Drága Mostohabátyus <befejezett>

Epilógus

___MARTIN___

Éppen kicsöngetnek a gyerekek utolsó órájáról is, Lassan pakolom össze a tanári asztalra kivetett dolgaimat.Igaz nem sok cuccot cipelek magammal munkába ,mégis az asztal valahogy mindig úgy végzi mintha hurrikán csapta volna ketté.

Igen ,tanár lett belőlem. És életem legjobb döntése volt , mint kiderült sokkal jobban bánok a kis csemetékkel mint gondoltam. Nade most sietnem kéne ,ám az egyik tanítványom gondolata nem hagy nyugodni. A kissrác pár hete szörnyen lehangolt és ez nekem nem tetszik. Tudom nem az én dolgom lenne de valamiért szörnyen kíváncsi vagyok. Kifele menet elkapom ,hátha ki tudok deríteni valamit.

- hé Wes - fordulok a fiú felé és le kell guggoljak hogy pontosan egy szintbe legyünk- minden rendben? Nagyon lehangolt vagy mostanság.

- Persze Martin bácsi - bólogat ,ám pár másodperc sem telik bele ,arca már megint komoran pásztázza a padlót - csak tudja otthon most elég nagy a zűrzavar.

- A válás tudod nagyon meg tudja zavarni a szülőket néha - tapasztalat...

- nem az ,az már lecsengett - magyarázza aggódó tekintettel - apunak barátnője lett és hozzánk akarnak költözni... Van egy lánya is....ami azt jelenti lenn egy mostohatesóm ,és én ettől rettegek.

- Figyelj Wes,a változás néha jó,és hidd el apukád biztos nagyon szerető nőt talált maga mellé , ne aggódj , ha apukád észre veszi hogy neked nem jó valami ,úgyis intézkedni fog.

- igaza van , köszönöm

- na szaladj , már várnak - engedem el a fiút.

Az ismerős story hallatán pedig akaratlanul is könnyek szöknek a szemembe ,hiszen a barna hajú lány mosolya azóta is benne él a legszebb emlékeim könyvében.

_____________

uhh tehat .ennek is vége és elképesztően hálás vagyok a sok pozitív visszajelzésre és a bátorítástra .imádtam ezt a storyt írni és ige a jövőben tervezek még könyvet írni .őszintén remelem mindenki a lehető legjobban van. puszilok mindenkit .

lili<33