𝑹𝑶𝑺𝑬𝑵𝑹𝑶𝑻 • Grindeldore• 𝐁𝐞𝐟𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭𝐭

⊹⊱2⊰⊹

──⊹⊱✙⊰⊹──

Albust váratlanul érte a hirtelen társaság. Az alsó ajkát beharapva gondolkozott egy megfelelő válasszon.

Mi lehet megfelelő válasz arra, ha valaki megdicséri a varázslatod. Mert ez egy dicséret volt, igaz?

"Köszönöm." Nyögte ki végül.

Gellert bólintott, majd Albus felé nyújtotta a kezét.

"Még be sem mutatkoztam. Gellert Grindelwald."

"Albus Dumbledore." Fogadta el a kezét.

A vörös hajú fiú szíve ugrott egy apró ütemet Gellert érintésére.

"Örülök." Albus a büszkeség és az erő keverékét vélte felfedezni Gellert viselkedésében.

A szőke fiú legapróbb megnyilvánulásai is mutatták mennyire különleges és elérhetetlen.

Egy pillanat sem volt mikor a feje le lett volna hajtva.

"Honnan ismered Bathildát?" Kérdezte Gellert. Szemeit figyelmesen Albuson tartotta miközben a fiú elmesélte, hogy Bathilda és ő szomszédok.

"Úgy hallottam tőle, hogy nagyon okos vagy." Jegyezte meg Gellert.

"Ez igazán kedves tőle." Ült le a száraz fűre Albus.

Gellert is követte a példáját, majd elővette a zsebéből a varázspálcáját.

"Teát?" Kérdezte, mire két csésze jelent meg a levegőben.

"Kérek, köszönöm."

Gellert szélesen elmosolyodott.

"Mi az?"

"Csak tudtam, hogy ezt fogod válaszolni. Vérbeli brit vagy."

"Hát igen. És te? Te honnan jöttél?" Vette el az egyik csészét.

"Ausztriából." Válaszolta a fiú.

"Már befejezted az iskolát?"

"Mondhatjuk így is." Bólintott Gellert.

"Ezt hogy érted?"

"Elképzelhető hogy eltanácsoltak." Szívta be az alsó ajkát.

"Oh, értem. Mi okból?" Lepődött meg Albus.

"Igazából semmi komoly nem volt, csak sötét varázslatot használtam." Albus nem firtatta tovább a témát.

"És te?"

"Én most végeztem a Roxfortban. Eredetileg utazni készültem ebben az évben, de sajnos közbejött néhány dolog." Mesélte Albus.

"Mivel már engem nagyon nem köt semmi sem sehová, arra gondoltam belekezdek néhány tervem megvalósításába." Mondta sejtelmesen Gellert.

"Mik a 'terveid'?" Ivott bele a teájába Albus.

"Világhatalom, muglik elől való bujkálás megszakítása és ilyesmik." Vonta meg a vállát Grindelwald.

"Most nem tudom eldönteni hogy viccelsz-e." Nevetett fel kellemetlenül Albus.

"Oh, teljesen komolyan mondom."

"Fel akarod fedni a varázsló világot a muglik előtt?" Kerekedtek ki a szemei.

"Igen. Nem értem miért olyan hihetetlen. Te okos varázsló vagy, Albus, legalább is a történetek szerint amiket Bathildától hallottam. Neked meg kéne értened."

"Megértenem? Mit? Hogy háború törne ki a muglik és a varázslók között?" Dumbledore hangjában nem volt megvetés Gellert terve iránt, de nem értette a fiú álláspontját.

"Ha háború lenne úgyis mi nyernénk. Ennek az egésznek nincs értelme. Bujkálnunk egy nálunk gyengébb faj elől, csak azért hogy megvédjük őket. Ha véletlenül egy mugli meglát egy boszorkányt vagy varázslót hogy használja az erejét, megkínozza és megöli. Ismertem valakit, valakit aki fontos volt nekem. Egyszer egy mugli csoport meglátta ahogy varázsol és megkínozták őt."

"Sajnálom." Hajtotta le a fejét Albus. "Mi történt vele azután?"

"Kórházba akarták vinni, de belehalt a sebeibe. Nem hagyhatom hogy ez újra megtörténjen."

Albus biztatóan megveregette Gellert vállát.

"Igazad van."

Grindelwald felnézett, egyenesen Albus szemeibe.

"Akkor egyet értesz?"

"Persze. Egy hozzám közelálló ember is a muglik miatt került olyan sorsra amilyenre. Teljesen igazad van, nem hagyhatjuk hogy a muglik érdekében bujkáljunk az életünket veszélyeztetve."
Albusnak Ariana volt az eszében.

Hogy mennyire tönkre tették a húgát a muglik.

"Engedd meg hogy segítsek neked." Jelentette ki Dumbledore. Gyors megszólalását feltehetőleg a hirtelen jött harag a muglik iránt, vagy a húga felé irányuló sajnálata eredményezte. Vagy meglehet hogy valami teljesen más, Gellert felé irányuló dolog.

Az biztos volt, hogy Albus valamilyen módon különlegesnek találta a szőke fiút aki mellette ült.

Erős aurája és éles vonásai minden emberben már első látásra érdeklődést keltett.

Grindelwald kis gondolkodás után bólintott, ezzel elfogadva Albus ajánlatát.