January 23., friday

466 14 0
                                    

Másnap reggel sajnos - nem sajnos, a csengőre keltünk. Cortez túl lusta volt felkelni, így rám várt az ajtónyitás. Az ajtót nagy lendülettel kitártam,majd meglepődve tapasztaltam, hogy Arnold ellátogatott hozzánk. Ebből a szempontból örülök neki, hogy nem Cortez van a helyemben, hiszen ő biztosan behúzott volna a volt legjobb barátomnak egyet...

- Jézusom, mit keresel itt reggel kilenckor? - emeltem meg a szemöldököm, miközben a lábamat keresztbe tettem, így bal lábamra helyezve testsúlyom.

- Neked is jó reggelt Reni!... - még folytatta mondandóját, ám az én figyelmemet elvonta Cortez reggeli hangja és "Lehetne jobb!" mondata a háttérben, ami iszonyú szexi volt. Ennek gondolatára enyhén elpirultam, majd a fejem egy sötétebb árnyalatot vett fel, amikor hátulról a barátom átölelt.

- Neményi. - mondta kimérten, miközben feje a vállamon pihent.

- Renáta, hányszor mondtam már, neked valaki okosabb kéne, nem olyan, aki éjjel-nappal az earpodján és a kóláján lóg! - forgatta meg a szemét. Biztos azt hitte, ezzel drámaibb lesz.

- Hányszor megmondtuk már neked, hogy nem kéne ide jönni. Hagyj. Minket. Békén. - szótagolta Cortez Arnoldnak.

- Én csak Renit akartam elvinni kávézni, tudod, beszélgetni. Dehát úgy látszik annyira kalitkába zárod a csajod, hogy még önállóan sem engeded dönteni... Biztos félsz, hogy elhagy értem. - köpte a szavakat.

- Cortez csak a KETTŐNK álláspontját hangsúlyozta ki, de ha ennyire nem érted, én is elmondom. Menj el, nem vagyunk rád kíváncsiak. Ne keress, ne írj, ne hívj. Felejts el. Szia Arnold! - csuktam be az ajtót. Nem akartam már megint Cortez előtt sírni, így karjait lefejtve magamról a konyhába vonultam és főztem magamnak egy teát. Amíg kicsit meghűlt, összeszedtem a mai ruháim és felöltöztem a fürdőben. Fogat mostam, majd elkortyolgattam a teám, miközben Virággal váltottunk pár szót. Meghívott az eredményhirdetésre, ahova természetesen megyünk, illetve megbeszéltük, hogy átjönnek hozzánk ebédeli.

9:36 nekiálltam a madeleine tésztáját begyúrni, majd betettem a hűtőbe, mivel annak 2 óra kell ott. Felvettem a kabátom és a pénztárcám magamhoz kaptam, aztán elmentem egy nagyobb bevásárlóközpontba, ahol be tudtam vásárolni olyan alapanyagokat is, amik a blanquette de veau-hoz kellenek, például borjúhús.

Otthon előkészítettem a húst, feltettem forrni, addig előkészítettem a zöldségeket, majd félreraktam, mert a húst le kellett önteni, utána pedig hűteni. Újra visszatértem a zöldségekhez, azokat is megfőztem és amiket úgy ítéltem meg felkockáztam vagy pürésítettem. A hússal ismét megcsináltam azt a két lépést, mint amit az előbb, csak ezúttal kisebb lángra raktam vissza, főni.

A borjút kitettem egy deszkára és feldaraboltam, majd, hogy legyen egy kis szegélye, egy serpenyőben enyhén megpirítottam. Miután ez kész lett, csináltam egy fehér színű öntetet, amit félretettem amikor végeztem vele. Robotgép helyett egy könyv került a kezembe, ami A fiúknak, akiket valaha szerettem címre hallgatott.

A további egy órában olvastam, rengeteget és meg kell mondjam, hiányzott. Amíg a vizsgákra készültem, nem sok időm volt ilyenekre, csak a tanulásból álltak a napjaim, egész idő alatt nagyjából kétszer lazítottunk Cortezzel. De az tény, jól esett.

Kivettem a hűtőből a tésztát és elkezdtem megformázni, majd sütőben kisütöttem és megszórtam porcukorral. Egy tábla csokit olvasztottam és a madeleine-t félig belemártottam, utána pedig egy tálcán a hűtőbe tettem, hogy kicsit megkeményedjen a csokoládé.

Éppen kész lettem mindennel, amikor csengettek.

- Sziasztook! - öleltem magamhoz Ricsit és Virágot. - Gyertek beljebb, készültem. Ha van kedvetek, ehetünk is.

- Uu, én naon éhes vagyok!

- Ja én is ennék már valamit.

- CORTEZ!... ja, itt vagy. Üljetek le. - átvittem az asztalhoz a húst, a zöldségeket és az öntetet is, majd miután mindenki szedett én is leültem, kanalaztam mindenből egy keveset a tányéromra, majd lehuppantam a székre és nekiálltunk enni. Kaja közben beszélgettünk, nagyon jól telt, attól eltekintve, hogy köztünk, Cortezzel enyhén feszült volt a hangulat, Arnold reggeli látogatása miatt. (Engem még mindig megviselnek ezek.)

- Naa, hozhatom a desszertet?

- Igeen! - Virág kicsit túl izgatott, biztos nem könnyű, hogy itt kajálgatunk, miközben tiszta stresszes a díjkiosztó miatt...

- Reni. Minden rendben? - kérdezte Cortez a konyhában, miközben egy tálalóedénybe pakoltam át a sütiket.

- Persze. Nincs semmi baj.

Maga felé fordította a fejem, majd így szólt. - A díjkiosztó után elmegyünk egy könyvesbolt + palacsinta napra, jó? Mondjuk holnap. Kivisszük Virágékat a reptérre és utána.

- Köszönöm. Csak tudod nem értem Arnoldot. - indultam vissza a madeleine-ekkel a kezembe az asztalhoz.

- Micsoda?! Neményi itt volt? - kérdezte Ricsi mérgesen.

- Aha, reggel. De nyugi Ricsi, lerendeztem. - fogta meg a vállát Cortez.

Többnyire nyugodtam a desszertet is megettük, majd én átöltöztem és indultunk is a díjátadóra. 3 megálló volt metróval, ami szerintem kevesebb, mind 10 perc volt. Bementünk a nagy terembe, ahol rengeteg rajz és festmény volt kiállítva, az ajtóval szemben pedig egy nagy színpad volt.

- Jujj, nézzétek, ott az én rajzom!! - visított Virág, mutogatva egy kékes, hidegebb színű ceruzarajzra. Tényleg gyönyörű volt, dehát az én legjobb barátnőm profi ebben! :)

"- ÉÉS A DÍJAT NEM MÁS NYERI, MIIINT.... - húzta a közönség agyát a bemondó hölgy. - VIRÁÁG BENCZEEE!! - kiáltott fel. "

Ennyi a lényege a díjátadónak, semmi több, igazából. Utána még lófráltunk kicsit a városban, aztán sötétedés után felmentünk az Eiffel-torony tetejére és olyan nagyon romantikus filmbe illően csókolóztunk, valamint szinte csendben néztük a csodálatos Párizst kivilágítva. Este kilenc felé mi haza, Ricsiék pedig a hotelbe indultak.

Cortezzel közösen lefürödtünk (és talán volt még ott más is, de shh az a mi titkunk..:)), aztán pizsamába bújva az ágyunkban kis kifli-nagy kifliben elnyomott minket az álom.

Sziasztok, itt is egy ujabb resz, remelem tetszik. Eleg gyorsan hoztam, gondolom nem banjatok :) Na mindegy, ha tetszik csillagozzatok és szivesen veszem a kommenteket is. Vigyazzatok magatokra! Ly.💕

Ui: Ez a laptop szerint tobb, mint 900 szavas lett, szval az eddigi leghosszabb😌

Párizsi KalandokOnde histórias criam vida. Descubra agora