Amnesia (N.H.)

7.~ Amnézia

Jó olvasást! ;)

A kórházi ágy szélén ültem, Niall a két lábam között állt és csak néztük egymást. Nem tudtam ilyenkor mit kéne mondani. Mert az egy dolog, hogy egymásra találtunk. De ez egy napig fog tartani, vagy tovább?

- Most legyél okos – mondom neki és szerencsétlenségemben rádőlök a mellkasára, erre ő nem mondott semmit, csak elkezdte a hajamat simogatni – volt már ilyen eseted? Vagy ez neked is új szituáció?

- Volt, de nagyon régen. És nem gondoltam bele hogy mit tennék – mondja és még mindig simogatja a hajam, majd maga felé fordít – de megoldjuk – mondja mosolyogva – kapok csókot? – kérdezi vigyorogva, mire csak egy szemforgatást kap – többször nem fogom megkérdezni – mondja és ajkaimra hajol, de én nem olyan vagyok, hogy könnyen engedek, így szorosan összezártam a számat

Erre ő elkezdte simogatni az oldalamat, mire elmosolyodtam. Ő meg kapva az alkalmon ostromolni kezdte ajkaimat. Mosolyogva válok el ajkaitól.

- Ez mi volt? – kérdezem

- Ez? Szerintem egy csók – mondja, és még egyszer megakar csókolni, de én ajkaira teszem a kezem

- Most már tényleg beszéljük meg – mondom

- Oké – mondja és elhallgat

- Van ötleted?

- Aha, mondjuuuuunk... a naplód napi jegyzetei végére odaírod, hogy mit nem szabad elfelejtened, és ezt minden reggel elolvasod

- Ez jó – rajzolok köröket a hasára

Kezét állam alá teszi, fölemeli a fejem, és ismét ajkaimra hajol. Egyre hevesebben csókol.

- Szeretlek – válik el ajkaimtól

- Én is szeretlek – mondom és most én hajolok az ő ajkaira

Fél perc múlva elkezd hátrafele dönteni. Én hajába túrtam és úgy feküdtem a hátamra. Ő jobb kezével nyakamat karolta át, bal kezével meg a kórházi ruha alá nyúlva kezdte el simogatni a hasam.

Majd kopogtak... Nem csodálkoztam amikor Nialltól elválva a bátyámat pillantottam meg. Ő eddig bírta azt, hogy egy sráccal kettesben vagyok.

- Eddig bírta – mondom mosolyogva

- Ennyire félt? – kérdezi Niall, miközben föláll

Ahogy állt, pont eltakarta a fejem, így Louis nem látott.

- Igen, van amikor túlzásba viszi – mondom – mint mondjuk most – mondom, és nyaka köré tekerem a kezem – csináljunk úgy mintha nem hallottuk volna – mondom vigyorogva és Niall megértve ajkaimra hajol

Miközben nyakát öleltem, az ajtóban álló fiúknak, mert már nem csak Louis állt ott, megmutattam a szép vörösre festett középső ujjam. Louis eddig bírta, mert rögtön berontott. Liamék megpróbálták elkapni, de túl gyorsan jött be. Éreztem hogy Niall elakar válni tőlem, de én nyakát óvatosan magam felé húzva jeleztem, hogy még ne.

- Rachel – szólal meg Louis – mire már elváltam Nialltől

- Jé! Te itt vagy? – játszom a hülyét, Niall meg a derekamat karolja át oldalról, mert én egy kicsit oldalra fordulva beszéltem Louishoz

- Jé! Mi itt vagyunk – mondja, és egy kicsi féltékenységet veszek észre a szemében

- Ugye nem? – kérdezem felháborodva

- Mi nem? – kérdez vissza, de biztos tudja hogy miről beszélek mert szemében egyre erősebben látszódik a féltékenység

- Tudod te nagyon jól – mondom, és leszállok az ágyról és Louishoz megyek, majd megölelem – szerintem ismersz már annyira, hogy tudd én ugyanúgy szeretlek most téged, mint eddig – mondom, és egy puszit nyomok az arcára

- Tudom – mondja – de... – kezdi el de nem fejezi be

- Nincs de, mert nincs olyan érved, ami értelmes lenne – mondom mosolyogva – és már rég nem élne – mutatok Niallra – ha nem olyan lenne mint amilyen. Ha tuskó paraszt lett volna, akkor nem lettünk volna itt együtt.

- Kezdek félni – hülyül Niall

- Nem tőle kell hanem tőlem – mondja Louis

- Állj le! – mondom, mire feszült testtartása elernyed

- Oké – mondja, majd odamegy Niallhoz

Félve fordulok meg, majd megnyugszom amikor már Louis őszintén mosolyog a barátomra.

- Következő program? – kérdezem tőlük

- Anyuék hazamentek, a fiúk elmentek dolgozni még ebben a kevés időben, neked is menned kell – mondja Louis Niallnak – mi meg ketten bent maradunk – mondja nekem

- Értem. Akkor tényleg menj – mondom Niallnak – nehogy kirúgjanak – mondom, és egy gyors csókot lehelek ajkaira

- Oksi, sziasztok – mondja és kimegy

Remélem tetszett! ;) Hagyjatok magatok után nyomot! <3