Stockholm Syndrome /One Direction FF/

Sixth Episode

Nagy nehezen odamentünk a bejárati ajtó elé, ami cseppet sem volt átlagos a maga sárga színével, majd Niall kopogni kezdett.

-Mi a picsát akarsz már megint George..............-kezdte a barnásvörös hajú lány, de megakadt a mondandójában, amikor megpillantotta a szőke "úriembert".

-Szia.-nézte a földet Niall, majd hirtelen a lány arcára szegezte a tekintetét.

-Luke mondta, hogy jöttök, de nem gondoltam, hogy te is jössz, na mindegy. Gyertek be!-nyitotta szélesebbre az ajtót, majd beinvitált minket. Feltűnően végignézett rajtam, ami elég kellemetlen volt, mivel épp a "göndör-ördög" tolt maga előtt, akár csak egy rabot, mondjuk valamilyen szinten az voltam. Beérve a lakásba egy hatalmas nappaliféleség tárult elénk. Abból nyílt egy konyha, és egy csigalépcső vezetett felfelé.

-Hozhatok valamit inni? Van itthon egy kis Jack, azt hiszem Jim is akad, illetve vodka.-sorolta fel a választékot a kellemes ausztrál akcentussal rendelkező lány.

-Én csak egy pohár vizet kérnék, vezetek.-mosolygott rá Zayn.

-Jack.-jelentette ki Liam, hangjában semmi kedvesség sem volt.

-Én is azt kérek.-válaszolta Louis.

-Vodkát, de csak ha van hozzá narancs is.-nevetett Harry.

-Jaj, Harold, szerencséd van, mert épp ma hoztam.-kacsintott rá a csajszi.

-Én nem kérek semmit.-mormogta Niall, mire a lány csak bólintott, végül felém fordult, és igazán elbűvölő mosolyt villantva nézett.

-Be sem mutatkoztam, a nevem Poly.-nyújtotta a kezét, mire hátranéztem az összekötözött kezeimre, ő pedig összeráncolta a homlokát.-Srácok, már megint milyen baromságot követtek el? És mire kell nektek ez a lány?-folytatta.

-Az most mindegy!-mondta Liam tömören.

-Jó, csak kíváncsi voltam, ezért nem kell leharapni a fejemet.-forgatta meg Poly a szemeit.

-Mi az srácok, arra bátrak vagytok, hogy ájulásig verjetek, de azt már gyávák vagytok elmesélni, hogy elraboltatok, csakhogy apám fizessen nektek váltságdíjat?-Zayn megragadta a csuklómat, és idegesen felrántott.

-Fogd be azt a ki-bebaszott szádat, mert még egy ilyen, és nem kapsz kaját.-az utolsó tagmondatot csak suttogta, hogy az így is sokkolt lány ne hallja.

-Miért Zayn, eddig kaptam enni?-kérdeztem szemrehányóan.

-Ti komolyan kínozzátok ezt a lányt?-kérdezte Poly, akinek szinte sugárzott az arcáról az undor és a megvetés a fiúk felé. Niall-ra pillantott, aki megbánóan sóhajtott.

-Kellett nekünk behozni ezt a ribancot.-morogta Liam, majd intett az idegbeteg haverjának, aki egy hirtelen mozdulattal kapott a vállára, majd kivitt a furgonba.

-Maradj kussban, különben nagyon megbánod, értetted?-lökött be a kocsi hátuljába Zayn, majd becsukta az ajtót. A fecskendőre néztem, ami még mindig ott hevert, ahol Lou hagyta, és azon kattogott az agyam, hogy milyen hatást gyakorolna rám? Talán megölne, vagy csak hallucinálnék tőle, vagy elkábítana. Ezen gondolkodtam, legalább 10 perce, amikor kinyílt az ajtó, és egy idegen srác állt előttem.

-Gyere gyorsan, amíg észre nem vesznek.-hadarta.

-Honnan tudjam, hogy te nem akarsz bántani?-próbáltam furfangosnak látszani, de bármit megtettem volna neki, csak vigyen el innen az idegbetegek közül.

-Poly küldött, hogy vigyelek olyan messzire amennyire csak tudlak, majd ha hív, hozzalak vissza.-megint gyorsan beszélt.

-Elmegyek veled, de siessünk, mert ha valamelyik állat rájön hogy mi a terv, mindannyiunk életét kioltják.-fogalmaztam drasztikusan, de próbáltam felkészíteni rá. Egy pillanat alatt kikapott a furgonból, nyitva hagyta annak ajtaját, és az ő autójához cipelt, majd beültetett az anyósülésre. Bepattant mellém, és már el is hajtottunk. Vissza se néztem, csak bámultam az egyre gyorsabban elhaladó tájat.