Párizsi Kalandok

September 2, tuesday

Reggel én szokásosan korán keltem, bár relatív, kinek mi a korán... Szóval 6:30 - kor ébresztett az ébresztőm. Gyorsan lezuhanyoztam, fogat mostam, felöltöztem - a szettem egy okkersárga garbóból és egy egyszerű kék, enyhén koptatott farmerből állt -, majd 7 óra körül sikerült is elindulnom. Időben beértem az egyetemre, úgyhogy óra előtt kicsit beszélgettem Chloéval.

- Réni! Szia! Van barátod? - kérdezte. Természetesen az egész beszélgetés franciául zajlott le köztünk.

- Szia Chloé! Igen, van, Corteznek hívják. - válaszoltam barátságosan. - Neked?

- Alakulgat valami. - nevetett. Te vagy ti idevalósiak vagytok?

- Nem, Magyarországon születtünk és egészen érettségiig ott is éltünk, csak aztán engem felvettek ide egyetemre, Cortez meg jött velem, mert ő nem ment egyetemre. Steward. Légi utas kísérő, mivel rengeteg nyelven beszél. - sokat beszéltem. Pont bejött a professzor, így bocsánatkérően mosolyogtam újdonsült barátnőmre. Az óra után folytattuk a beszélgetést, és szinte az egész napunk így telt. Egy óra, majd szünetben jobban és jobban megismertük a másikat. Soha nem lesz úgy a legjobb barátnőm, mint például Kinga és/vagy Virág, de mint említettem már, nagyon jóba lettünk már most, a második napon. A lányokról eszembe jutott, hogy fel kéne hívni őket, mert már vagy 3 napja nem beszéltünk egymással. Amint hazaértem meg is történt, a fejemben már elképzelt délutáni időtöltés.

- Jajj, Renáta mi van már? Nekem fontos dolgom van. Beadandókon dolgozok az egyetemre! Tudod, hogy ott is én legyek a legjobb! - ez tipikus Kinga, de így szeretjük.

- Jujjj Kingaaa. Te még tanulsz?

- Igen Virág, mert nekem veled ellentétben komoly terveim vannak a jövőt illetően.

- Kinga hagyd már! Neki a festés az élete, neked pedig komoly terveik vannak. Nincs ezzel semmi baj, mindenki különbözik a másiktól. Egyébként hogy vagytok?

- Jujjj tökre szupiiin! Ricsi nagyon cukiii és tökre szereti a Kutyut. Ijjj, neked nem most kezdődött az egyetem?

- De. Eddig nagyon jó. Már van is egy barátnőm. Nagyon aranyos, meg jól elbeszélgetünk. Ugyanarra a szakra jár mint én, csak pár óránk különbözik.

- Renáta! - ordított bele Kinga a telefonba. - Eszedbe ne jusson minket lecserélni! Megértetted?

- Persze! - válaszoltam kicsit megszeppenten. - Ő csak egy itteni barátnő. Eszembe sem jutott volna, hogy lecseréljelek titeket. Tekintve, hogy ti sem értek rá a nap 24 órájában, amikor nekem valami problémám akad, és esetleg Cortez sincs a közelben, akkor Chloéval megtudom beszélni. Ennyi. - szabadkoztam azonnal.

- Akkor jó. Viszont nekem mennem kell, úgyhogy sziasztok! - bontotta Kinga a vonalat anélkül, hogy elköszöntünk volna.

Nem sokkal később Virágtól is elköszöntem, mert hazaért Cortez, meg nekem tanulnom kellett. Szóval miután megcsókoltuk egymást - ami kicsit hosszúra sikerült hihi -, utána ettünk egy kis pudingot, amit csináltunk együtt. Ezután nekem egy keveset kellett tanulnom, úgyhogy addig a Szerelmem leült (azt hiszem) xboxozni.

Este közösen lefürödtünk, bekaptunk még egy - egy kis szendvicset, majd egyszerre, együtt elaludtunk.

| Lányokkal beszélgetés 5/5: Kinga kicsit kiakadt, pedig szó sincs ilyesmiről. Azért jó volt.♡
| Cortez 5*/5: Még mindig nagyon cukiii! (L) (L) (L)♡
| Egyetem 4/5: Oda vagyok érte, bár hiányoznak a többiek. Főleg a lányok....

hiii! itt is van a következő rész. remélem tetszik 💫 commentbe elfogadok ötleteket hehe 😅 nemsokára folytatom!💛👉👈