Túlfűtött vágyak♡ [J.B.B.] [BEFEJEZETT]

♡25♡

Szombat délután

Miután megbeszéltem Adammel a találkozót, gondoltam inkább nem szólok róla csak Nat-nek és valószínűleg a medencénél van.

Ahogy mindenki...

Felnéztem a telefonomból.

17:19

Lassan lebattyogtam vissza a medencéhez ruhába.

- Nat, beszélhetnénk? -motyogtam neki mellé állva.

Nat furcsán nézett, majd felállt a napozóágyról és bejött velem.

- Mi történt? Minden oké? -kérdezte aggódva.

- Csak azt szeretném mondani, hogy elmegyek Adammel találkozni. Kérlek ne mondd el senkinek. -mondtam neki.

- Jól van Lin! De vigyázz magadra! -mutatta fel a mutatóujját- Gyere ide! -nyújtotta ki a kezeit, mire én megöleltem.

- Vigyázok. Majd jövök! -elindultam ki- Elviszem Tony egyik kocsiját! -mondtam, majd kiléptem az ajtón mire Natasha felnevetett.

Tudta, hogy Tony ki fog akadni ha megtudja.

Odasétáltam az egyik autóhoz ami megtetszett és beszálltam Nat pedig kiengedett kapun.

Körülbelül húsz perc múlva odaértem az Édes Álom kávézóhoz.

Kiszálltam és besétáltam a helyiségbe.

Egy nagyon aranyos kis hely volt tele vendégekkel és nagyon jó hangulattal.

Megláttam Adam-et az egyik asztalnál aki amikor meglátott elmosolyodott majd közelebb jött és megöleltük egymást.

- Szia! -mondta nekem boldogan- örülök, hogy sikerült összehoznunk ezt a talit! Épp lejárt a műszakom. -mosolygott.

- Szia. Igen, én is! Akkor üljünk is le. -mondtam egy műmosoly kíséretében.

Szerintem látta rajtam, hogy valami nem oké így rákérdezett.

- Minden oké, Lina? -kérdezte miután leültünk.

-Áhh, nem érdekes -legyintettem- csak egy kis dráma mint mindig -nevettem fel kínomba.

- Látom rajtad, hogy nem vagy jól. Mesélj! -mondta aggódva.

- Mit hozhatok nektek? -lépett oda mellénk egy pincér.

- Én egy cappuccinot kérek, Ana! -mondta- Te mit? -nézett rám Adam.

- Én is azt szeretnék kérni! -mondtam rámosolyogva a lányra.

- Rendben -mondta majd elsétált.

- Na mesélj. Mi nyomja a szívedet? -kérdezte mire belekezdtem a mesélésbe.

Valahogy úgy ellazultam Adam mellett, hogy minden terhemet ami nyomta a vállamat kiadtam magamból.

Sharon orrtörését is megemlítettem amin felnevetett.

- Kemény csaj vagy basszus! -mondta nevetgélve, a kávéját iszogatva.

Még ott voltunk egy órát körülbelül és beszélgettünk de aztán zártak így muszáj volt elindulnunk haza.

Rápillantottam a telefonomra.

19:26.

- Azt hiszem ideje lenne indulnom vissza. -néztem rá.

A kocsit néhány házra raktam le így elindultunk arra, még mindig beszélgetve.

- Na és milyen a bosszúállókkal élni? -kérdezte Adam.

- Nagyon szeretem őket. Sok jó dolog történik a városba amit nekik kell megoldani -mondtam- De nagyon szeretek velük lenni. Olyan minha egy nagy család lennénk. -mosolyogtam az emlékeinken.

- Biztosan nagyon jó lehet. -mosogott rám.

Egymás mellett sétálva haladtunk a kocsi felé.

- Sajnálom, hogy rádzúdítottam minden gondomat de nem tudtam kivel beszélhetnék. Sok dolog történt és már nem bírtam magamban tartani -motyogtam halkabban.

- Ugyan semmi baj. -maradt egy picsit csöndbe majd ujra megszólalt- Én is nagyon sajnálom, Lina! -mondta, mire én felkaptam a fejem, mert nem értettem mire mondta.

Egy erős tűszúrást éreztem a nyakamon és minden elkezdett sötétülni.

★★★

Hidegre keltem.

Reszket a testem.

Felemeltem a fejem, de belenyilallt a fájdalom.

Oda akartam kapni a kezem, de észrevettem, hogy lánc van rajta.

Jaj ne...

Nagyon megijedtem.

Körülnéztem de nem volt ismerős a hely.

Hol a francba vagyok?

Az utolsó amire emlékszem, hogy Adammel vagyok és egy szúrást éreztem a nyakamon.

Oda nyúltam és éreztem egy pöttyöt a nyakamon.

Ő lenne a rosszfiú?

De miért tenné ezt?

Hasogat a fejem a sok gondolattól, a hidegtől.

Hirtelen egy hangos kattanást hallok, amire felkapom a fejemet.

Kinyílt az ajtó és besétált Adam.

- Áh, felébredtél! Szuper! -mondta mosolyogva.

- Hol vagyok? -kérdeztem elhalt hangon a sírás szélén.

- Tudod mi az a HYDRA? -vakarta a tarkóját.

HYDRA?

Neee...

- Mit akarsz tőlem? Miért vagyok itt? -akadtam ki teljesen.

- Tudod elég érdekes a történetem! Még gimibe csatlakoztam hozzájuk. Sokat nyomoztam utánad ezek után. Már akkor nagyon tetszettél nekem... -döntötte oldalra a fejét- A HYDRA-nak a testvéredről kell infó és a kis pasikád is kell nekik hozzá. -mondta a végét gúnyosan.

Bucky...

Folytatta mondandóját míg én csöndben remegtem de mostmár a félelemtől főként.

- Annyira ostoba voltam! Tényleg elhittem, hogy érdekellek! Amikor beleegyeztél a találkozóba nagyon boldoggá tettél. Aztán lemondtad... -morogta- ...Bucky miatt. Csalódtam benned. -mondta ki.

- Hagyd ki ebből Buckyt! -mondtam neki idegesen, hangosabban a kelleténél.

- Te velem nem fogsz így beszélni! -kiabált rám erőteljesen, mire összerezzentem- Fogd be  a szádat vagy én fogom fetapasztani. -fenyegetett mutató ujját felemelve.