.)
FanfictionRachel Tomlinson balesetet szenvedett a bátyjával, Louis Tomlinsonnal együtt, és Amnéziás lett. Szerencsére van ki segítsen a bajban....