Kim Taehyung || Tae ff

10.rész

  Egy kezet éreztem meg vállamon. Ahogy fel pillantottam Jinnel  néztem szembe.
-Mennünk kell, Tani a kocsiban van, gyere!
   Engedelmesen álltam fel és mentem a férfi után.
-Hová megyünk? - kérdeztem a kocsiba ülve.
-Természetesen hozzám! - mondta, mintha ez lenne a világon a legtermészetesebb dolog. Én csak meglepődve pislogtam rá,de nem szóltam egy szót sem!
  Yeontan boldogan vackolta magát az ölembe, mikor pedig meg érkeztünk a takaros kis házikóhoz az ölembe vettem, mert nem akartam hogy esetleg le léceljen.
   Jin nem engedte hogy ki szálljak a kocsiból, csak mikor már be állt a garázsba.
-Bátorkodtam néhány ruhát be pakolni számodra, remélem nem gond! - mondta, miközben ki halászta a bőröndöt a csomag tartóból.
-Nem, dehogy. Köszönöm hogy gondoltál rám!
  Az udvaron át sétálva egy pillanatra az égre emeltem a tekintetem. Nem tudtam volna meg mondani miért, de volt egy furcsa érzésem. A lélegző burok, ami eddig szemmel nem volt látható, most mintha halvány lilás árnyalatban hömpölygő füstréteg lett volna.
  Jin is követte a tekintetem, de ahogy észrevette el kapott és be rángatott a házba.
-Ez nagyon nem jó! - motyogta, míg én csak a számat rágcsáltam.
   Jin közben le vette cipőjét, majd el kiáltotta magát
-Szívem, meg jöttem!
-Konyhaaa... - hallottam meg egy kellemes női hangot.
   Jin már el is tűnt, így gyorsan le dobtam a cipőm majd még mindíg Tanival a kezemben bentebb merészkedtem, követve a hangokat.
-Szia drágám, már vá...
-Jisoo... - Jin meg lepetten pislogott, a nő pedig ahogy meg látott hirtelen el hallgatott!
   Le fagyva álltam meg Jin mellett, ugyanis erre a látványra nem számítottam.
   A fiatal nő ugyanis csupán csak  egy falatnyi csipke bugyiban és egy a melleit alíg takaró melltartóban, meg egy szexi comb fixben várta szerelmét a konyha pultnak támaszkodva.
-Mit jelentsen ez Jin? - csattant a nő, végig vezetve rajtam a tekintetét, Jin viszont válasz helyett inkább le kapta magáról zakóját és a nőre terítette.
-Ő itt... - kezdte volna, de Yeontan ezt a pillanatot választotta arra, hogy ki ugorjon a kezemből, majd el tűnjön valahol a lakásban.
-Jesszus, Bubi! - kiáltott a nő, ezzel egy időben egy riadt macska nyávogást hallottunk, mire Jinnel egyidőben mozdultunk.
  A nappaliba érve Tanit az ablak előtt pattogva találtuk, míg egy hófehér macska kapaszkodott rémülten a földig érő sötételőre.
   A folyamatosan vakogó kutyához siettem, majd az ölembe kaptam, igyekezve a makacs kis szőrcsomót meg fékezni, de Tani ugyancsak izgágának bizonyult.
   Nagy nehezen Jin is le vadászta a macskát, majd el vonult vele. Hamar vissza is ért, majd feleségéhez lépett és ajkaira tapadt. Zavartan pislogtam félre, teljesen feleslegesnek éreztem magam, nem beszélve arról mennyire rosszul éreztem magam amiért miattam oda lett az estélyük!
-Jisoo, van egy kis gondunk! - mondta Jin el húzódva. - Jiunak szállás kéne pár napra. Meg... senki nem tudhat róla hogy itt van!
-Jiu? - nézett rám a nő.
-Igen! Szia. Ne haragudj hogy zavarlak, azt hiszem... vagyis nem tudtam hogy Jin ide fog hozni... - kezdtem zavartan.
-Ugyan! - mondta a fiatal nő, majd még mindíg Jin zakójában a kanapéhoz sétált majd jelzett hogy üljek le. Jin mindeközben ki vette Yeontant a kezemből, majd ki engedte a hátsó udvarra.
   Helyet foglaltam a nővel szemben, majd úgy döntöttem ki tálalok. Ha már be tolakodtam joga van tudni, mit keresek itt.
   Ahogy mindent elmondtam Jisoo szemrehányóan nézett a férjére.
-Mondtam, hogy ne engedd oda! Bajba kerül. Mindig bajba sodorja magát valamivel! - tette karba kezeit nagyot fujtatva. - Mindegy! - dörzsölte meg homlokát. - Holnap meg próbálom meg szerezni a kilépési kódot.
-Köszönöm! - mondtam csendesen.
-Igazán nincs mit! Taehyung az én barátom is! - mondta, majd lassan fel állt helyéről. - Gyere, meg mutatom a szobád. Nem nagy lakás ez, de neked saját fürdőd lesz. Viszont Bubit be kell zárnom a garázsba, valamiért nem szeretik egymást Tanival, mindig ez a cicaharc megy közöttük!
   Nevetve nyitott be az egyik szobába, ami tényleg nem volt nagy, de nagyon takaros és most pont meg felelt nekem.
-Mit cipelsz abban a szütyőben? - kiváncsiskodott Jisoo, majd le vágta magát az ágyra.
-Ez itt Taehyung controllere, ez a dekódolója! - szedtem ki a cuccokat. - Ez az én dekódolóm, ez itt a kezemen pedig egy adóvevő, speciális frekvenciás keresővel, hologrammos kivetitővel...
-Szóval okostojás vagy, mint Taetaeboo.... - bigyesztette le száját Jisoo.
-Olyasmi! - motyogtam, de ő csak nevetve fel pattant, majd az ajtóhoz sétált.
-Pihenj kicsit, fürödj! Megyek csinálok valami vacsit, majd gyere ha ki pihented magad!

   Magamra maradtam, így gyorsan rá kerestem a megfelelő frekvenciára. Sötét volt már kint, így reméltem Tae is pihen már valahol.
-Szia! - szólalt meg a férfi, majd a hologrammja is fel bukkant.
-Szia! - motyogtam, de ijedten figyeltem. Körbe kémleltem, majd vissza tértem a férfira. - Tae?
-Ne aggódj! - mormogta ahogy engem figyelt! - Csak kicsit fázom. Hé, Jin lakásában vagy? Én is abban a szobában alszom, ha náluk éjszakázom!
   Bólintottam.
-Most jól esne Jisoo kimchiéből most egy jó tányérnyi! - sóhajtotta.
-Mikor ettél utoljára? - kérdeztem csendesen.
-Tegnap este.
   Frusztráltan haraptam ajkamba ahogy a vacogó férfit néztem.
-Próbálj meg aludni! - mondtam csendesen. - Én majd vigyázok rád!
   Taehyung álmosan bólintott, majd valamennyire be vackolta magát, majd alíg pár perc múlva már aludt is.
   Egy darabig figyeltem alvó lényét, és ugyancsak el kellett ismernem magamnak, hogy tetszik . Hozzá tudnék szokni, hogy reggelente erre a látványra ébredek . Hogy esténként a hangjára és testének melegére alszom el.
   Úgy éreztem hogy kezdek s férfi függőévé válni, amit ebben a helyzetben nem igazán éreztem normális dolognak, mégsem tudtam tenni ez ellen.
  Nem tudtam és nem is akartam!
  
    Hát ezt a részt is sikerült el hozni. Sajnos mostanában kicsit sok dolgom van, ebből ki folyólag eléggé el is fáradok ezért nem sikerült időben ki rakni ezt a részt, de igyekszem majd kicsit sűrűbben rakni a többit.
   Ja, és ha tetszett a rész, légyszi nyomjatok a csillagra, vagy kommentben írjatok , hisz innen tudom érdemes-e folytatnom!
   Szissztok! ^_^