~Epilógus~

2.2K 93 23
                                    

~Pár hónappal később~

Már egy ideje itt élünk Buckyval a házikónkba. Még otthonosabbá tettük a dolgainkkal. Sokat járunk vissza a Bosszúálló birtokra hogy a többieket is lecsekkoljuk. Stark mindig azzal szivat minket, hogy reméli még nem döntöttük össze a házat a sok kalandunkkal.

Haha...

Ami azt illeti igaza van mert Buckyval mióta külön élünk minden helyet felfedeztünk hiszen "új hely, új élvezetek." Soha nem voltam még ennyire boldog mint most. Leírhatatlanul jó érzés, hogy valaki mellettem van minden reggel mikor felkelek. Minden nap egymás nyakán vagyunk, mondhatni sűlve-főve együtt vagyunk. Nagyon sokat köszönhetek neki amiért megismertetett ezzal az érzéssel. Szerelmeről még csak álmomban sem gondoltam, hogy átélhetem valaha. Ma reggel mikor felébredtem nem találtam magam mellett. Mélyeket szippantottam a levegőbe mert valami furcsa illatot éreztem. Lassan kikeltem az ágyból és kilépkedtem az ajtóig, ahonnan a küszöbről figyeltem ahogy Bucky a konyhában ügyködik valamint. Volt rajta egy kötény egy fekete melegítő alsó így felső nélkül állt nekem háttal. Neki támaszkodtam az ajtófélfának és beharaptam az alsó ajkamat. Csak álltam és néztem majd felnéztem és kuncogtam egyet ugyanis fel volt ragadva egy palacsinta a plafonra. Arra eszméltem fel, hogy fordulna meg ám ahogy ezt realizáltam gyorsan visszafutottam az ágyba.

Remélem nem vett észre...

Hallom a lépteit az ajtóból ezért gyorsan befeküdtem az ágyba és úgy csináltam, mint aki még alszik. Pár pillanat múlva egyre távolabb vannak a léptei.

Akkor nem buktam le...

Gondoltam csak fekszek és várok amíg készen nem lesz. Az ágyon elnyúlva mosolyogtam magamba, mint egy idióta. Inkább felültem és néztem ki az ablakon. Amikor lépteket hallottam a szám már fülig ért de továbbra is az ablakot kémleltem. A szoba ablak a tóra néz így a partot és a vizet kémleltem.
- Hát felkeltél. -zökkentett ki Bucky az elmélkedésből. Ránéztem az ajtóban álldogáló Buckyra akinek a kezében egy tálca volt.

Oh de aranyos...

Közelebb jött és leült az ágyra.
- Jó reggel, szépségem. -mondta mélyen a szembe nézve.

Na igen ezzel a névvel már az a probléma, hogy már nem csak ilyenkor használja rám. Az együtt töltött perceink, óráink alatt is így nevezett így eléggé erős hatást tud elérni vele. Mint ahogy mindig, most is a pillangóim szabadon csapkodni kezdtek a gyomromba.
- J-jó reggelt. -motyogtam vörösen szemébe nézve.

Elgyengít ezzel...

Felvette a féloldalas mosolyát és elém rakta a tálcát.
- Remélem ízleni fog. -somolygott a tarkóját vakargatva.
- Köszönöm de nem kellett volna. -néztem rá hálásan.
- Dehogynem. Megérdemled. -mosolygott rám.

A sírba fog vinni...

Elkezdtem falatozni a palacsintát és nem is volt olyan rossz. A fenéket! Jobbat csinált mint egy profi szakács. Ez a pasi egy főnyeremény.
- Nagyon finom lett. Igazán köszönöm. -mosolyogtam rá mikor végeztem az evéssel. Leraktam a tálcát az ágy mellé és közelebb másztam hozzá majd beleültem az ölébe szembe vele. Még mindig rajta volt a kötényi így egy lassú mozdulattal a tarkójához vezettem a kezem és kioldottam a megkötőjét. Az íriszei csillogtak ahogy rám pillantott. Úgy imádom ahogy néz rám. Az a vágy a szemeibe. Megfogott a fenekemnél, hogy ne csússzak le róla. Ahogy kikötöttem lehúztam róla és ledobtam a földre. Lenyúlt a pizsama felsőm aljára és lassan lehúzta rólam így az is a padlón landolt. Elkezdte csókolgatni a nyakamat közben éreztem magam alatt, hogy egyre jobban feltüzelem de ő is engem. Felsóhajtottam és hátradöntöttem a vállánál fogva az ágyra. Fordított a helyzetünkön ezzel ő egy mozdulattal felettem termett.
- Már megint mit tettél velem? -motyogta ajkaimhoz közel.
- Azt amit minden egyes alkalommal. -suttogtam én is majd megcsókoltam. Simogatta az oldalamat csókolva de hirtelen eszébe jutott valami, felkelt és lehajolt az ágy alá. Érdeklődve figyeltem mit keres mígnem egy bilincset vett elő. Egy mozdulattal már felettem is volt és lefogta mind két kezem a fejem fölött. És hallottam ahogy kattan a zárja.

Hát ez...

Te jó ég...

Meg fogok halni ettől a férfitől.
- Most már nem menekülsz. -motyogta majd a nyakamat vette célba.
-Ki mondta, hogy el akarok menekülni? -suttogtam neki sóhajtozva. Ez a beszélgetés már jópárszor elhangzott közöttünk. Lassan csókolgatni kezdett egyre lejjebb.

➳➳➳

Szerintem ez volt életem legintenzívebb órája. Volt már hasonló de ez a bilincses dolog teljesen feldobta az egészet hiszen nagyon durván beindította mindkettőnket. Pihegve feküdtünk egymás mellett. Már szabadon lettem engedve a bilincsekből így a mellkasára dőlve feküdtem a kezemen.
- Hogy tudsz így megőrjíteni? -mondta nevetve mire én is elmosolyodtam és megszólaltam.
- Ugyan ezt akartam kérdezni. -néztem fel rá mélyen a szemeibe.
- Nagyon szeretlek Elina Romanoff. -mosolygott rám majd hirtelen felállt és megint lehajolt az ágy alá aztán guggolva is maradt- Mondd lennél a feleségem? -kérdezte meg mire én lefagytam.

Megkéri a kezem?

Gyorsan feleszméltem a bambulásból és megszólaltam.
- Én is téged James Buchanan Barnes és a válaszom igen. -mosolyogtam rá és felkelve közelebb férkőztem hozzá, hogy adjak neki egy hosszú puszit amiből egy szenvedélyes csók lett. Belemosolyogtunk mindketten. Azt hiszem ennél tényleg nem voltam még boldogabb hiszen mindennél jobban szeretem az új életemet.

~Pár nappal később~

Reggel amikor felkeltem hirtelen erős hányiger tört rám amitől muszáj volt felkelnem és kirohannom a mosdóba. Becsapva magam mögött az ajtót lehajoltam a wc felé és jött is aminek jönnie kell. Vagy egy 5 perce bent ülok de még most sem jobb a helyzet. Kopogást hallok az ajtón.
- Bucky ne gyere be kérlek. -szólaltam meg nagynehezen majd újra öklendezni kezdtem.
- Mi történt? Jól vagy? -kérdezte aggódó hangon.
- Nem tudom. -ennyit birtam kimondani mert még mindig nagyon hányingerem volt. Leültem a wc mellé és néztem az ajtót és elkezdtem gondolkodni majd mikor jobban lettem felálltam

Csak nem?

Tükör mögé nyúlva előhúztam egy terhességi tesztet. Ráültem a wc-re és "elvégeztem" a tesztet. Igedesen vártam az eredményt. 1 perc elteltével még mindig nem látszott semmi a teszten így egyre idegesebb lettem. Elkezdtem fogat mostni aztán kiöblítettem a számat hogy eltüntessem a rossz szájszagom. Ám ekkor Bucky kopogás nélkül berontott az ajtón mire én egy pillanat alatt elfelejtettem a mosdókagylón heverő tesztemet.
- Bucky, mit csinálsz? -néztem rá mérgesen.
-Ne haragudj nagyon aggódtam. -jött közelebb és megfogta a derekam és magához húzott annál fogva. Mellkasára téve a kezem néztem fel rá. Pillantásában aggódás csillogott.
- Minden oké, ne aggódj jól vagyok. -mosolyodtam el.
- Hallottam, hogy rosszul voltál. -nézett mélyen a szemembe mindenttudóan majd hirtelen tekintete a mögém lévő tükörre kúszott és kikerekedett a szeme.
- Óh, te jó ég! -mondta sokkolva.
- Mi a baj? -néztem szemeibe majd hátra akartam fordulni de visszaránott és arcomnál fogva magához húzva megcsókolt. Nem igazán értettem a hirtelen felindulását így csak megilletődve csókoltam vissza. Elváltam tőle egy fél perc után és néztem a szemeibe zavarodottan.
- Istenem mennyire vártam már erre. -nézett rám vigyorogva.
- Bucky az istenért mi történt? -fordultam meg mostmár tényleg és lenézve észrevettem a tesztemet amin 2 csík jelent meg.

Hűha...

- Anya leszek. -suttogtam magam elé lesokkolva.
- A világ legjobb anyukája. -suttogta a fülembe a hátam mögül, derekamat átölelve.
- Te pedig apa leszel. -fordultam vissza szembe vele és beleakasztottam a két kezem a nyakába.
- Alig várom. -mondta majd hosszú csókba hívta ajkaimat.

Köszönöm, hogy elolvastad a történetem! 🥰

Túlfűtött vágyak♡ [J.B.B.] [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now