Bocsi a sok késésért, de összejöttek a dolgok! De azért remélem tetszeni fog! ;) Jó olvasást! :)
~Fél órával később~
Kint ülünk a váróban Dannel és anyuval. Rachelt még operálják.
- Ms. Poultson? – jön oda Lewis doktornő
- Hogy van Rachel? – ugrik föl anyu
- Jelenleg stabil az állapota, de a halántéklebenye súlyosan megsérült a balesetben – mondja, mire kérdőn nézünk rá, magyarázatot várva – az agyában egy rész súlyosan megsérült, aminek a hegszövete akadályozni fogja a rövid távú memória hosszú távú elraktározódását alvás közben – mondja, én meg összetörök
- Amnéziás lett? – kérdezem könnyes szemmel
- Igen – mondja az orvos – nagyon sajnálom – mondja, és megsimogatja a vállam
- És mit lehet ellene tenni? – kérdezi Dan
- Sajnos semmit
- Találkozhatunk már vele? – kérdezi anyu
- Igen, már eszméleténél van. Jöjjenek – mondja és elindul, mi meg követjük
- Elmondjuk neki? – nézek anyuékra
- Még ne – mondja anyu, és belépünk
- Anyu! – néz anyura Rachel – sajnálom, hogy nem tudtunk elmenni eléd – mondja, mire anyu elkerekedett szemekkel néz ránk
- Értem akartatok jönni?
- Igen – hajtom le a fejem
- Ajj, Louis – jön oda anyu, és megölel
- Hogy vagy? – lép oda Dan Rachelhez
- Jól. De az orvosok nem mondanak semmi konkrétat. Ti tudtok valamit? – kérdezi, és a fejéhez nyúl – mi ez a heg itt? Nem volt ez itt eddig – mondja, Dan meg kérdőn anyu felé fordul
- Kicsim! – lép oda anyu az ágyhoz – karamboloztatok Louissal
- Igen, tudom. Egy kisfiú kirohant elénk a labdája után.
- Igen, és amikor behoztak a kórházba, annyira súlyos volt az állapotod, hogy megkellett műteni, mert az agyadban egy rész súlyosan megsérült, aminek a sebe akadályozni fogja a rövid távú memóriád hosszú távú elraktározódását alvás közben – mondja anyu szó szerint amit az orvos mondott
- Vagyis? – néz mindannyiunkra kérdőn Rachel
- Amnéziás lettél – mondom könnyes szemmel, és végre közelebb merek lépni hozzá
- Az új információkat nem fogod tudni megjegyezni – szólal meg Lewis doktornő
- Neee! – fakad ki Rachel, és elsírja magát – és nem lehet ez ellen tenni valamit? – néz a doktorőre
- Sajnos nem – válaszol
- És ha elkezdenél naplót írni? Leírnád, hogy mi történt előző nap, amit másnap reggel elolvasol.
- Ez jó ötlet – mondja a doktornő, mire a többiekre nézek
- Próbáljuk meg – mondja Rachel – De – akad meg – ugye a családomra emlékezni fogok? – kérdezi megijedve
- 99%. Általában ilyenkor az ember a baleset napjáig visszaemlékezik, de mindig a baleset előtti napot éli meg újra meg újra. De ha nap elején szembesíti magát ezzel, akkor lehet, hogy egy idő után már az újakat is tudni fogja. Például barátod lesz, akit a baleset előtt nem ismertél, de a naplóba mindig leírod, és reggel ezt megtudod, így egy idő után, már fölismered azt az embert.
- Értem – mondja Rachel szomorúan – mikor mehetek haza?
- Még ma megfigyelésen tartjuk, de holnap már hazamehetsz
- Értem
- Akkor én itt maradok veled – mondom rögtön
- Biztos? – kérdezi anyu
- IGEN – mondom – viszont hozzatok be neki egy naplót már most, hogy le tudja írni a mai nap történéseit
- Oké – mondja anyu, és odahajol Rachelhez, és egy puszit nyom az arcára – szia kicsim. Mindjárt jövünk
- Sziasztok! – köszönünk egyszerre
- Malik! – szól egy ápolónak Lewis doktornő – hozz be egy széket
- Rendben – mondja a srác, és fél percen belül már ott is van a székkel
Rachel annyira nézte, hogy 100%, hogy megtetszett neki.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Köszi – veszem ki a srác kezéből a széket
- Nincs mit. Figyelj! Hallottam mi történt – mondja, én meg kérdőn nézek rá – és azt szeretném kérdezni, hogy nincs-e kedved úgy egy fél óra múlva kijönni a szomszéd kajáldába. Bekapunk valamit a haverokkal, aztán jövünk vissza.
Éppen válaszoltam, amikor Rachel lehúzta a karom, és a fülembe suttogott.
- Kérlek menj el! Akkor van esély hogy visszajön – mondja
- Annyira tudtam – mondom nevetve, Rachel meg vigyorogva nézett
- Mit? – kérdezi az ápoló
- Semmi. Megyek veletek
- Rendben. Akkor fél óra múlva visszajövök
- Oké – mondom
És kiment. De még az ajtóban megállította Lewis doktornő.
- Miben mesterkedsz Malik? – kérdezi gyanakodóan
- Semmiben doktornő. Csak ismerkedek – mondja vigyorogva Malik
- Remélem is – mondja, majd hagyja, hogy elmenjen – még visszajövök – mondja nekünk, és ő is elmegy
