Ma érkezik haza anyu a hosszú, 2 hetes konferenciáról, és úgy döntöttünk Louissal, hogy ketten elé megyünk a reptérre. Nem szóltunk senkinek, a többiek csak annyit tudnak, hogy bevásárolni megyünk. Fél óra múlva indulunk, úgyhogy elkezdek öltözni.
Írtam le az utolsó szót, és a szekrényemhez lépve elővettem a ruháimat, ami egy rövid farmernadrágból, és egy csipkés felsőből állt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Racheel! Kész vagy? – kopog Louis
- Mindjárt! – mondom, és fölkapom az ágyam mellől a kistáskám, és kinyitom az ajtót – jó reggelt – lépek ki és megölelem, majd egy cuppanós puszit nyomok az arcára
- Jó reggelt – mosolyodik el – mehetünk? – bújik ki az ölelésből
- Igen – mondom csillogó szemekkel, és elindulunk lefele a lépcsőn
Igen, mert az emeleten vannak a szobáink. Csak anyuék szobája van a földszinten. Meg ott van még a konyha meg a nappali.
- Ha hazajöttünk sütünk palacsintát? – nézek Louisra miközben elérünk az ajtóhoz, és belelépek a szandálomba
- Süthetünk – mondja mosolyogva – Szia Dan! Fél óra és jövünk – köszön el apától
- Rendben, sziasztok. Vigyázzatok magatokra! – mondja mosolyogva, mire Louisra nézek
- Elmondtad neki? – kérdezem felháborodva
- Muszáj volt
- Muszáj?
- Igen – mondja Dan, és kijön a konyhából – de siessetek, mert elkéstek
- Oké, szia! – intek neki, és kimegyek, de miután kiértünk és Louis becsukta az ajtót, neki estem – Miért mondtad el?
- Egy embernek muszáj róla tudni. Ezt mondta. Megfenyegetett, hogy ha nem mondom el, akkor nem mehetek a hétvégén a fesztiválra
- Ajj, Louis. – mondom lesajnálóan – annyira hiszékeny vagy – mondom mosolyogva, és beszállok a kocsiba
Ő is beszáll, majd elindítja a kocsit. Majd kihajtunk a kocsifeljáróról, és a reptér felé vesszük az irányt. Közben elindult a rádió, és a Little Mix legújabb számát kezdték el játszani.
- Keress valami más csatornát – mondja Louis, én meg előre hajoltam és arrébb tekertem, mert tudtam, hogy Louis nem szereti ezt a bandát
De ott szintén Little Mix szólt.
- Semmi? – néz le rám Louis, de bár ne tette volna
- LOUIS AZ UTAT NÉZD! – mondom föl nézve, mert éppen kirohant egy 5 éves kisfiú elénk a labdája után
Louis gyorsan elkapta a kormányt, de ahhoz túl gyorsan hogy megtudjak kapaszkodni. Majd a járdán kötöttünk ki a kerítésnek ütközve. Bevertem a fejem a műszerfalba. Megfogtam ott ahol fájt, majd megnéztem a kezem, ami tiszta vér volt. Majd minden egyre homályosabb lett, és végül elsötétült minden.
Íme az első rész! Remélem a továbbiak is jók lesznek, bár még nagyon az elején tartok. De megpróbálom élvezhetővé tenni! ;)
