Stockholm Syndrome /One Direction FF/

Third Episode

-Mi a lófaszt műveltetek vele?-hallottam meg Louis hangját, és kezdtem visszanyerni az eszméletem.

-Én csak egy pofont adtam neki.-mosta kezeit Zayn. Kíváncsi voltam, hogy mit beszélnek, ezért inkább még nem nyitottam ki a szememet.

-Persze Liam fülese után. Elment az eszetek, az volt a terv, hogy váltságdíjat követelünk, és ha megkapjuk, lelépünk. Nem?-kérdezett vissza Lou.

-Valóban? Az előbb még nem ezt mondtad, mi van Hazza kielégített, és már a pártját fogod?-hallottam Zayn hangjában a dühöt.

-Ugye te sem gondoltad komolyan, hogy megdugom a legnagyobb haveromat?-Louis hangjából kihallatszott a döbbentség.

-Hát, sokszor fenyegeted azzal, szóval mi azt hittük........-kezdte Liam, de az érintett közbevágott.

-Jézusom, ti tényleg azt hittétek, hogy együtt vagyunk Harry-vel?-nevette el magát.

-Miről van szó?-harsant fel az imént említett srác meggyötört hangja.

-Ezek a faszok azt hitték, hogy együtt vagyunk.-röhögött Louis, de valamiért Hazza nem nevetett. Lou abbahagyta a nevetést, majd folytatták a beszélgetést.

-Komolyra fordítva a szót, ha a kis csajért nem fizetnek, meg kell ölnünk.-töltötte be az üres teret Liam rekedtes hangja, ami igazán megrémített.

-Már ne is haragudj, de te el tudsz számolni a lelkiismereteddel, azok után, hogy megöltél egy embert?-vonta kérdőre a göndör.

-Igazad van, akkor viszont elvisszük valahova, és otthagyjuk.-mondta Niall, mire Harry eléggé kiakadt.

-Akkora barmok vagytok, szerintem most engedjük szabadon, megígérte hogy nem szól a rendőrségnek, amúgy meg leléphetünk, az egyik haveromnak van háza Finnországban, és nevet is változtathatunk.-fejtette ki Hazz.

-Szó sem lehet róla.-vágta rá Zayn.

-Oké, akkor mi a terv?-kérdezte Louis én pedig lassacskán, de elkezdtem felülni. Kinyitottam a szemem, és meglepődve tapasztaltam, hogy már olyan sötét van, hogy kénytelenek voltak lámpát kapcsolni. A mocorgásomra a fiúk felém kapták a tekintetüket.

-Jó reggelt Csipkerózsika! Jót aludtál?-tett fel egy igazán gúnyosan hangzó kérdést Zayn. Nem válaszoltam, csak hallgattam, és fogtam a fejem, ami eszméletlenül sajgott.

-Kérdeztem valamit, nem?-emelte fel a hangját az az idegbeteg fekete hajú, és már elindult felém, mire Harry és Lou elé álltak.

-Most tért magához, nehogy már nekiess.-szólt rá Louis.

-Igazuk van, ne verd agyon a kis ribancot, dolgunk van vele.-utasította Niall.

-Rendben, de még nagyon megkapja a magáét, ezért a húzásáért.-forgatta meg a szemeit Zayn.

-Szóval, most elmegyünk venni egy eldobható telefont, majd felhívjuk apádat, hogy fizessen váltság díjat, már biztos feltűnt neki, hogy valami történt veled.-mondta Liam.

-Akkor irány a mobil kereskedés. Harry és Louis gyertek Liam itt marad a kisasszonnyal.-mondta Niall, mire felkaptam a tekintetem. Liam felém küldött egy igazán csábos mosolyt, de még ez sem enyhített a pánikon.

-Nem maradhatna inkább itt Harry?-néztem kétségbeesetten a göndörke zöld íriszeibe.

-Szó sem lehet róla, még a végén elenged, aztán menekülhetünk a picsába.-mondta Zayn és ő is elindult felfelé Niall után, majd követte őket Lou, végül Harry rám emelte pillantását, amiben látszott a sajnálat. Megfordult és ő is felment a lépcsőn. Liam vészesen közel jött hozzám, mire én összehúztam magamat. Féltem tőle, és a társaitól is, talán Harry is valamilyen szinten félelmet váltott ki belőlem. Soha nem éltem még ilyet át. Apu és anyu mindig megóvtak, és akkor idegesített, de bár most is itt lennének velem.