Drága Mostohabátyus <befejezett>

MARTIN

Na szóval mielőtt elkezdenénk ezt a részt, mindjárt 2k uram Isten emberek el sem hiszem. Nagyon szépen köszönöm ✨❤.

( apró 18+)

Egy teljes hete volt a bizonyos eset, mely után mindkettőnk élete megváltozott.
Apró érintések , gyors csókok követték egymást, de mindketten tudtuk ez közel sem elég. Persze apuék még sejteni sem sejtik mi alakul köztünk, mi viszont teljesen tisztában vagyunk vele. Kellünk egymásnak.

Reggel van. Mostanában  elég kevés magán időnk akad itthon kettesben. Így valahogy ezt meg kell oldani. Ezek a megoldási eshetőségek ki merülnek az egymásnál alvásban... Nos igen... Ez nem sok.

- jó reggelt - baktat le az álomhiányos Ash.

- jó reggelt - köszönünk neki 3- an.

- mi a reggeli? - baktat be a konyhába, ahol köztudottan én főzök.

- amit szeretnél... De ugyamúgy puding készül - mosolygok a lányra, akinek szintén apró mosolyra kúszik arca.

- jó lesz a puding köszönöm - indul el kifelé, ám mint mondtam, apró érintések. Megcsapta a fenekem.

- meg számolunk - fogom még a salygó részt, és a sunyin vigyorgó lányra nézek.

Néha elég nehéz magammal bírni, főleg ha olyan szituációban keveredünk. Képtelen vagyok sokáig húzni Ash mellett úgy hogy nem kaphatom meg.

Az egész délelőtt egy rakat szar volt, apa egyre jobban ki van akadva Ash- en... De azóta az eset óta több mint egy hónap eltelt.... És meg mindig ki van rá. Persze Ash anyja persze védi a lányát, ami természetes, én is ezt tenném. De emiatt egyre több a civakodás, nem sok... De már az is csoda hogy van  .

De végre eljött a délután, mind a két szülő elment... Hahaaaa itt a mi időnk.
Ash a szobájában van, fogalmam nincs mit csinál, úgyhogy... Hát felmegyünk.

- Ash drágám nyisd ki - utanzom anyja hangját és kopogok.

- tűnj el banya - szól ki a lány nem egy szép hangnemben.

- ejnye Ash, a rossz lányoknak büntetés jár - lépek be az ajtón.

- ja, hogy te vagy - fel sem tekint a világító eszközről

- szép egy fogadtatás mondhatom - huppanok le mellé.

- mire vártál, a nyakadba ugrok és nyafogok hogy " Édes hercegem, végre mellettem vagy " - cincog

- ja... Valami hasonlóra - gondolkodom el tarkomat vakargatva.

- felejtsd el - mosolyog rám

Itt az alkalom. Gyorsan csapok le ajkaira, édes táncra hívva őket. Napok óta az első hogy érezhetem ezt a mennyei érzést.
Nem is engedem egyhamar, de a levegő nagy úr, és mindkettőnknek szüksége van rá, így egy lélegzetvételű kihagyásra el válunk.
Nyelvem átkerül az ő szájába, így belőle egy jóleső sohalyt kicsalva. Jobb kezével bele tur a hajamba, csípőjét pedig kicsit meglöki, alapból nyugtalan tagom felé. És itt szakadt el a cérna.

- Ash, ha most elkezdem nem tudok leállni - morogtam fülébe, nyakát puszilgatva

- nem is kell - sohalyt egy nagyobbat, mivel én már nyakát díszítem szebbnél szebb foltokkal.

Nyakától a kulcsontjáig, szépen mindent végig mérve rajta, haladtam tovább. Apró négyzetcentiket is megjegyezve, fedeztem fel hasát.
Az idő gyorsan haladt, mi pedig minden másodpercet egymásra szentetünk.

Aznap mindketten felfedeztük egymás makulátlan testét, az este elmondott ígéreteket pedig csak a Hold és az ezernyi csillag őrzi.

Jojojo rövidke resz de én annál jobban élveztem megírni :3
Végleg megpróbálok vissza állni az egy rész egy héten témára, és igyekszem a másik könyvet is fojtatni nyugalom.

Nos hát akkor sayounara!