Halkan falatoztunk egymással szemben ülve. Mind a ketten elmerengve bámultuk a tányért, amin már csak pár falat étel díszelgett.
-Tudom, hogy most bunkónak fogsz tartani, de muszáj lelépnem.-motyogta teli szájjal. Kétségbeesetten kaptam rá a tekintetem.
-De miért? Ugye nem akarod, hogy más vigyázzon rám, mert a többiek utálnak.-letettem az evőeszközt, s az asztalon kezdtem idegesen dobolni az ujjaimmal. Jobb kézfejemre tette az övét, s hüvelykujjával megsimította a fehér bőrömet.
-Sajnálom, de nem tehetek mást. El kell mennem egy megbeszélésre valakivel.-magyarázta, majd felemelte az asztalról a kézfejemet, s egy csókot nyomott rá. Beletörődve az imént hallottakba összeszedtem az tálakat, amikből ettünk, s a konyhába vittem elmosogatni. Idegesen csapkodtam, akár egy hisztérikus tinédzser, s ennek köszönhetően egy tányért leejtettem ami apró darabjaira hullott. A zaj hallatára Zayn viharzott be a konyhába.
-Jól vagy Megan?-kíváncsiskodott, majd egy lépéssel átszelte a köztünk lévő távolságot, majd magához vont.
-Ne menj el, könyörgöm.-sírtam el magam, ő pedig a tenyereivel közrefogta az arcomat, s a hüvelykujjaival törölgette az előtörő könnycseppjeimet.
-Muszáj mennem, de megígérem visszajövök.-nyomott egy puszit az arcomra, de láttam rajta, hogy ennyivel nem úszom meg. Az igazat megvallva aranyos srác Zayn, és igen is vágyom a csókjára, de a szívemet más birtokolja, aki mellesleg egy normális szót nem tud felém intézni.
-Ígérd meg!-utasítottam, ő pedig bólintott, s egyre közelebb kerültek egymáshoz ajkaink. A fejemet enyhén jobboldalra döntöttem, pont annyira, hogy hozzám férjen minden akadály nélkül. Ajkai szenvedélyesen kebelezték be a felsőajkamat, s úgy csókolt, mintha egy törékeny porcelánbaba lennék, s bármelyik pillanatban kicsúszhatnék a kezei közül, s a tányér sorsára juthatnék.
-Halihó!-törte meg csókunkat egy igen ismerős hang. Nem sokkal később feltűnt a hozzá tartozó személy is, aki nem volt más mint Niall.
-Szia.-köszöntünk egyszerre, amint szétváltunk.
-Megbeszéltem a skacokkal, úgy lesz, hogy te elmész a dolgodra én addig vigyázok Megan-re aztán visszajössz és holnap meg mennünk kell, mert ha minden igaz, már itt is van ellenünk elfogató parancs.-hadarta, s átpasszolta a kocsikulcsot Zayn-nek. A pilláim egy pillanatra megrebbentek, amikor a szőke szavaiból levettem, hogy lassan már az egész világ keres.
-Értettem, megpróbálok sietni, de ha egy hajszála is meggörbül, azt nagyon megbánod.-nézett mélyen Zayn Niall szemébe, aki egy bólintással jelezte, hogy megértette a mondandóját. Vártam, hogy Zayn mikor hagyja el a házat, s jön el az apartmanban a Niallféle diktatúra. A fekete hajú szépfiú megfogta a kezem, majd így indultunk el az ajtó felé, s megálltunk az előszobában. Zayn becsukta a szoba ajtaját, majd suttogni kezdett, hogy Niall még véletlenül se halljon meg minket.
-Ide figyelj Hercegnő! Bármi is történjék, tudnod kell egy dolgot. Én bárhol is vagyok, de megvédelek, szóval semmi baj nem lesz. Most egy pár óráig élvezed Niall társaságát, majd visszajövök, és megóvlak még a széltől is.-motyogta Zayn, nekem pedig lehömpölygött egy könnycsepp az arcomon.
-Megígéred?-kérdeztem némi kételyjel a hangomban.
-Ígérem Hercegnő.-jelentette ki, majd egy puszit nyomott az ajkaimra, s távozott.
Sziasztok Csibéim!
Nagyon örülök, hogy ennyien komiztatok és remélem ez nem fog megfogyatkozni most sem. Igyekszem heti rendszerrel hozni a részeket ;)
Ezer puszi <3
VOUS LISEZ
Stockholm Syndrome /One Direction FF/
Mystère / Thriller~Baby look what you've done to me Baby look what you've done now Baby I'll never leave you if you keep holding me this way~ FIGYELMEZTETÉS!! A történet nem a valóságon alapszik! Erőszakos cselekvéseket, trágár szavakat, néhol szexuális elemeket tart...
