Szerda este még kártyáztunk néhányan, majd egy szépítő alvást követően hajnalban 4-kor találkoztunk a kapu előtt, mivel napfekeltét szerettünk volna nézni. Nos, jelentem, sikerült és csodálatos volt!!
A reggelinket közös megegyezés alapján a McDonald's-ban fogyasztottuk el, én és Cortez egy-egy baconös-sajtos-tojásos toastot ettünk, ami nagyon finom volt, lehet, hogy otthon vagy Párizsban is ilyeneket fogok venni, ha sietek...
A mai nap (egyedüliként) nem a napozással telt, hanem autókkal körbe jártuk az egész szigetet. Kevesebb, mint 250 kilométer hosszú, ami kocsival 4 óra lenne nagyjából, de mi út közben számos helyen megálltunk, így lett egész napos progi. Ellátogattunk egy természetvédelmi területre, a Fojiska-Predoscica-ra, aminek tetejéről gyönyörű kilátás nyílt a tengerre, a végtelenbe és tovább. Ennek a területnek a lábánál, a Fojiska Beach-en fürödtünk, illetve inkább pancsoltunk és fröcsktük egymást. Gondolom egyértelmű, hogy Kinga nem volt ezért oda...:)
Cres várost is megnéztük, ahol vásároltam rengeteg-rengeteg szuvenírt anyáéknak és a nagyiéknak. Kikötő is volt, így egy hajót is béreltünk pár óra erejéig, aztán visszaérve már ismét az autókban hülyéskedtünk.
Lubenice volt az egyik utolsó hely, amit megnéztünk. Elképesztő kis falucska, itt vettünk kézzel készített, helyi ételeket is, amiket ebédre ettünk, meg persze az ajándék vásárlás sem maradhatott ki...
Az út visszafelé gondolom mondanom sem kell, irtó viccesen telt, bár nyilván én a mi társaságunkról tudok nyilatkozni. Ricsi és Cortez nyomták a hülyeségeiket, mi pedig szakadtunk a nevetéstől. Az apartmannál hihetetlen gyorsasággal egyeztünk meg, hogy mi, hárman lányok és Dave elmegyünk bevásárolni. Természetesen minden fiú visszautasította azt a halaszthatatlan lehetőséget, hogy velünk menjen voltba, nem is értem, őszintén....
– Renáta, hányszor mondjam neked, hogy NEM veszünk oreót?! Nem környezetkímélő, mert a 20 darabos dobozban, kettesével vannak műanyagba csomagolva a kekszek! Műanyagba, érted? Aminek a bomlási ideje akár 1000 év is lehet!! Felfogtad? Na, gyerünk innen! Virág, ugye hoztál vászontáskát?!
– Hihi, nem. – Virág nevedgélt magában, miközben egy lapos barackot méregetett, de félő volt, hogy Kinga másodperceken belül robban.
– Tessék, szívem, én hoztam! – nyújtotta át neki Dave a környezetvédelem logójával ellátott tárgyat. Kinga csak kikapta a kezéből és a kocsit a pénztárhoz tolta. – Hagyd, tolom én! – kérte a fiú, mire Kinga szeme csak úgy szikrázott. – Bocsánat, tudom, te megcsinálod egyedül is! – emelte végül fel a kezeit Dave, majd csendesen mellém sétált, kezében egy másik szatyrot tartva, megvonta a vállát, én meg rámosolyogtam.
Meglepő módon Zsolti, Andris és Robi vállalták magukra a szakács szerepet, amit Kinga nem könnyen, de átengedett nekik.
– Te idióta, ne játssz a hússal! – kiáltotta Robinak.
– Édes Istenem, az a szósz a tésztára kell! Ne öntsd át másik tálba! És ne nyalogasd az ujjad, amivel aztán dolgozol! – ordította Andrisnak, aki erre úgy kezdett röhögni, hogy meg kellett kapaszkodnia a pultban. – Jézusom, ti agyhalottak! – mondta, mikor már mindenki a földön fetrengett (néhányan szó szerint), aztán nekem is leesett, hogy miért nevetnek a többiek. – Renáta, milyen lassú felfogású vagy! Na, engedj oda Róbert!
– Ember, a teljes neveden szólít, fussál! – lökte meg Zsolti a fiút, mire ő lefejelte a nyitott szekrényajtót. Zsolti egy nyaklevessel lett gazdagabb emiatt, aztán végül ketten, Kingával fejezték be az ebédet és kicsit én is besegítettem.
– Na, de tök jó ebédet rittyentettem ide nektek! – bólogatott elismerően Andris.
– Hóó, azért te – mutatott rá Zsolti – nem sok mindent tettél hozzá!
– Egyértelműen rajtam múlt, hogy ilyen jó lett. – jelentette ki, majd hátradobta nem létező haját.
Kinga amolyan "komolyan?" fejjel nézett rá, mire Zsolti hozzátette. – Azért persze A Ló nélkül nem sikerült volna.
Evés után mindenki elvonult a szobájába kicsit pihenni, telefonozni. Én Cortez mellkasára hajtottam a fejem, úgy hallgattam szíve dobogását, míg ő a hátamat, a vállamat és a hajamat simizte felváltva. Nagyon romcsi volt!:)) (L) (L) (L)
– Olyan rossz előérzetem van. – mondtam Corteznek.
– Mi rossz történhet? Itt vagyunk, mind együtt, maximum valakit beledobunk a vízbe. – mosolygott. – Próbálj meg másra koncentrálni. Mondjuk rám! – kerekedett felém, mire melegség áramlott a fejembe. – Aranyos, amikor zavarba jössz. – csókolt meg.
Nos, jól telt a délutánunk, a lazulás után Twisterrel játszottunk, szinte lehetetlen pózokban voltunk, így sokat nevettünk. Este 7-8 felé elindultunk egy közeli kis hangulatos étterembe vacsorázni. A hangzavar, amit csaptunk, iszonyú nagy volt, én a sor végén sétáltam Ricsivel, Cortezzel és Virággal, akivel kibeszéltünk pár témát, na meg persze a fiúkat, míg a barátaink valami játékról vitatkoztak.
– KEDVES VOLT 12/B! Ajánlom, hogy mindenki normálisan viselkedjen, mert aki nem teszi, behajítom a tengerbe a fülénél fogva és teszek róla, hogy ne is jöjjön vissza! Érthető voltam?! – a rockerekre jelentőségteljesen nézett, ők pedig visszafolytott nevetéssel bólogattak.
Végül fogjuk rá, hogy baromkodás nélkül kibírtuk a kajálást, így senki nem veszett el a vízben. Az apartmanban gyorsan lefürödtem, aztán még azelőtt elnyomott az álom, hogy Cortez befeküdt volna mellém.
Asszem kivetelesen nem csalodtatok bennem...😅 ha tetszett, csillagozzatok, es kommenteljetek!💕
HOLY SHIIT!! Koszonom a 7K-t!!😭💕
Vigyazzatok magatokra! Ly.💕
VOUS LISEZ
Párizsi Kalandok
FanfictionSZJG FF. Erős lehet egy kapcsolat, amibe egy harmadik fél állandóan belekotnyeleskedik? A TÖKÉLETES fiú vajon kitart könyvmoly barátnője mellett vagy elrabolja a szívét egy csodaszép francia lány? Cortez és Reni szerelme nem egyszerű, azonban mind...
