Stockholm Syndrome /One Direction FF/

Twenty-fiveth Episode

-Még mindig alszik?-kérdezte Zayn azon a tipikus reszelős hangján, valószínűleg Liam-től.

-Igen, de nem kell halkan beszélned, úgy is fel kell kelnie, na mindegy, én leléptem, majd jövök.-mondta, majd hallottam ahogy becsapja maga után a bejárati ajtót. Nem akartam felkelni, mert féltem tőle, hogy talán Zayn rájött, hogy nem helyes velem jónak lennie, ezért inkább megint bántani fog. Azonban ezt a tévhitet lerombolta, ugyanis leült mellém az ágyra, s simogatni kezdte az arcomat.

-Jó reggelt Drágaság!-mosolyodott el, amikor kinyitottam a szememet. Esküszöm, talán el is pirultam amikor megláttam a szeretetteljes arcát. Nem értem, hogy miért ilyen velem, de bevallom nagyon tetszik.

-Jó reggelt!-suttogtam igazán reggeli hangomon.

-Liam már elment, a többiek sincsenek a környéken, szóval ha megígéred, hogy nem próbálsz meg elszökni, akkor talán elmehetünk egy keveset sétálni.-motyogta, majd a kezemért nyúlt, amin még ott díszelgett a kötés, és adott rá egy csókot.

-Köszönöm.-hálálkodtam.

-Amennyit szenvedtél, megérdemled. Egyébként öltözz fel, addig én csinálok neked reggelit.-mondta, majd felpattant és kisietett az ajtón, de még mielőtt kilépett volna a szobámból, rám kacsintott. Hatalmas mosollyal álltam neki felöltözni, és próbáltam valami kényelmeset, még is csinosat magamra ölteni. Így a választásom egy fekete szaggatott farmer és egy szürke alapon virágmintás ujjatlan lett. Dúdolászva vettem célul a konyhát, és amikor beértem az említett helyiségbe, Zayn épp két tányérra szortírozta szét a tojásrántottát. Letette az asztalra, végül kihúzta nekem a széket, én pedig leültem rá.

-Jó étvágyat!-harsant fel a kellemes férfi hang. Én is megismételtem az elhangzott mondatot, majd nekiálltunk az étel elfogyasztásának. Mikor megittuk a kaja utáni kávénkat is, felvettünk mind a ketten egy pulóvert, és kiléptünk a ház elé. Zayn elő vett egy doboz cigarettát, én pedig olyan szinten bámultam a mozdulatait, hogy még a hülyének is leesne a tantusz, hogy kunyerálni próbálok.

-Ha nem mondod el a fiúknak, akkor kapsz.-nyújtotta felém a dobozt, mire én nagy boldogan kihúztam egy fehér szálat.

-Milyen fajta?-kérdeztem, ugyanis műanyag tokban volt benne a papírdoboz.

-Arany pattintós Marci.-becézte a lehető leghíresebb cigaretta márkát.

-Az igazat megvallva, még csak Poly-val cigiztem, szóval nem vagyok jártas a dohány árak márkájában, szóval tök feleslegesen kérdeztem meg.-magyaráztam, és olyan kínosan éreztem magam, hogy az hihetetlen, természetesen ez Zayn-nek is eléggé feltűnt, ezért a jobb kezét az arcomra simította.

-Nyugi drága, ne spanold fel magad. Túl nagy ügyet csinálsz ebből az egészből. Egyébként, miért idegesíted ezen fel magad, ennyire?-érdeklődött, mire gondolkodni kezdtem, majd megszólaltam.

-Mert soha nem cigiztem, most még is valamiért annyira kívánom, és a kezeim szinte remegnek a nikotin után.-fejtettem ki, mire közelebb hajolt, és a fülembe súgta.

-Csak így akarod levezetni a feszültséget, bár én tudnék egy jobb módot is.-harapta meg fülcimpámat, mire lehunytam szemeimet.

Sziasztok Csibéim!

Elég rövidre sikeredett ez a rész és tudtommal el is késtem vele, amiért elnézést kérek, de elindult a suli szezon és alig van időm, de próbálok pontos lenni illetve hosszabb részeket hozni.

Ezer puszi mindenkinek <3